Affektív zavarok, szuicidium, szorongásos zavarok, pszichoreaktiv kórképek, szomatoform zavarok, étkezési zavarok, szexuális zavarok dr.Czenner Zsuzsa
Affektív kórképek Depresszió Bipoláris zavarok (mániás depresszió)
A mindennapi élettel gyakran együtt járó rosszkedv, szomorúság Jól körülhatárolt helyzetre vonatkozik Pszichológiailag motivált (beleérezhető) A probléma megoldódásával elmúlik Jól körülírt „panaszok” A vegetatívum (alvás, étvágy, szex, emésztés, menses stb.) valamint a pszichés és motoros működés nem károsodott
Depresszió Deprimere (latin ) : lenyomni Hippokratesz : melankolia ( melaine chole, fekete epe )
A depresszió főbb tünetei 1. Vezető tünet a depresszív hangulat amely a kedvetlenségtől, a mély, vitális lehangoltságig terjedhet az öröm, az érdeklődés elvesztése
William Styron : A látható sötétség „Azoknak, akik bejárták a depresszió sötétlő erdejét, és megismerték érthetetlen kínjait, a szakadékból való visszatérés olyan, mint a költő felemelkedése aki fokról fokra botladozik elő a pokol fekete mélységéből s végül kiér „ a világos világra ” „ William Styron : A látható sötétség
A depresszió főbb tünetei 2. Érzelem nélküliség érzése szorongás, reménytelenség pszichomotoros gátoltság vagy agitáltság aktivitás csökkenés szomatikus panaszok változatosak étvágytalanság fáradtság alvászavar gondolkodás meglassult csökkent koncentráció, figyelemzavar csökkent önértékelés és önbizalom döntésképtelenség önvádlások, bűnösségi gondolatok téveseszmék öngyilkossági gondolatok, kísérlet
A depressziók szindromatológiai osztályozása Enyhe depressziós epizód Közepes depressziós epizód Súlyos depressziós epizód Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel ( téves eszmék, hallucinációk) Atípusos depresszió Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Disztímia ( neurotikus depresszió )
Életszakaszokhoz kötött depressziók 1. Gyermek és serdülőkori depresszió : „iskolafóbia”, beilleszkedési nehézségek, tanulmányi eredmények hanyatlása, elkóborlások
Életszakaszokhoz kötött depressziók 2. Szülést követő depresszió : pár napos lehangoltság többször előfordulhat, súlyos esetekben kifejezett depresszió bontakozik ki, pszichotikus tünetekkel
Életszakaszokhoz kötött depressziók 3. Premenstruális diszfória: Menstruációt megelőző időszakban ( luteális fázis ) : lehangoltság, szorongás, érzelmi labilitás ( nők 2-10 %-ban fordul elő ) Involucios depresszió : 50-55 év körül lép fel gyakran hipochondriás, szomatikus tünetek vannak előtérben
Életszakaszokhoz kötött depressziók 4. Idős kori depresszió A depresszió az életkor előre haladtával gyakoribbá válik, sokszor organikus komponensei is vannak
Depresszió - Alkoholizmus Primer vagy szekunder ?
Depresszió: etiológia Genetikai Neurokémiai Pszichológiai tényezők neuroanatómiai tényezők tényezők
Depresszió epidemiológia Prevalencia Súlyos depr. Disztimia élettartam : 15.1 % 4.5 % kezdet 20-as évek eleje szezonalitás női túlsúly (2x) (Szádóczky és mtsai, 2000)
A depresszió terápiája A terápiás célkitűzés 3 iránya: - tünetcsoportok kezelése - relapszusok megelőzése - kognitív vulnerabilitas csökkentése Farmakoterápia: antidepresszívumok, fázisprofilaktikumok Pszichoterápiák
Gyász : egy szeretett személy elvesztésére adott reakció
A gyász szakaszai ( Lindemann 1964 ): A sokk fázisa: a halálhír vételével kezdődik, bénultság, néhány óráig legfeljebb két napig tart A kontrollált fázis: temetéssel kapcsolatos teendők , ellenőrzött viselkedés A regresszív fázis: az elhunythoz kapcsolódó ambivalens érzések, érzelmi visszahúzódás Adaptív fázis: újbóli odafordulás a környezethez, az elveszett személy „ belső világba„ történő valósághű beépítése Anticipátoros gyász A gyász állapot többnyire spontán oldódik Diagnosztikai nehézség: szövődményes gyász elkülönítése a depressziós zavaroktól
Kóros gyász szindróma Lelkisimeretfurdalás Állandó gondolati jelenlét Mintha még élne Depressziós tünetek Életviteli nehézségek
Mániás tünetcsoport Mániás tünetcsoport Mániás tünetcsoport 1. Emelkedett hangulat ( ingerlékenység , agresszivitás) Figyelem hyperprosexiás ( a beteg minden apró részlet megragadja, de semmi sem köti le.) A gondolkodás az asszociációk felgyorsulnak
Mániás tünetcsoport 2. Az én tudat kibővül, ( egodiastole ) önmagát felértékeli, téveseszmék léphetnek fel (feltalálói, megalomán, vallási ) Fokozott beszédkésztetés Fokozott aktivitás Kritikai készség csökkenése, a szociális normákat figyelmen kívül hagyja, etikai, ritkán jogi normákat sért (szerencsejáték, veszélyes üzletek és befektetések, fokozott szexualitás .)
Mániás fázis euforikus hangulat
Hipománia A mániával szemben enyhébb állapot: a diagnosztikai kritériumok a mániáétól abban különböznek, hogy az állapot nem okoz lényeges károsodást a munkaképességben és szociális alkalmazkodásban, illetve nem vezet hospitalizációhoz
Bipoláris affekív zavarok ( mániás depressziós zavar ) A hangulati élet és az aktivitás változásával járó epizódok, amelyek egyrészt a hangulat emelkedését, az aktivitás fokozódását ( hipománia, mánia ) vagy ennek az ellenkezőjét a hangulat esését, a lelki energiák, az aktivitás csökkenését jelentik „Érzelmi hullámvasút” Prevalencia ( nemzetközi ) : 0,8- 1.5 %
Bipoláris I. zavar Mind a depressziós, mind a mániás zavarok legalább közepes súlyosságban fordulnak elő. Ezek egymást követő ciklusokban jelentkeznek, és általában a beteget azonos minőségű és súlyosságú tünetek jellemzik. A fázisok között a beteg tünetmentes lehet. A két állapot szünet nélkül követheti egymást. Kevert epizódok amikor a depressziós és a mániás állapot egyazon napon fordul elő.
Bipoláris II. zavar Hipomán epizódok váltakoznak súlyos depressziós időszakokkal.
Ciklotimia A bipoláris zavar enyhe formája, a hangulat tartós, de enyhe zavarai, amely hol a depresszió, hol a hipománia irányába változik . Tartós stabil periódusok lehetnek. A hangulatváltozások többnyire minden ok nélkül következnek be. a beteg életvitele egyenetlen, szociális kapcsolatai bizonytalanok ( drog, alkoholfogyasztás ) ( Kreativitás – ciklotim temperamentum ? ? Kreativitás - bipoláris affektiv zavar ?? )
Edgar Allan Poe „Őrültnek tartanak; Ám még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e, vajon minden, ami dicsőséges és mélyreható, nem beteg gondolatokból fakad-e, melyeket az egzaltált elme az átlagos értelem rovására formál „
Hans Christian Andersen Ernst Hamingway Babits Mihály
Michelangelo Buonarroti Ludwig van Beethoven Vincent van Gogh
Winston Churchill Széchenyi István Abraham Lincoln
Frida Kahlo (1907 -1954 ): Dorothy Hale öngyilkossága
Öngyilkosság problémája Öngyilkosság: az egyén szándékosan keresi a pusztulást, vagyis az öngyilkosság olyan akaratlagosan, közvetlenül és tudatosan elkövetett cselekmény, amely az egyén saját életének kioltásához vezet ( Edwin Shneidman definiciója, 1993 ) Az élettörténetbe ágyazott krízisállapot, melyből az egyén kiutat csak önmaga elpusztításában lát.
Emile Durkheim (1897): Az öngyilkosság részben társadalmi jelenség, az egyén és a társadalom integrációs zavarának egyik tünete !
Nemzetközi öngyilkossági statisztika Minden évben kb. 1 millió ember hal meg öngyilkosság következtében. A globális öngyilkossági arány 16/100.000 fı. Minden 40. másodpercben meghal valaki Az elhalálozások 1.8%-a szuicidium világszerte. 60%-kal nőtt a végzetes öngyilkosságok száma az utóbbi 45 évben.
Ringel féle preszuicidális szindróma (Erwin Ringel 1949) A személyiség jellegzetes beszűkülése Nagyfokban gátolt és saját személye ellen fordított agresszió Élénk öngyilkossági fantáziák
Ringel féle preszuicidális szindróma Beszűkülés többféle értelemben jelenik meg: a gondolkodás merev, sematikus , érzelmi beszűkülés, emberi kapcsolatok leértékelődése, izoláció vagy függőség Agresszív indulat: a beteg frusztrálható, nagy indulati feszültség a pszichológiai gátló folyamatok miatt nem tud megjelenni, önmaga ellen fordul Fokozott fantáziáiban érzékletes képekben jelennek meg problémái, körvonalazódik az öngyilkosság kivitelezése
Cry for help (Edwin Shneidman) Az öngyilkos nem meghalni szeretne elsősorban, hanem másképp élni !
Magyarország öngyilkossági adatai 1. 1920-1975 között 10 évenként 100 ezer főre 1920 24.5 1930 31,5 1950 22,2 1960 25,0 1970 38,5 1980 44,9
Magyarország öngyilkossági adatai 2 Magyarország öngyilkossági adatai 2. 1980- 2006 között 5 évenként és 2009-ben Év Összesen 100 ezer főre Férfi Nő 1980 4809 44.9 3344 1465 1985 4725 44,4 3447 1278 1990 4133 39,8 2980 1153 1995 3369 32,6 2478 891 2000 3269 32,0 2463 806 2005 2621 26,0 2028 593 2006 2460 24,4 1861 599 2009 2461 24,55 1902 559
Az öngyilkosságot elkövetettek kor szerinti eloszlása 2009-ben (KSH adatai ) összesen férfi nő 10- 14 7 3 4 15-19 43 35 8 20-24 87 76 11 25-29 80 66 14 30-34 150 122 28 35-39 167 135 32 40-44 206 172 34 45-49 282 227 55 50-54 309 239 70 55-59 304 238 60-64 187 134 53 65-69 185 139 46 70-74 148 101 47 75-79 118 89 29 80- 89 129 62
Magyarország öngyilkossági adatai 3. Világviszonylatban a 80-as évek első felében világelsők voltunk a 100.000 főre jutó öngyilkosság tekintetében (1983 :4911 ember halálát jelentette !) Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Jelenleg négy szovjet utódállam:Litvánia Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk Öngyilkossági kísérletek száma a férfiaknál 3-5x, nőknél 13-14x több
WHO öngyilkossági adatai A világon összesen többen dobják el önként az életüket, mint ahányan háborúk vagy emberölés áldozataivá válnak. A Nature legújabb számának térképe a 2010-es európai adatokba enged betekintést. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente majdnem 1 millió ember lesz öngyilkos világszerte. Ez több emberéletet követel, mint a háborúk és a gyilkosságok együttvéve –többen vannak azok, akik csak próbálkoznak: évente 10 és 20 millió között változik azoknak a száma, akik megkísérlik az öngyilkosságot. ( André Aleman & Damiaan Denys : Mental health: A road map for suicide research and prevention NATURE 509, 421-423 )
Öngyilkossági kockázat 1. Megelőző öngyilkossági kisérlet Családban előforduló öngyilkosság Az öngyilkosságot elkövetők mintegy háromnegyede férfi A nők száma lassabban, de stabilabban csökken, Az öngyilkosságok arányszáma idős korban a legmagasabb Magas a 45-55 év közötti életszakaszban is. Fiatalkorúak körében nő Mentális betegségek: depresszió (bipoláris zavar) Alkoholizmus Szorongásos zavarok, szkizofrénia stb. Súlyos szomatikus betegségek Családi állapot : egyedülállók
Öngyilkossági kockázat 2. Kultúra, vallás : római katolikusok között alacsonyabb mint a protestáns, vagy zsidó vallásúak között Rosszabb szociális helyzetűeknél magasabb Migráció Foglalkozási csoportok Pl. orvosok ( pszichiáterek ! ) Előzetesen szuicid minta a családban Magyarországon K-Ny, D-É irányban csökken Esquirol XIX sz. Pillanatnyi elmezavar ?
A depresszió
Lelki krízis ( Caplan 1964 ) Edvard Munch : Kétségbeesés Kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, amelyek biológiai, pszichológiai és szociális egzisztencia területén alakulhat ki Ezek vagy ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabb problémává válik A veszélyeket az adott időben sem elkerülni sem megoldani nem tudja az adott személyre jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel illetve mobilizálható energiával Edvard Munch : Kétségbeesés
A lelki krízis kimenetele lehet : Erők mozgósítása révén megoldás Adaptáció, kompromisszum Ineffektiv megoldás ( pszichés zavarok, alkohol, narkománia ) Összeomlás (szuicidium, pszichotikus állapot ) A krízis megoldása a személyiség érését, kiteljesedését is szolgálhatja !!
A neurózisokról általában Kraepelin: XIX.sz.vége: elhatárolja a pszichózisoktól Hisztéria: Briquet, Charcot ( XIX sz. vége ) ( hysteron : anyaméh ) Neuraszténia: Beard 1869 ( „kimerüléses „ neurózis ) Pszichaszténia: Janet 1909 ( szorongás, fóbia, kényszeresség ) Freud: dinamikus modell: tudattalanban lévő erők (ösztönkésztetések) és az egyén küzdelme ezek korlátok között tartására a társadalom elvárásainak megfelelően. Ennek sikertelen formái a neurózisok Tanuláselmélet (behaviorismus): hibás tanulási folyamatok (szocializáció) - újratanulás
Az új osztályozási rendszerek A neurózis kategóriáját a felgyülemlett nagymennyiségű ismeretanyag szétfeszítette A „neurózis „ diagnózis alatt alatt egyre kevesebben értettek azonos betegséget Sok a komorbiditás, egy beteg zavara egy kategóriával nem írható le Hosszmetszetben az új kategóriák változnak, egymásba átalakulnak, ugyanaz a lelki mechanizmus különböző tüneteket hoz létre ugyanannál a személynél is. Önálló új kategóriák jelennek meg, ( DSM, BNO ) melyek nélkülözik a sokszor megbélyegző diagnózisokat
A neurotikus magatartászavarok közös vonásai nem az idegrendszer szervi elváltozásaira vezethető vissza nincs egyéb szervi eltérés sem nem elmebetegség ( Tringer )
A neurotikus magatartászavarok közös vonásai Változó intenzitású szenvedés Örömképesség elvesztése, boldogtalanság Betegségként vagy más én idegen állapotként jelenik meg a realitásérzék megtartottsága mellett. Sajátos személyiségszerkezet talaján bontakozik ki (genetika, szocializáció – kognitív vulnerabilitás) Sajátos információ-feldolgozási stílus – diszfunkcionális attitűdök jellemzik Progrediáló zavar, mely a környezettel való patológiás egyensúlyi állapotba torkollik – betegségkarrier ( Tringer )
Neurotikus magatartászavarok Szorongásos zavarok Pszichoreaktiv zavarok Hisztériacsoport
Szorongásos zavarok A szorongás többnyire valamilyen közelebbről meg nem határozott tárggyal vagy személlyel kapcsolatos fenyegető veszély érzése miatt keletkezik, (Szabadon lebegő szorongás ) önmagában élettani jelzés (vészjelző), enyhe mértékben lehet facilitáló, súlyosabb fokban debilizáló zavar: ha diszfunkcionálissá válik Edward Munch : Sikoly
Félelem Félelem tárgyiasult ( tematizált ) szorongás, nem minden esetben káros, A kóros félelem bénitólag hat, elfedi a valós veszélyt
Kóros szorongás: lelki szenvedés ( Ango-, angere: szorítani )
A szorongás összetevői Kognitív, verbális : negatív élménymód, bejósolhatatlanság, kontrollálhatatlanságtól való rettegés Viselkedéses -motoros : viselkedéses repertoár beszűkül : pszichomotoros gátoltság vagy agitáció (nyugtalanság ) Szomatikus tünetek
Szorongás szomatikus tünetei : Légszomj Gombócérzés Mellkasi fájdalom Szájszárazság Anorexia Hasi fájdalom Motoros nyugtalanság Tremor Gyengeség Szédülés Izzadás Gyakori vizelési inger Tenziós fejfájás
Szorongásos és depresszív gondolkodás közti különbség A szorongásban a negatív ítéletek specifikusak, nem vonatkoznak az élet minden területére, szemben a depresszióval a hol a negatív ítéletek kiterjedtek általánosak és kizárólagosak A szorongó beteg jövőre irányultsága megtartott, a depressziós feladja. A szorongó beteg a depresszióssal szemben saját hibáit korrigálhatónak tartja, nem tartja magát bűnösnek. A szorongó beteg a jövőre irányultan anticipálja, hogy valami rossz fog történni, a depressziós a múltba tekint, úgy gondolja valami rosszat tett. A szorongó beteg azokat a helyeket és helyzeteket kerüli amelyre szorongása vonatkozik, a depressziós feladja a napi rutin végzését is. A sikertelenség anticipációja : a depressziós a jövőbeli esemény sikertelenségét úgy tartja mintha már meg is történt volna. A szorongó tart a sikertelenségtől de az esemény számára a jövőben van. ( Tringer )
Szorongásos zavarok kialakulása Örökletes hajlam Környezeti tényezők : Biológiai hatások Külső tényezők :drog,alkohol Belső tényezők: betegségek, traumák : Pszichológiai hatások Korai stressz : gyermekkori Késői stressz : életesemények
Szorongásos zavarok felosztása Fóbiás szorongásos zavarok : Agorafóbia ( fobosz: menekülés, félelem ) Szociális fóbia Meghatározott körülírt fóbiák Pánik zavar Generalizált szorongás Obszessziv-kompulziv zavar ( kényszerbetegség ) Akut stressz reakció Poszt-traumatikus stressz zavar
Agorafóbia Agorafóbia Félelem olyan helyzetben, ahonnan az elmenekülés nehéz
Agorafóbia Nemcsak a nyílt tértől való félelmet jelenti, otthon elhagyása, üzletbe belépés, nyilvános, tömeges helyek, vonaton, buszon, repülőn utazás, stb. ( agora: görög városokban piactér,vásártér, a népgyűlés helyszíne)
Szociális fóbia Generalizált: a szorongás és elkerülő viselkedés minden emberi kapcsolatban és szociális helyzetben fellép. Körülírt ( nem generalizált ) a szorongás és elkerülő viselkedés csak egyes helyzetekre vonatkozik LEGGYAKORIBB SZORONGÁSOS ZAVAR! Szociális izolációhoz vezethet !
Meghatározott fóbiák : pánik rohamot válthatnak ki
Béka fóbia
A pánikroham A pánik szó a görög Pán pásztoristen nevéből ered: az ő hangja váltja ki a "páni félelmet", mely bár ijesztő, de valójában ártalmatlan. Maga a pánikroham lényegében egy időben jól körülhatárolható intenzív szorongásos állapot, melynek többnyire határozott kezdete és vége van, és körülbelül 10-30 perces lefolyást mutat. Pánikszerű rosszullétek sok pszichiátriai állapotban megjelenhetnek. ( Pompeiből származó lelet )
A pánikroham tünetei 1. Kognitiv tünetek : Affektív tünetek dekoncentráltság halálfélelem félelem a megőrüléstől önkontroll vesztéstől Affektív tünetek szorongás másodlagosan kialakuló depresszió
A pánikroham tünetei 2. Szomatikus tünetek • mellkasi fájdalom, • szédülés vagy bizonytalanságérzés, • hányinger vagy bármilyen hasi diszkomfort érzés, • heves szívdobogásérzés, • remegés vagy reszketés, • izzadás, • fulladásérzés vagy légszomj, • torokgombóc érzése • hidegrázás vagy hevülés Derealizáció (a külvilág eltávolodásának az érzése), Deperszonalizáció (az én tudat átmeneti megváltozott érzése),
Pánik zavar ( agorafóbiával, vagy anélkül ) ( E.Munch ) Súlyos szorongásos rohamok ismétlődő, váratlan pánikrohamok nem szűkíthető le konkrét helyre bejósolhatatlan tartós aggódás újabb rohamoktól Anticipátoros szorongás
Generalizált szorongásos zavar (GAD) : a szorongás folyamatos,nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetekben: Aggodalom, szorongással teli várakozás Hipervigilancia idegesség, „felhúzottság”, koncentráció zavarok, alvászavar, izomfeszültség, Motoros feszültség remegés,reszketés, fáradékonyság, Vegetativ hiperaktivitás fulladás érzés, palpitáció, izzadás, Van Gogh Csillagos ég vizelési inger,
Obszessziv-kompulziv zavar (OCD, kényszerbetegség ) 1. Obszesszió:Kényszergondolat, képzet, késztetés: szorongást kelt Kompulzió : Kényszercselekvés, rituálé : szorongást old
Kényszerbetegség Obszessziók Kompulziók (kényszergondolat) (kényszercselekvés ) Akarattól független Obszesszióra adott válasz Visszatérő Visszatérő Szorongást keltő Célja: a szor. csökkentése Én idegen Túlzott mértékű v. értelmetlen
Leggyakoribb kényszergondolatok és kényszercselekvések Kényszergondolatok Kényszercselekvések kontaminációs tisztálkodási (félelem a fertőzéstől,piszoktól) agresszív ellenőrzési szexuális mentális rituálék patológiás kételkedés ismétlési rituálék (újraolvasás, lépegetés ) vallásos imádkozási rituálék szimmetria, rend számolási
Kényszertünetek gyakorisága (%) Kényszergondolatok Kontaminációs (45%) Agresszív (42 %) Szomatikus (36 %) Szimmetria (31 %) Szexuális (26 %) Vegyes (60 %) Kényszercselekvés Tisztálkodás 50°% Ellenőrzés (63 %) Számolás (36 %) Ismétlések (28 %) Rendezgetés (28 %) Gyűjtögetés (18 %) Vegyes (48 %) Kiegészítő anyag A kényszergondolatok közül a kontaminációval és az agresszivitással kapcsolatos obszessziók fordulnak elő legtöbbször, és ebből logikusan következik, hogy az ezekre adott kényszercselekvések - a tisztasági és az ellenőrzési rituálék - a leggyakoribbak. A sorrendet illetően megegyeznek a különböző tanulmányok eredményei, csak a százalékos megoszlásban vannak különbségek. (Ld. Treuer és mtsai: PH, 16(3):271-280, 2001). Rasmussen, Eisen, (1989)
Kényszerbetegség : epidemiológia Élettartam prevalencia % Kezdet (év) USA 2.5 26,2 Kanada 3,0 30,6 Németország 2,0 Magyarország 2,8 27,4
Kényszerbetegség etiológiája Genetikai Neuroanatomiai, neurokémiai Autoimmun folyamatok tényezők Pszichológiai Szociokulturális
A kényszerbetegség terápiája PSZICHOEDUKÁCIÓ GYÓGYSZERES TERÁPIA PSZICHOTERÁPIA Viselkedésterápia Kognitív terápia Családterápia
Budapest, 2006 augusztus 20.
Természeti katasztrófák
Háborús események Háborús események
Nők elleni erőszak
Pszichoreaktív állapotok 1. Akut stressz zavar Súlyos, rendkívüli fizikai vagy mentális stresszre kialakuló átmeneti zavar (pl. harci események, természeti katasztrófák, megerőszakolás, baleset, szeretett személy hirtelen halála) A kezdeti sokk után a tünetek változékonyak: szorongás, depresszió, kétségbeesés, harag, gátoltság, fokozott aktivitás tünetei keverednek egymással gyorsan váltakozva A tünetek a stressz hatást követően igen rövid időn belül jelentkeznek, gyorsan csökkennek néhány nap, 1 hét alatt megszűnnek.
Pszichoreaktív állapotok 2. Posttraumás stressz szindróma ( PTSD ) Szokatlanul súlyos stressz után néhány héttel vagy hónappal jelentkezik A tünetek: Tolakodó visszaemlékezés; ijesztő álmok; az esemény visszatérésének élménye (flash back ) Intenzív fiziológiai stressz, Emocionális kiürültség Elkerülő viselkedés Magas komorbiditás Gyakori agresszív, esetleg kriminális viselkedés, alkohol vagy drog abuzusok Fokozott öngyilkossági veszély
Született július 4.-én
Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) - komorbiditás depresszióval és más szorongásos kórképekkel1,2 A PTSD betegek 48-49%-a szenved depresszióban1 A PTSD betegek 7-13%-a szenved pánikbetegségben1 48-49 % Depresszió 7-13 % Pánik- betegség PTSD A PTSD betegek 15-17%-a szenved generalizált szorongásos zavarban (GAD)2 A PTSD betegek 28%-a szenved szociális fóbiában1 28 % Szociális fóbia 15-17 % GAD 13 % OCD A PTSD betegek 13%-a szenved kényszerberegségben (OCD)2 Irodalom: 1. Kessler RC et al. Arch Gen Psychiatry 1995; 52:1048-1060 2. McFarlane AC. Papay P. J Nerv Ment Dis 1992; 180:498-504
Hisztériacsoport: Szomatoform zavarok Disszociatív zavarok A hisztériás tünetekre jellemző: teátrálisak dramatikusak megjelenítenek valamit közlés értékük van, a környezetnek szólnak, a konverzió mechanizmusa szerepet játszik testi betegséget utánoznak hosszú betegségkarrierek alakulnak ki a környezet számára súlyos terhet jelentenek
Szomatoform zavarok 1. Közös jellemző: olyan szomatikus panaszok, melyeknek nincs kimutatható fiziológiai magyarázata, organikus háttere Szomatizációs zavar: 30 év előtt indul, idült lefolyású szerteágazó testi tünetek, extrovertált, teátrális magatartás, környezet feletti befolyás megszerzése és megtartása a tünetekkel. Nőknél 10x gyakoribb. Konverziós zavar : Egyértelmű kapcsolat található a tünetek és valamely életesemény között ( Elsődleges betegségelőny : kimenekül az adott élethelyzetből, másodlagos : környezet odafordulása ) . Gyakran bénulások, érzékszervi kiesések, rohamok
Szomatoform zavarok2. Hipochondria Szüntelen aggódás egy vagy több súlyos betegségtől ( „ képzelt beteg”, Moliere)
Szomatoform zavarok 3. Diszmorfiás testséma zavar : saját test torz voltának élménye amely magatartását , életét alapvetően befolyásolja
Szomatoform zavarok 4. Fájdalom szindrómák Leggyakoribb: fejfájás, hátfájás A tünetcsoport többnyire valamely meglévő, sokszor minimális szervi elváltozásra rakódik rá. Az objektív eltérés mértéke és a fájdalom –viselkedés súlyossága nem felel meg egymásnak
Krónikus fájdalom szindróma nem a betegség kísérője, hanem a betegség maga, nem vezethető le az akut fájdalom krónikussá válásából, bio- pszicho- szociális folyamat amelyben a beteg minden mást alárendel életében kezelése: pszichiátriai, pszichoterápiás ellátást is bevonó team munka lehet eredményes !
Krónikus fájdalom szindróma „Anyámnak fáj a feje - anyámnak fáj a Semmi, Anyámnak fekete rózsa, nem tud kiszínesedni.” Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
A fájdalom Ingere: bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat. Lehet: nyomás, hőmérséklet, elektromos áram, ingerlő vegyi anyag → hatásukra a bőrben kémiai anyagok szabadulnak fel, melyek magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek
A fájdalom minősége Fázisos fájdalom : sérülést azonnal követi, általában rövid, gyorsan nő és csökken, szaggatott Tónusos fájdalom sérülés után jelentkezik, általában hosszan tartó és állandó mértékű Pl. daganatos betegségeknél, égési sérülésnél, kezelése sokszor csak morfiummal lehetséges. Azok akik fájdalom csökkentésére kapnak morfiumot nem válnak függővé ! A két fájdalmat különböző idegpályák közvetítik az agyban
Fájdalom észlelése háromféle aktivitás összjátéka : A szenzoros információ regisztrációja, melyet a fájdalmas inger karaktere határoz meg Emocionális és motivációs válasz az ingerre amely a limbikus rendszerben generálódik A fájdalom jelenlegi és múltbeli tapasztalatok alapján létrejövő interpretációja amely a neokortikális régióban történik
A fájdalom kapu elmélete (Melzack) A fájdalom érzése → a bőrben lévő receptorok aktiválódnak + a gerincvelőben nyitva kell legyen az „idegi kapu”, hogy a fájdalmat továbbengedje az agy felé A kaput az agyból lefelé küldött jelek zárják => a fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja!!
A fájdalom intenzitását és minőségét befolyásoló, közvetlen ingeren kívüli tényezők: a személy attitűdje, aktuális lelki állapota, figyelem ( odafordulás, elterelés ) a helyzet értékelése korábbi tapasztalatok, tanulás szocio-kulturális tényezők
Kultúra - Beavatási szertartások - India egyes területein horoghinta szertartás: A kiválasztott férfi szerepe, hogy az év egy adott időszakában néhány faluban megáldja a gyermekeket és a termést. A horgot a bőr és az izmok alá fúrják, annálfogva lógatják fel egy szekérre
The two enemies of human happiness are pain and boredom !!! Arthur Schopenhauer
Disszociatív zavarok 1. ( klasszikus „hisztéria” ) Disszociáció: az egyén számára elviselhetetlen mentális tartalmak, traumák leválnak a tudat többi részéről, a tudaton kívül rekednek, de nem válnak tudattalanná .
Disszociatív zavarok 2. Általános jellemzők: hirtelen kezdet, hirtelen ér véget, a magatartás dezorganizálódása, összefüggő mentális folyamatok kiesése (emlékek, érzések, cselekvések), az én azonosságának részleges vagy egészleges megszűnése, pszichogén eredet, súlyossága a pszichózisra emlékeztet „pszichogén pszichózis „
Disszociatív zavarok 3. Tünetileg elkülöníthetők: Disszociatív amnézia: meglévő elsősorban személyes emlékek kiesése trauma hatására (lokális, generalizált, szelektív) Disszociatív fuga. (Pszichogén elkóborlás) elutazik, elkóborol, identitásában bizonytalan, esetleg, új identitást vesz fel. Normál életére való emlékét elveszíti. Elmúltával a fúga alatt történtekre amnéziás.
Disszociativ zavarok 4. Disszociatív identitás zavar . Egy személyben két vagy több személyiségállapot létezése önálló, saját és viszonylag tartós észlelési , viszonyulási és gondolkodásrendszerrel Deperszonalizációs zavar: az egyén önmagát megváltozottnak idegennek érzi, mintha elszakadna, saját testi vagy mentális folyamataitól, mintha külső szemlélője lenne
Willendorfi vénusz I.e. 24000-22000 év
Rubens : Három Grácia 1636-38
Erzsébet királynő Lady Diana
Éhező szentek ( XII.sz. ) Éhező művészek ( XIX. sz. ) Magyarországi mester: Szent Margit (színezett fametszet, 1500 körül) Claude- Ambroise Seurat francia éhezőművész (1798-1826)
Evészavarok Anorexia nervosa 1. Jelentős fokú súlyveszteség (legalább 15 %, testtömeg index: testsúly/testmagasság2, BMI 17,5 kg/m2 alatt, normál BMI :20-24 kg/m2 ) mely extrém diéta következménye Félelem az elhízástól, még extrém soványan is A kornak, testmagasságnak megfelelő testsúly elutasítása Testképzavar: lefogyva is kövérnek látják magukat Amenorrhoea, nemi szerep problémák Gyakori hiperaktivitás, társkapcsolatok hiánya Aszkétikus, restriktív formánál csak diéta és hiperaktivitás, míg a purgáló, bulimiás formánál önhánytatás, hashajtó is.
Anorexia nervosa 2. Gyakoriság: adolescens lányok kb.1%-a, fiúk 0,1% Kezdet: általában 13-18 éves korban Háttér: pszichoszexuális fejlődés retardációja, saját test iránti ambivalens beállítódás, nemi szerep elutasítása, zavart, ambivalens viszony a korai tárgykapcsolatban Lefolyás: átmeneti – krónikus (kb.40%) Utóbbinál gyakori testi szövődmények, 10% mortalitas
Bulimia nervosa Falásrohamok 2000-5000 kcal bevitele Kontrollvesztés élménye a falásroham alatt Roham után önhánytatás, hashajtó, vízhajtó alkalmazása az elhízás megelőzésére Nagyfokú félelem az elhízástól, a tömegkommunikáció által közvetített szépségideál fixációja Falásrohamok után szégyen, bűntudat Nemi szerep és saját attraktivitas problémái, testképzavar Gyakran nárcisztikus feszültségek, ürességérzés, önértékelési problémák Kezdet: 17-25 év, 18-35 éves nők közt 1-4 %
Binge eating disorder A falásrohamokhoz nem társul rendszeres kompenzáló viselkedés ! Súlyos elhízás 30 kg /m2 fölött
Ortorexia nervosa Az ételek jelentős részét száműzi : biotermékek, vitaminok, kapszulák ásványvizek, Naponta több órát tölt az étkezés tervezgetésével Élettere beszűkül, társadalmilag izolálódik
Izomdiszmorfia (inverz anorexia nervosa) Szenvedélyszerű testépítés Szorongással járó testi elégedetlenség, testképzavar Napi rendszerességgel órákat töltenek testépítéssel, hiánya jelentős szorongással jár Anabolikus szteroidok gyakori használata Férfiaknál írták le 1993-ban, de testépítő nők között is találtak
Az evészavarok terápiája Ha szükséges a belgyógyászati állapot rendezése Tünetileg anxiolitikumok antidepresszivumok Pszichoterápia ( tünet és probléma centrikus )
Étkezési zavarok etiológiája Genetikai tényezők Biológiai tényezők Pszichológiai tényezők Szociokulturális tényezők
A szexuális magatartás zavarai A magatartás egészén belül viszonylag autonóm alrendszer. Szexuális funkció zavarai: ffi 20%, nők 30% Okok: nemi fejlődés korai szakaszaiban neurotizáció, nem megfelelő gondoskodás, nevelés hiányosságai, partnerkapcsolati problémák, másik nemmel, szexualitással kapcsolatos attitűd, szorongás, kedvezőtlen külső körülmények, terhességtől való félelem, pszichiátriai betegség v. annak gyógyszerelése
Szexuális funkciók zavarai A nemi vágy v. késztetés zavarai: csökkenés, averzió, fokozódás (nimfománia, szatiriázis, drogok) Az izgalmi fázis zavarai: impotencia, erekció-gyengeség, lubricatio elégtelensége Orgazmuszavarok: ejaculatio praecox, retarda, vaginizmus Az oldódási fázis (relaxáció) zavarai: altesti fájdalmak, glans fájdalom Kezelés: biológiai, pszichoterápiák,szexuál terápiák (Masters és Johnson )
Szexuális orientáció zavarai (parafiliák) Általános jellemzők: Speciális fantáziák fellépése, ezekhez társuló szexuális izgalom A cselekmény végrehajtása, kielégülés, oldódás Többnyire menekülés a helyről, nyomok eltüntetése A cselekmény sokszor az impulzus kontroll zavaraihoz hasonlóan a szenvedély erejével érvényesül.
Parafiliák típusai 1. Exhibicionizmus Fetisizmus ( többnyire női ruhadarabokat használ kielégülésre ) Voyeurizmus ( mások szexuális élete, intim pillanatai elégíti ki) Pedofília Szadizmus Mazochizmus Frotteurizmus ( zsúfolt járműveken nőkhöz való dörgölődzés) E
Pszichoszexuális identitás zavarai Transzvesztitizmus: tipikusan férfiakra jellemző, időnként szinte kényszerszerűen női ruhákba öltöznek de önmagukat férfinak tartják Transzszexualizmus: az egyén biológiai nemével ellentétes pszichoszexuális azonosságtudat
Köszönöm a figyelmet !