Logikus érvelés Baranyai Tamás

Logika „A logika az érvényes következtetés alapelveivel foglalkozik [...] a logika nem egyszerűen a helyes érvelés, hanem a helyesség törvényeire vonatkozó elmélet[...]” W. C. Kneale - M. H. Kneale: A logika fejlődése, Gondolat, Bp., 1987 Érvelés ” Legelőször is ki kell emelni, hogy az érvelés kifejezés kétértelmű! Egyrészt állítások strukturált együttesét jelenti azaz összetartozó premisszákat és konklúziókat -, amelyek közül a premisszák indoklást szolgáltatnak a konklúziókhoz (argument). Másrészt jelöli az érvelési tevékenységet, melynek során létrehozzuk ezeket a premissza-konklúzó szerkezeteket (argumentation).Másképpen fogalmazva: érvelésnek nevezünk egyfajta tevékenységet és annak eredményét, a premissza- konklúzió szerkezeteket is. Margitay Tihamér: Az Érvelés Mestersége, Typotex Bp., 2007

Axióma: Alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja kétségbe. („First principle”, építőelem) Logika: szabályrendszer („framework”) amely segítségével az axiómákból új információhoz jutunk. Miért? Átfogó elméleti eredményt célzó művek legvalószínűbb eszköze.

Axióma: Alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja kétségbe. („First principle”) A priori: (lat. "abból ami korábban van") tapasztalatot, tényeket megelőző tudás. Szükségszerűek, univerzális érvényűek (akkor lehet elvetni belőlük, ha belső ellentmondásra vezetnek). Szak-szókincs alkotja főleg

Axióma: Alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja kétségbe. („First principle”) Pl.:Peano-axiómák: I.Létezik legalább egy természetes szám II.Minden n természetes számnak van egy n’=/=n rákövetkezője, ami szintén természetes szám III.Van egy és csak egy természetes szám (jelölje 1) amely egy természetes számnak sem rákövetkezője IV.Ha n’=m’ akkor n=m V.Ha N 0 jelöli a természetes számok N halmazának olyan részhalmazát, melyre teljesül, hogy N 0 tartalmazza 1-et és minden N 0 -beli n-re igaz, hogy n’ is N 0 -ban van, akkor N 0 =N

Logika: szabályrendszer („framework”) amely segítségével az axiómákból új információhoz jutunk. A váz rendszer jellemzője hogy interdiszciplináris, al-vázakra („sub-frame”) bontható

Logika: szabályrendszer („framework”) amely segítségével az axiómákból új információhoz jutunk. Technikák: Dedukció: Bizonyossággal állít valamit meglévő ismeretekből. Semmitmondónak (triviális állítások) tűnhet. Tranzitív relációra épül: A=B és C=A  C=B (szillogizmus) A=B: Minden ember halandó C=A: Szókratész ember C=B: Szókratész halandó

Logika: szabályrendszer („framework”) amely segítségével az axiómákból új információhoz jutunk. Technikák: Indukció: Erős valószínűséggel állít valamit, nem bizonyosan. (Könnyű ilyet csinálni.) Pl.: Csak barna medvét láttunk (idáig).  Minden medve barna. Filozófusok vitatják, hogy az így szerzett tudás tudás-e egyáltalán. Foglalkozott vele: David Hume, David Stove, Donald Williams, Karl Popper…

Logika: szabályrendszer („framework”) amely segítségével az axiómákból új információhoz jutunk. Technikák: Teljes indukció: Ez igazából dedukció Az V. Peano-axiómára épül, lépései -Nézzük meg, hogy n=1-re igaz-e -Tegyük fel, hogy n-re igaz, és bizonyítsuk, hogy ebből igaz n+1-re is

Érvelés Feltevés: Logikus az, amit el tudok hitetni másokkal (az emberek azt hiszik el ami logikus). Kvázi-logika. Módszerek: Elnevezés:Definiálok valamit, úgy hogy a hallgatóság úgy érezze, annak köze van hozzá. Moralitások („Akkor jó, ha szép”). Analógia:Kultúrába ágyazom, pl. görög oszloprendek ember-analógiája Történet:Megbetegedett és eltávozott egy korinthoszi szűz. A dadája néhány holmiját a sírra teszi egy kosárban, egy tetőcseréppel letakarva. Benövi az akantusz a kosarat. Képek:Képek! Csoport identitás:Pl.: Pugin: „Angolok vagyunk, nem olaszok”. Tekintély:- Meglévő tekintély mondja - Többen mondják ugyan azt - Aktuális emelkedő trend (pl.: green is the new black)

Eleai Zénón (kb. i. e. 488 – i. e. 430) görög filozófus Zénó-viselkedés: Végtelen sok esemény történik véges idő alatt. Mozgás-paradoxonok, pl. Akhilleusz és a teknős Végtelen sok esemény kellene hogy Akhilleusz utolérje a teknőst, tehát sosem éri utol. Határérték számítás (Newton és Leibniz) oldja fel: Kép:

Zénó-viselkedés: Végtelen sok esemény történik véges idő alatt. c: ütközési szám V: sebesség Az ütközések sorozata tipikusan ilyen: Pl.:Pattogó labda,pontszerű test esetén gravitáció jelenléte szükséges