A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2

Az előadások a következő témára: "A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2"— Előadás másolata:

1 A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

2 Fizikai tulajdonságok
neve vegyjele, rendszáma színe halmazállapota előfordulása a természetben oxigén 8O színtelen gáz O2 kén 16S sárga szilárd S vagy S8 szelén 34Se szürke Se tellúr 52Te szürkésfehér Te Felfedezésük: O2: 1774 Joseph Priestley Se: 1817 Jakob Berzelius Te: 1782 Müller Ferenc Po: 1898 Pierre és Marie Curie Müller Ferenc (1742 – 1825)

3 Fizikai tulajdonságok (oxigén)
Az oxigén a periódusos rendszer VI. a oszlopába tartozó nemfémes kémiai elem; paramágneses tulajdonságú. Cseppfolyós halmazállapotban világoskék színű,  sűrűsége a víznél nagyobb (1,118 g/cm3), szilárd halmazállapotban sötétebb kék kristályokká alakul. Vízben kis mértékben oldódik (1 liter vízben 31 cm3, ez a vízi élővilág szempontjából rendkívül fontos).  Az olvadt ezüst saját térfogatának több mint húszszorosát képes oxigénből feloldani. Színe Színtelen Szaga Szagtalan Halmazállapota Gáz Olvadáspontja -218,8 oC Forráspontja -183,0 oC Sűrűsége 1,31g/cm3 Sűrűsége a levegőhöz viszonyítva 1,1-szer nagyobb

4 Kémiai tulajdonságok Képlete: O2 1 mol tömege: 32g
6 vegyértékelektronja van Szobahőmérsékleten csak kevéssé aktív, magasabb hőmérsékleten vagy atomos állapotban ("aktív oxigén") azonban igen reakcióképes.  A legkisebb elektronegativitású fémekkel főleg ionos kötéseket létesít. A nagy elektronegativitású nemfémekkel kovalens kötésű, molekularácsos vegyületeket képez. Az oxigén a legelterjedtebb elem a Földön. Oxigénben az anyagok hevesebben égnek, az égést táplálja.

5 Előállítása Iparilag Az oxigént legnagyobb mennyiségben  cseppfolyósított levegő frakcinált desztillációjával állítják elő (előbb a nitrogén távozik, míg a visszamaradó rész oxigénben feldúsul).  Előállítható még hidrogén-peroxid spontán vagy katalitikus bontásával illetve oxidálásával.  15MPa nyomáson, kék csíkkal megjelölt acélpalackokban hozzák forgalomba. Laboratóriumban Általában oxigéntartalmú vegyületek (pl. HgO,  KMnO4, KClO3, KClO4 ) termikus(hő) bontásával nyernek oxigént. Gyengén savanyított vagy lúgosított víz elektrolízisével (az oxigén az anódon fejlődik) is elő állítják.

6 Kémiai reakciói Legfontosabb reakciói az égések, vagyis az oxigénnel való egyesülések Fémekkel Nemfémes elemekkel Vegyületekkel

7 Felhasználása Gyógyászatban légzési elégtelenségnél.
Iparban magas hőmérsékletű lángok előállításához. Kötött formában tisztítószerekhez.

8 Előfordulása Természetben elemi állapotban és vegyületeiben egyaránt. Kőzetek tömegének felét adja. A növények fotoszintézisük során vízből állítják elő. A levegő 21%-át alkotja. Mennyisége állandó, de kismértékű változása is nagy változásokat idéz elő az élővilágban.

9 Érdekességek Ecetesedés = alkoholok levegővel való érintkezése során bekövetkező oxidációja ecetsavvá avasodás = zsírok, olajok, vajak oxidációja az oxigént 1733-ban a svéd Scheele, majd később, 1774-ben az angol Priestley fedezte fel. Priestley előbb hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit, ezért őt tartják az oxigén felfedezőjének