A TAKARMÁNYOK MINTAVÉTELE ÉS MINŐSÍTÉSE
Bevezetés A megtermelt takarmányt a betakarítás és tárolás során táplálóanyagveszteség érheti. Gazdasági állataink igényeinek kielégítéséhez nem elegendő csak a szükséges mennyiséget etetni, hanem a megfelelő minőségre is oda kell figyelni
Érzékszervi vizsgálatok A legegyszerűbb, mindig elvégezhető és elvégzendő vizsgálati lehetőség, Érzékszervi vizsgálat során látással, szaglással (esetleg ízleléssel) és tapintással ellenőrizzük a takarmány minőségét.
Érzékszervi vizsgálatok II. Látással (szemrevételezéssel) a takarmány jellemzői: növényi összetétel (faj, fajta, levél-szár arány), fejlettségi állapot, tisztaság, aprítottság, homogenitás, szín, frissesség, érettség. Szaglással a takarmány lehet: kellemes vagy jellegzetes illatú, büdös, dohos, penészes, avas, savanyú, szúrós, rothadt, fülledt, pörkölődött. Tapintással a takarmány lehet: száraz, poros, kemény, puha, nedves, nyálkás, nyúlós, zörgős, szemcsés, lisztes, csomós.
TAKARMÁNYFÉLÉK JELLEGZETESSÉGEI I. A szénaféléknél a következő szempontok a mérvadók. Küllem: a jó széna sok levelet tartalmaz, gyomnövényektől mentes. Szín: minél zöldebb a széna, annál jobb takarmány. A zöld széna friss, és sok tápanyagot tartalmaz. A sárga széna régebbi, valószínűleg kevesebb a tápanyagtartalma, de általában biztonsággal etethető. A szürke vagy fekete széna a penész jele, ennek etetését kerülni kell. Illat: a jó széna kellemes illatú. A dohos, rothadt szagú szénát nem szabad takarmányozásra használni.
TAKARMÁNYFÉLÉK JELLEGZETESSÉGEI II. A gabona-, hüvelyes- és az olajos magvak fontos, hogy a szemek jó illatúak, száraz tapintásúak, pormentesek, épek, tiszták legyenek, ne legyen penészes, avas. rágcsáló vagy rovar kártételére utaló nyomokat (üres szemek, maghéj, ürülék) nem tartalmaz.
TAKARMÁNYFÉLÉK JELLEGZETESSÉGEI III. Gyökér- és gumós takarmányok: fontos az ép egészséges növényi rész, a törött sérült növények könnyebben indulnak romlásnak. Legyenek élénk, jellemző színűek, nedv dúsak! Magas nedvesség tartalmuk miatt fagyérzékenyek. A fagyott növények takarmányozásra nem valók. Földdel szennyezett állapotban ne etessük őket.
A takarmányok mintavétele, a hatósági mintavétel A mintának az átlagot kell képviselnie, A mintavétel szabályai a következők: garmadában lévő, ömlesztett abraktakarmányokból: 15-20 helyről, különböző mélységből, 0,5-0,5 kg mintát veszünk. Ezt jól összekeverjük, és kiveszünk belőle 0,5-1 kg végleges mintát. zsákolt takarmányból: mintázó tőrrel vesszük a mintát. Minden 5. v. 10. zsákból veszünk l-l mintát, a mintákat összekeveijük, ebből átlagmintát veszünk.
Mintavételező tőr
A takarmányok mintavétele, a hatósági mintavétel II. silókazalból: a középső rétegekből veszünk 1-3 kg-nyi mintát kazalfúróval. széna-és szalmakazlakból: 10-15 helyről a kazal belsejéből veszünk mintákat, ügyelve arra, hogy a levélzet rajta maradjon. folyékony- és pépes anyagokból: alapos összekeverés után veszünk mintát.
A mintavételezés jellege hatósági mintavételről beszélünk, ha a mintát hatósági jogkörrel bíró szerv megbízottja végzi, a termék minőségének ellenőrzése céljából, vagy peres ügyek esetén. kereskedelmi mintavételnek mondjuk ha a mintavételezés oka a takarmány adás-vétele. üzemi mintavétel, amelyet a gyártó végez az általa előállított takarmány minőségének folyamatos ellenőrzése céljából. tájékozódó mintavétel, amelyet akár a termelő, vagy a vásárló végezhet tájékozódó jelleggel.
Mintavételi alapfogalmak Tétel: az egy vásárlásból, vagy az azonos fajtájú, azonos termőhelyről származó takarmánymennyiséget. Mintavételi alap: Ha nagy a tétel, több azonos homogenitású részre bontjuk. Elemi minta: a mintavételi alapból vett 1 minta. Átlagminta: az elemi minták összessége. Laboratóriumi minta: A jól összelegyített átlagmintából származó 1 minta. Ellenminta: A jól összelegyített átlagmintából származó 1 minta. Ezt lezárolva tároljuk 3 hónapig. Akkor kell csak elővenni, amikor problémák adódnak az eredeti laboratóriumi minta eredményével kapcsolatban.
Laboratóriumi vizsgálatok I. A laborvizsgálatok három fő területet vizsgálnak: A csíraszám a baktérium- és gombaszámot jelenti. A takarmányokban megengedett maximális összcsíraszám 0,3 millió grammonként. Az avasság mutatói a savszám, a peroxidszám és az aldehidszám. (Ezek a lebomló trigliceridekből keletkező anyagok mennyiségét mutatják.) A savszám maximum 50, a peroxidszám 25 lehet. Ez fölött avasnak tekintjük a takarmányt.
Laboratóriumi vizsgálatok II. A gombatoxinok a penészgombák által termelt mérgező vegyületek. A szántóföldön a Fuzáriumok vannak jelen, ezek F2 és T2 toxint termelnek. A raktárakban az Aspergillusok aflatoxint és ochratoxint, a Penicilliumok patulint termelnek. Ezek az anyagok emésztési problémákat, szervműködési eltéréseket, anyagcserezavarokat okoznak. A fertőzött takarmányokat nem szabad felhasználni etetésre.
TAKARMÁNYFELVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Állat-függõ tényezõk Takarmány-függõ tény. Egyéb tényezõk Fajta Növény faja Takarmányhoz való hozzáférés ideje Ivar Takarmány összetétele Etetések gyakorisága Élõsúly Kémiai összetétel Teljes takarmány keverék vagy tak. féleségek külön Növekedés intenzitása Tápl. any. emészthetõsége Takarmány kiegészitõk Életkor Tápl. any. bendõbeli lebonthatóságe Ásványi sók Ivarérettség Áthaladási sebesség Kötött vagy szabad tartás Tejtermelés Tak. fizikai formája Teljes férõhely mérete Laktáció szakasza Szárazanyag tartalom Pihenõtér mérete Vemhesség Fermentálhatóság Fotoperiódus Kondició Iz Hõmérséklet - páratartalom Betegségek Zsir jelenléte vagy hiánya