A holland iskolafelügyelet: egy fejlett tudásszervezet működése Oktatási Hivatal „Modern iskolaértékelés, modern tanfelügyelet A holland iskolaértékelés és tanfelügyelet (inspection) – tapasztalatok és tanulságok” c. szakmai műhely 2013.06.20 Halász Gábor ELTE PPK - OFI A vetítés során kattintani kell a narancssárga keretes képekre és az aláhúzott sorokra, hogy aktiválódjanak a rejtett diák!

Háttér: az OECD értékelési vizsgálata Az iskolaértékelés mint az értékelési rendszer eleme Események: Magyarországi háttértanulmány Szakmai felügyelő testület Svéd ország-elemzés (iskolaértékelés) Oslói záró konferencia Holland ország-elemzés (iskolaértékelés) Hazai disszeminációs szeminárium

A holland kontextus általános jellemzői A demokrácia „polder modellje” Sajátos politikai konstelláció (Liberális-középbal koalíció a bevándorlás- és EU ellenes szélsőjobb támogatásával) Kiterjedt lokális autonómia, rendkívül aktív állami szerep Továbblépés egy már kiemelkedő teljesítményszintről egy még magasabbra

Iskolaértékelés Hollandiában Többféle párhuzamos mechanizmus és több szereplő összjátéka Mechanizmusok és szereplők: Iskolafelügyelet Fenntartók (School Boards) Szakértői/támogató szervezetek Iskolai önértékelés és minőségbiztosítás Kutatói szféra Állami számvevőszék speciális egysége Szakmai szervezetek Célzott fejlesztési programok

A holland iskolafelügyelet 1801 óta létező szervezet Szervezet és erőforrások Szakpolitikai, jogi háttér Többféle funkció A felügyeleti modell Eredmények, perspektívák André de Jong Annette Roeters Arnold Jonk 5

Köszönöm a figyelmüket!

Szervezet és erőforrások A minisztérium ahol nincsenek irodák Félig független (quasi independent) szervezet Belső szervezeti struktúra: Pénzügyi felügyelet Szakmai felügyelet (alap és középfok / szakképzés és felsőoktatás) Tudásigazgatóság 524 személy (473,5 Fte , kb. 400 Fte közvetlenül szakmai) (2011) Költségvetés: 56 millió euró (2011) ISO minőségbiztosított szervezet

Szakpolitikai és jogi háttér A „felborult egyensúly” (minőség és hatékonyság felé orientált erős állami beavatkozás) (“Freedom of education, but only if quality is ensured”) A tanári professzionalizálódás mint fő prioritás Különösen fejlett teljesítményértékelés (CITO) (egyéni monitorozást lehetővé tevő tanulói szintű és iskolai szinten aggregált nyilvános idősoros adatok) Befolyásos konzultatív/érdekképviselő testületek Különösen fejlett oktatáskutatási háttér Általános felügyeleti reform Parlament által elfogadott törvények (2002, 2009)

Általános felügyeleti reform Ágazati felügyeletek közös programja (Felügyeleti Tanács) „Kevesebb teher, nagyobb eredményesség” Stratégiai célok és alapelvek Szelektivitás, differenciálás Okos és gyors reagálás (Slagvaardig) Kooperativitás Függetlenség Átláthatóság Professzionális jelleg Kommunikáció Belső innováció, kísérletezés E-menedzsment A felhasználók felé fordulás Hatáselemzés (impact assessment)

Párhuzamos funkciók Az iskolák által nyújtott oktatás minőségének értékelése A nyilvánosság tájékoztatása az egyes intézmények minőségéről A nyilvánosság tájékoztatása az oktatási rendszer egészéről Az iskolák bátorítása („encouraging”) az általuk nyújtott oktatás javítására A szakpolitika fejlődésének segítése információkkal Az oktatásról adott információk megbízhatóságának garantálása

A holland felügyeleti modell Egyensúlyelv („Checks and balances”) Törvényességet és minőségjavítást célzó szerep („stimulation”) Vertikális és horizontális elszámoltathatóság Kvalitatív és kvantitatív eszközök Értékelési referenciakeret Kockázatelemzésre épülő modell Hatáselemzés és „programelmélet” Intenzív tudásmenedzsment

Értékelési referenciakeret/1 A tanulói populációtól elvárható mért tanulmányi teljesítményszint A tanulókat a továbbtanulásra és életre megfelelően felkészítő kurrikulum A tanárok kellő időt hagynak arra, hogy a tanulók valóban megtanulják a dolgokat Az iskolai klímát tiszteletteljes interakció jellemzi A tanárok megfelelő magyarázatot nyújtanak, jól menedzselik a tanulást és motiválnak

Értékelési referenciakeret/2 A tanárok adaptálják a kurrikulumot a tanulók egyéni igényeihez A tanárok szisztematikusan monitorozzák a tanulók előrehaladását Az iskola megfelelő tájékoztatással, tanácsadással segíti, hogy a tanulók a képességeiknek megfelelően haladjanak előre Azok a tanulók, akiknek erre van szükségük, hozzájutnak az extra gondoskodáshoz Az iskolának van belső minőségbiztosítása Példa

Kockázatelemzési modell Differenciált felügyelet: alapos vizsgálat csak a kockázatot jelentő iskolákban A modell elemei Következmények Komoly analízisre van szükség A standard protokoll helyett adaptív megoldások Innovációs terek tárulnak fel és innovációs kényszer keletkezik

A holland kockázat-elemzésre épülő alapú felügyelet Source: SICI (2009)

Hatáselemzés, programelmélet Mit is jelent a hatáselemzés („impact assessment”) Beavatkozás (intervention) logika Oksági összefüggések keresése Programelmélet („program theory”) A felügyeletről való gondolkodás sajátos paradigmája A „társadalmi igény” mellett a „tudományosan igazolható” hatás válik kiinduló ponttá A tudásépítés és a tényeken alapuló döntéshozatal folyamatos igénye jelenik meg

Aktív tudásmenedzsment/1 „Szervezeti memória” építése Tudásigazgatóság („knowledge directorate”) Belső kutatásra és szakértői elemzésre épülő kockázatelemzés Személyzet tudásának folyamatos építése Elmélet/gyakorlat alapú bevezető képzés Folyamatos egyéni szakmai fejlesztés Belső konferenciák Adatmenedzsment rendszer

Aktív tudásmenedzsment/2 Tudományos kutatás, elméletépítés Doktori hallgatók behívása Együttműködés egyetemekkel Publikációs tevékenység Gazdag belső és külső értékelés Külső szakértői értékelés Az ellenőrzöttek általi értékelés ISO alapú minőségbiztosítás Aktív részvétel nemzetközi kölcsönös tanulásban (SICI)  

Eredmények perspektívák, innovációk Gyenge iskolák számának csökkenése További differenciálás (négy kategória) Pénzügyi és szakmai elemek integrálása „Környezetben” való gondolkodás A fejlesztőkkel való interakció („flying brigades”) Felhasználók bevonása A komplexitás megértése és menedzselése

Forrás: holland prezentáció az OECD Oktatáspolitikai Bizottságának 2013 tavaszi ülésén

„unpredictable amplification mechanisms” „adverse reactions” Idézetek az OECD Oktatáspolitikai Bizottsága 2013 tavaszi ülésén elhangzott holland beszámolóból „unpredictable amplification mechanisms” „adverse reactions” „counterproductive behaviour” „virtuous and vicious circles” „cyclical perspective” „learning from unexpected policy processes” „smart, cyclical oriented intervention” „non-linearity and unexpected loops” „adopting a circular perspective by policy makers” „smart, preventive and curative actions” The OECD GCES project