A Tűz.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A LEVEGŐ.
Advertisements

A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA.
OXIDOK TESZT.
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
TARTALOM 1.TípusokTípusok 2.Reklám- fénycsőReklám- fénycső 3.Világító fénycsőVilágító fénycső 4.Kompakt- fénycsőKompakt- fénycső FÉNYCSÖVEK „Világító”
Az anyag és tulajdonságai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
51. A nitrogén-dioxid dimerizálódásának vizsgálata
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Hővezetés Hőáramlás Hősugárzás
Elektromos alapismeretek
Csillagunk, a Nap.
SZÉN-MONOXID.
Az anyag tulajdonságai és változásai
A foszfor egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
A KÉMIAI REAKCIÓ.
A Molekularács A környezetünkben lévő anyagok nagy része molekulákból épül fel. 1 részük szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Megfelelő hőmérsékleten.
A levegőburok anyaga, szerkezete
A HIDROGÉN.
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Készítette: Pordán Ivett és Raffai Renáta
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
6.ÓRA A LEVEGŐ SZENNYEZÉSE ÉS VÉDELME
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Születés másodperc hidrogén és hélium
Elektromos áram hőhatása és vegyi hatása, élettani hatása
A gázok tulajdonságai Vlastnosti plynov.
Kémia 9. évfolyam Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Ellenállás Ohm - törvénye
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
Halmazállapot-változások
Az égés.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
Levegő szerepe és működése
Nitrogén mineralizáció
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
A Föld légkörének hőmérsékleti tartományai
TŰZ.
A tűz A tűz története..
A Tűz.
A tűz A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal.
Tűz  tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal.
A tűz.
Tűz.
A tűz.
FFFF eeee kkkk eeee tttt eeee tttt eeee ssss tttt s s s s uuuu gggg áááá rrrr zzzz áááá ssss.
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Állandóság és változás környezetünkben
Plazmamonitorok.
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
Elemek csoportosítása
Foszfor phosphorum = “fényhordozó”. Az elemet először Henning Brandt alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált,
A Vas. Általános tudnivalók Elemi állapotban szürkésfehér színű rendszáma a periódusos rendszerben 26 jól alakítható,nem amfoter fém 1538 °C-on olvad.
Halmazállapot-változások
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Részösszefoglalás Gyakorlás.
ÉGÉS.
A nitrogén és vegyületei
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
Előadás másolata:

A Tűz

A láng égő gáz. Amely test égésekor nem fejleszt éghető gázokat, vagy maga nem alakul át az égési meleg által gázalakúvá, az nem éghet lánggal, hanem csak izzik. A láng lehet világító vagy nem világító.

A világítógáz annál fényesebb lángú, minél többet tartalmaz szénben gazdagabb szénhidrogénekből.  A lángnak világító képessége azonban úgy látszik nemcsak az abban izzó szilárd részecskéktől, hanem az égő gáz hőmérsékletétől.

 Ahol a világítógáz levegővel keveredve forró lángot ad és ez fehér izzásba hozza a körülvevő és különféle fémsók oldatával átitatott szövetburkot.  A láng szine attól függ, milyen színű fényt képesek a benne lebegő izzó részecskék kibocsátani.

 Az utóbbira pedig az a bizonyíték, hogy a hidrogén is erősen világít - pedig ennek a lángjában szilárd részecskék nincsenek - ha az égés 20 atmoszfera nyomás alatt történik, vagyis amikor a hidrogéngáz sűrűsége igen nagy.

Előbbire bizonyíték az, hogy a bármiféle módon színtelenné tett láng (színtelenné lesz a láng, ha az égő gázhoz elegendő levegőt, vagy az égésben részt nem vevő gázokat pl. nitrogént, sósavgázt, szén-dioxidot stb. elegyítünk) ismét világítóvá válik, ha az elégetendő gázkeveréket előbb izzó platinacsövön vezetjük keresztül és a forró gázokat gyújtjuk meg.

A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A tűz általában az oxidációs folyamat kísérőjelensége. Önfenntartó folyamat. Hőmérséklete 1500 K-2000 K közötti. Az égés feltételei:

A természetes környezetben megkülönböztetnek felszíni, talaj- és koronatüzet. A felszíni tűz az, amelyik a fű- és cserjeszintet éri, összességében ez okozza a legnagyobb károkat. Ha az égési folyamat már a végéhez közeledik, mert kevés az égnivaló, talajtűzzé megy át, mely parázslik, de ha égnivalót talál, fellobban és tovább terjed. A koronatűz, mely a fák lombjait is eléri, szerencsére ritka, de ez a legpusztítóbb a tűz kialvása utáni állapotokat tekintve.

Parittyákból olajjal átitatott gyutacsokat hajítottak már az ókorban is az ellenség védőhelyére.

A tűz megfoghatatlansága hatott a különböző korok gondolkodására is.

Készítette: Bálint Nikolett

Vége