Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Advertisements

A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
Vezérlés, szabályozás, automatizálás
Dr. Sudár Sándor egyetemi docens Kísérleti Fizikai Tanszék
Kvantitatív Módszerek
Elektrotechnika 5. előadás Dr. Hodossy László 2006.
Szabályozási Rendszerek
Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév március 16.
Kötelező alapkérdések
Kalman-féle rendszer definíció
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
A LabVIEW használata az oktatásban
1.) Egy lineáris, kauzális, invariáns DI rendszer
Elektrotechnika 3. előadás Dr. Hodossy László 2006.
Elektrotechnika 4. előadás Dr. Hodossy László 2006.
Elektrotechnika 12. előadás Dr. Hodossy László 2006.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Szabályozási Rendszerek
Szabályozási Rendszerek
Szabályozási Rendszerek
Beszédfelismerés és beszédszintézis Spektrális módszerek a beszédfeldolgozásban Takács György 3. előadás Beszedfelism és szint
Szűrés és konvolúció Vámossy Zoltán 2004
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
Az önműködő szabályozás hatásvázlata
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mérnöki Fizika II előadás
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Kvantitatív módszerek
Folytonos jelek Fourier transzformációja
Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Folytonos (FT) rendszerekkel foglalkozunk,de az eredmények átvihetők diszkrét rendszerekre is. kt)kt)
Számítógépes szimuláció A RITSIM-2000 rendszer ismertetése.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Modellek besorolása …származtatás alapján: 1.Determinisztikus fizika (más tudományág) alaptörvényeire, igazolt összefüggésere alapulfizika (más tudományág)
Modellek besorolása …származtatás alapján: 1.Determinisztikus fizika (más tudományág) alaptörvényeire, igazolt összefüggésere alapulfizika (más tudományág)
Dinamikus állománymérési módszerek
Irányítástechnika Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT Vezérlés és szabályozás.
Következtető statisztika 9.
BEVEZETŐ Dr. Turóczi Antal
Petri-hálón alapuló modellek analízise és alkalmazásai a reakciókinetikában Papp Dávid június 22. Konzulensek: Varró-Gyapay Szilvia, Dr. Tóth János.
Rendszerek stabilitása
Szabályozási Rendszerek
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Automatizálási tanszék.
Szabályozási Rendszerek
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
1. Erőmű automatizálási ismeretek2. Erőmű-/Blokkszabályozás3. Gőzkazánok szabályozása4. Atomerőmű szabályozásai 4. Gőzturbinák szabályozása 1.
Szimuláció.
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája III. Előadás Stacionárius és kvázistatcionárius áramkörök Törzsanyag.
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Energetikai folyamatok dinamikája
Számítógépes Folyamatirányítás
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
Automatika Klasszikus Szabályozás elmélet I. Áttekintés Óbudai Egyetem Dr. Neszveda József.
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Operációkutatás I. 1. előadás
Klasszikus Szabályozás elmélet Óbudai Egyetem Dr. Neszveda József
Kockázat és megbízhatóság
Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Az elektromos áram.
Jelkondicionálás.
Előadás másolata:

Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék

Emlékeztető -Az irányítástechnika és a szabályozáselmélet fejlődéstörténete -Irányítási folyamat részei, műveletei -Irányítási rendszer részei -Irányítási rendszer jellegzetességei (hatáslánc, hatásvázlat stb.) -Vezérlési kör felépítése, blokkvázlata -Szabályozási kör felépítése, blokkvázlata -Vezérlés és szabályozás közti különbség -Szabályozások osztályozása -Szabályozási rendszer főbb tervezési lépései

A rendszer és modellje

A modellek fajtái Egy modell lehet… -Statikus: ha a kimenőjel csak a bemenőjel aktuális értékétől függ (pl. ellenállás) -Dinamikus: ha kimenőjele a korábbi jelértékektől is függ (pl. RC-kör, RL-kör stb.) -Lineáris: ha a statikus karakterisztika a kimenőjel állandósult értékét mutatja a bemenőjel állandósult értékének függvényében. Ha a statikus karakterisztika egy egyenes vonallal megadható, akkor a rendszer lineáris -Nemlineáris: ettől eltérő -Determinisztikus: jelei leírhatók analitikus összefüggésekkel (képlettel, explicit vagy implicit egyenletekkel) -Sztochasztikus: a modell jelei valószínűségi változókkal adhatók csak meg és bizonytalanságokat tartalmaznak

A modellek fajtái Egy modell lehet… -Koncentrált paraméterű: közönséges differenciálegyenletekkel írhatók le. -Elosztott paraméterű: parciális differenciálegyenletekkel írhatók le. -Folytonos idejű: a rendszer folytonos kimenőjelei és bemenőjelei között adja meg a kapcsolatot, rendszerint differenciálegyenlettel -Diszkrét idejű: mintavételezett kimenőjelek és bemenőjelek közötti kapcsolatot adja meg differenciálegyenlettel -Bemenőjel és kimenőjelek számát tekintve: -Egy bemenetű – egy kimenetű (SISO – Single Input Single Output) -Töb bemenetű – több kimenetű (MIMO – Multi Input Multi Output) -Egy bemenetű – több kimenetű (SIMO – Single Input Multi Output) -Több bemenetű – egy kimenetű (MISO – Multi Input Single Output)

Rendszertulajdonságok -Rendszertulajdonságok: A rendszer kimenő és bemenő jel közti kapcsolatot jellemzik -Linearitás: alkalmazható rá szuperpozíció és a homogenitás elve. -Szuperpozíció: bemenőjelek: u 1 és u 2 kimenőjelek: y 1 = f(u 1 ) és y 2 =f(u 2 ) ekkor: y 1 + y 2 = f(u 1 + u 2 ) = f(u 1 ) + f(u 2 ) -Homogenitás: ky = f(ku) -Kauzalitás: A kimenőjel egy adott időpontban a bemenőjel múltbeli értékeitől és aktuális értékétől függ. Nem függ a bemenőjel jövőbeni értékeitől. -Időinvariancia: a bemenőjelre adott válasz nem függ a bemenőjel alkalmazásának időpontjától, vagyis τ idővel késleltetett adott bemenőjelre ugyanazt a választ kapjuk τ időeltolással

A tervezés gyakorlati szempontjai Követelmények meghatározása Identifikáció, A szabályozó megtervezése Analízis Szintézis

Jelátviteli tulajdonságok leírása - Példa Mechanikai rendszer

Jelátviteli tulajdonságok leírása - Példa Mechanikai rendszer rugóállandók csillapítási együttható elmozdulások rugóban ébredő erő

Jelátviteli tulajdonságok leírása - Példa Mechanikai rendszer A modellt leíró differenciálegyenlet: tömegre ható erők egyensúlyi egyenlete

Jelátviteli tulajdonságok leírása - Példa Egyenáramú generátor

Jelátviteli tulajdonságok leírása - Példa Egyenáramú generátor gerjesztőtekercs ellenállása gerjesztőtekercs induktivitása armatúrafeszültség gerjesztőfeszültség gerjesztőáram

Jelátviteli tulajdonságok leírása - Példa Egyenáramú generátor gerjesztőtekercs ellenállása gerjesztőtekercs induktivitása armatúrafeszültség gerjesztőfeszültség gerjesztőáram A gerjesztőkörre felírható differenciálegyenlet

Tipikus vizsgálójelek

W(s) v(t) W(t) DESE Lineáris tagok és rendszerek leírási módszerei Lineáris tagok leírási módszerei közötti áttérési lehetőségek DifferenciálegyenletÁllapotegyenlet Súlyfüggvény Átmeneti függvény Átviteli függvény

Differenciálegyenletről az átviteli függvényre való áttérés Kimenő jel: Lineáris tagok és rendszerek leírási módszerei Minden egyes tag Laplace-transzformáltja

A súlyfüggvény és az átviteli függvény közötti kapcsolat Kimenő jel: Lineáris tagok és rendszerek leírási módszerei

Az átviteli függvény és az átmeneti függvény közötti kapcsolat Kimenő jel: Lineáris tagok és rendszerek leírási módszerei

Az állapotegyenletről az átviteli függvényre való áttérés Az átviteli függvényről az állapotegyenletre való áttérés: szabályozó alak Lineáris tagok és rendszerek leírási módszerei

Alapkapcsolások Párhuzamos kapcsolás

Soros kapcsolás Alapkapcsolások

Visszacsatolásos kapcsolás Alapkapcsolások

Elágazási és összegzési pontok szabályai Alapkapcsolások

1. példa

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

2. példa Alapkapcsolások

3. példa Alapkapcsolások

3. példa Alapkapcsolások

3. példa Alapkapcsolások

3. példa Alapkapcsolások

3. példa Alapkapcsolások Párhuzamos kapcsolás!!! 1