É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV Rostás Zoltán A BERUHÁZÁSI FOLYAMAT ALAPELVEI

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV Lucien Hervé (Elkán László) fotói Forrás:

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV Kényszer, Érdek, Ösztönélet Három Nagy Fekete Fabábu Döntsd le őket, menj el Délnek Bérelj szobát, fess a falára egy képet (Lovasi András Kossuth-díjas)

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV „Amit nem lehet egyszerűen megcsinálni az bonyolultan sem érdemes.” (Lin-Csi apát)

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV „Everything should be made as simple as possible, but not simpler. „ (Albert Einstein)

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IVBEVEZETŐ A beruházás összetett, bonyolult közösségi tevékenység. Mindenkit más vezérel a beruházási folyamat során – de az alapvető emberi érzelmek itt is megtalálhatóak. (A rosszak is, sőt…) Egyén és közösség – rövid és hosszú távú érdek – érzelmek és racionalitás – dicsőség és alázat – irányítás és alávetettség – valódi ősi kérdések egyszerre jelennek meg… Vezérfonal: az egyensúly bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IVALAPELVEK

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV I. - problémamegoldás Az építési beruházás ténylegesen felmerülő problémák megoldására jön létre. Ahol nincs probléma, ott nem kell megoldást sem keresni: nem kell építeni. A nem-építés a legnehezebb döntés amit egy építészmérnök javasolhat. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV II. - erőforrások A beruházási folyamatban erőforrásokat kötünk le és alakítunk át. Az építési folyamat – és benne a tervezés is – az erőforrásokért vívott küzdelem egyik intellektuális de esetenként drámai formája. Az erőforrások kezelésének jogát átadók joggal várják el azt, hogy szakmánkat magas szinten gyakoroljuk, és bizonyítsuk hogy minden tevékenységük optimális az Építtető számára, mindenek felett az Ő (és a felhasználók közösségének) érdekeit szolgálja. (hatékonyság, minőség) bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV III. - professzionalizmus Az Építtetőben folyamatosan kételyek és kérdések merülnek fel az építés előkészítése és megvalósítása során. Aki ezeket szakszerűen meg tudja válaszolni, azzal köt bizalmi szövetséget. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV IV. - participáció Az Építtető és a tágabb (települési, társadalmi) közösség érdekei ritkán esnek egybe. A beruházás vezetése során a projekten kívüli (és a szakmai szereplők közötti) folyamatos, türelmes kommunikáció és kompromisszumkeresés, a kölcsönös előnyök feltárása a legnagyobb művészet. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV V. - irányítás A beruházás szereplőinek érdekei ellentétesek egymással. Ezért együttműködésük megszervezése különös tudást és képességeket „erélyt s erényt” igényel. Az Építtető abban bízik, aki át tudja látni és kézben tudja tartani az érdekek és tevékenységek ezen gazdag szövevényét. EZÉRT A VEZETŐ SZEREPÉRT HARCOLNAK A KÜLÖNBÖZŐ ÉPÍTÉSI SZAKMÁK – PL. A TERVEZŐ ÉPÍTÉSZEK. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV VI. - igazság A beruházás szinte minden szereplője úgy érzi, hogy az ő tevékenysége a legfontosabb – és ennek arányában kíván is részesülni az ellentételezésekből. Az ezekből adódó konfliktusokat megértő és határozott vezetéssel lehet csak feloldani. Az építési folyamatban nincs abszolút és teljes igazság. Mindenkinek megvan viszont a sajátja. Ha valaki csak a saját igazságát keresi és emeli a többi fölé, akkor nemcsak ellenségeket kreál magának, de az építésnek is árthat vele. Aki ezekből az igazságokból a legtartósabb, legjobb szövetet alkoltja meg, az az igazi vezető. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV VII. – erőforrás-gazdálkodás A beruházási folyamatban az igények mindig felülmúlják az erőforrásokat. A beruházást irányító (építészmérnök) felelőssége hogy feltárja és figyelmeztesse az Építtetőt a vágyai és erőforrásai között feszülő ellentétekre – és türelemmel és szakszerűen teremtsen egyensúlyt ezek között bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV VIII. - kockázatkezelés Az Építtető nagy kockázatokat vállal. Azt értékeli jobban, aki segíti a kockázatok és váratlan helyzetek kezelésében és aki részben át is tudja vállalni azokat. Az építészmérnök pénzügyi források hiányában szakmai és kulturális tőkéjével (jóhírével, munkaszervező és munkavégző képességével) vehet részt a kockázatok kezelésében. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV IX. – az IDŐ Az idő az egyetlen meg nem újuló és nem pótolható erőforrás. Ezért ennek tervezése és kontrollja a legfontosabb beruházás-szervezési és irányítási feladat. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV X. – munka Demokráciákban minden építés kezdete és vége a felhasználó. Minden építési tevékenységnek őt és közösségét kell szolgálnia – közvetlen vagy közvetett módon. Minden (magunknak vagy pályatársainknak gyártott) nagyívű eszme és idea magunk előtt görgetése csak ez után következhet. (szolgálat, szolgáltatás, önkiszolgálás – lehetőleg ebben a sorrendben) bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IVÖSSZEFOGLALVA… Az építés az erőforrásokért való küzdelem sajátos, drámai és látványos formája. Akinek nem sikerül vezérfonalat (tudást, elveket, Mestert) találnia ebben a küzdelemben, könnyen elveszhet. A legfontosabb : az építés az építtetőt és rajta keresztül a közösséget szolgálja – és csak ennek a szolgálatnak a kiteljesedése teljesíti ki az építő embert magát is. bevezető össze- foglaló

É P Í T É S B E R U H Á Z Á S I II III IV KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !