Nemzeti Parkok

Természetvédelem Természetvédelem része a környezetvédelemnek - Természetvédelem*: ösztönös, évezredek óta - Környezetvédelem**: tudatos, 3-4 évtizede Ősember óta: természet ösztönös védelme (pl.:háziasítás) *természetvédelem: az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természet közeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hívatott társadalmi tevékenység. **környezetvédelem: az emberi társadalom saját maga ellen okozott károk megelőzésére, mérséklésére, elhárítására irányuló tevékenység.

Környezetvédelem Az emberiség következmények mérlegelése nélkül vette igénybe a Föld területeit Társadalmi fejlődés során: önmagának fokozatos jólétet biztosított, míg ezzel párhuzamosan a környezetet pusztította Ezen összefüggések felismerése: általánosan XIX. század A tudatos környezetvédelem először 1872. március 1-én az USA hozott jogszabályt (Yellowstone Nemzeti Park) Európában először 1909-ben Svédország, majd Norvégia alkotott törvényt a nemzeti parkokról Magyarországon először az 1879. évi erdőtörvény , majd 1935. évi IV. törvény szabályozta az erdő- és a természet védelmét

Yellowstone Nemzeti Park

Magyarországon I. 1906: Madarak és fák napja (Apponyi Albert rendelte el, hogy évenként legyen a népiskolákban) 1939: Első természetvédelmi terület (debreceni Nagyerdő egy része) 1952: Első tájvédelmi körzet (Tihanyi-félsziget) 1961. évi 18. számú rendelet: valódi természetvédelmi jogszabály 1962: Országos Természetvédelmi Hivatal létrejötte 1982. évi 4. számú rendelet: az 1961-es 18. számú rendeletet korszerűsítette (értékek helyreállítását, fenntartását, bemutatását és a környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosítást feladatává tette: az államnak , a társadalmi szervezeteknek és a lakosságnak is!) 1996:

Madarak és fák napja (1906) debreceni Nagyerdő (1939) Tihanyi-félsziget (1952)

1961-1962 Az 1961 rendelet és az OTH együttesen biztosította: a természetvédelem jogi alapjai és államigazgatási, hatósági szervezetét is. Ekkor nevezték meg először védelem tárgyként: - a földtani alakulatokat - vizeket, mocsarakat, lápokat - növényeket, növénytelepítéseket - állatfajokat - tájrészleteket és tájképi jellegzetességeket - tudományos ritkaságokat, különlegességeket

Magyarországon II. 1982. évi 4. számú rendelet: az 1961-es 18. számú rendeletet korszerűsítette (értékek helyreállítását, fenntartását, bemutatását és a környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosítást feladatává tette: az államnak , a társadalmi szervezeteknek és a lakosságnak is!) 1996. évi 53. törvény: végérvényes természetvédelem szabályozása Magyarországon. A természetvédelem minden személynek és szervezetnek kötelessége. Alapelve az általános védelem: - a biológiai sokféleség megőrzése - a kiemelten értékes természeti területek - kulturális értékek - élőhelyek és fajok védelme

Nemzeti parkok 1971 minisztertanácsi rendelettel tették lehetővé 1973 Hortobágyi Nemzeti Park 1974 Kiskunsági Nemzeti Park 1976 Bükki Nemzeti Park 1983 Aggteleki Nemzeti Park 1991-94 Fertő-Hanság Nemzeti Park 1996 Duna-Dráva Nemzeti Park 1997 Duna-Ipoly Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park

Nemzetközi egyezmények Ramsari egyezmény (vizes élőhelyekről) 1971 Bonni egyezmény (vándorló állatfajok védelme CMS) 1979 Berni egyezmény (vadon élő állatok, növények, és élőhelyek védelméről) 1979 Világörökség egyezmény 1985 Rotterdami egyezmény (veszélyes vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme) 1998 Bázeli egyezmény (vegyi anyagok szabályozása) 1992 New York-i keretegyezmény (az ENSZ éghajlat változási keretegyezménye) 1992 Riói egyezmény (biodiverzitásról: biológiai sokféleségről CBD) 1992

Kiskunsági Nemzeti Park Alapítási év: 1975 Terület: 36000 ha Elhelyezkedés: Duna-Tisza köze a Kiskunságban (7 különálló egység) Jellegzetes tájai Élővilága (Példák) Felső-kiskunsági puszta szikes sziki pacsirta, túzok orvosi székfű, sziki őszirózsa Felső-kiskunsági tavak szikes tavak gólyatöcs, nagykócsag nád Izsáki Kolon-tó és környéke tó, mocsárrét körülötte mind a 8 gémfaj (szürke, vörös, stb.) nád, zsobéksás Fülöpházi buckavidék mozgó homokbucka ugartyúk, szongáriai cselőpók naprózsa, kék szamárkenyér Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái homok bucka, homok puszta ősi háziállatfajok: mangalica, szürke marha fehér nyárfa, homoki csenkesz Tőserdő és a szikrai Holt-Tisza-ág ártéri erdő, mocsárrét szürke gém, kis kócsag, nagy kócsag békalencse, tavirózsa Orgoványi rétek mocsaras rét, homokbuckák réti csík orchidea féle, homoki árvalányhaj

Hortobágyi Nemzeti Park Alapítás éve: 1972 Terület: 52000 ha Elhelyezkedés: Tiszántúl keleti része, Hortobágy kistáj és Nagykunság egy része Kultúrtörténeti értékei: Klienclyukú híd, paraszti életforma, csárda, népi építészet Jellegzetes tájai Élővilága Máta-puszta Szikes puszta (legelő állatokkal) ősi háziállatfajok: rackajuh, szürke szarvasmarha - Kunmadarasi-nagyiváni puszta szikes psuzta sziki pacsirta, túzok, fogoly, fürj orvosi székfű, sziki őszirózsa Kunkápolnási mocsár természetes mocsárvilág dankasirály, nagy kócsag, nyári lúd mocsári gólyahír, nád, békalencse Hortobágyi halastó mesterséges tó kanalas gém, bakcsó, kis kócsag nád, gyékény, fehér tündérrózsa

Fertő-Hanság Nemzeti Park Alapítás éve: 1991 Terület: 12500 ha Elhelyezkedés: Kisalföld nyugati pereme, a park négyötöd része Ausztriában van Kultúrtörténeti értékei: Fertődi Esterházy-kastély, Fertőrákosi kőfejtő, Fertőszéplaki falumúzeum Jellegzetes tájai Élővilága Madárvárta-öböl „belső tavak” nyílt vízterület fogas, garda, vörös gém, nagy kócsag nád, gyékényféle Fertőújlaki szikes rét sziki élőhely: füves terület, mocsaras, szikes tavak gólyatöcs, sirályok, átvonuló madarak pihenőhelye (pl.daru) orvosi székfű, sziki őszirózsa Fertőmelléki dombsor erdő kétéltűek: béka, sikló, gőte, varangy molyhos tölgy, orchidea félék