MÁTRA

FÖLDRAJZI HELYZET Földrajzi helyzet A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 964 m magas Galyatető. A Mátrát több jól elkülöníthető részre lehet felosztani.

Kialakulása A Mátra kialakulása több vulkáni fázis következménye, mely hosszú szünetekkel több millió éven át tartott. Ennek eredményeként alakult ki hazánk egyik legszebb rétegvulkáni képződménye. A fő tömege a második fázisban, a miocénben jött létre.

KŐZETEK 1 2 3 1.ANDEZIT 2.PALA 3.FAKÓÉRC

A MÁTRA VÍZKÉSZLETE A Mátra vizekben aránylag gazdag, a hegységben lévő források jelenléte és vízhozama a geológiai felépítésének és a csapadékviszonyoknak köszönhető. A hegység sztratovulkáni (rétegvulkáni) felépítése, valamint a hegy fő tömegét adó andezit rossz vízáteresztő képessége elősegíti a csapadék forrásként való felszínre bukkanását. A Mátra egyetlen, Ilona-völgyben lévő víz 8 m magasról zúdul a mélybe. A hegység állóvizei nem bírnak nagyobb jelentőséggel. Az egykori természetes állóvizek a mai napra már szinte teljesen elmocsarasodtak. A Csór-réti, Köszörű-völgyi és Hasznosi víztározók látják el egyben a környék lakosságát ivóvízzel.

CSÓR-RÉTI VÍZTÁROZÓ ILONA-VÖLGYI VÍZESÉS

TERMÉSZETVÉDELEM A Mátravidék természeti és tájképi védelmének érdekében - 12141 hektárnyi területen - jött létre 1986-ban a Mátrai Tájvédelmi Körzet. Ennek határát a térkép feltünteti. Ez a szervezet, amely a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. A különleges természeti értékeket 2209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják, ide belépni csak a kijelölt útvonalakon szabad. A túlnyomóan erdővel borított területen, a hegyvidéki erdős táj minden szépségét megtalálja a sportolni, felüdülni vágyó: a termsézetes élőhelyeket, különleges növény- és állatvilággal, a földtani képződmények nagy formagazdagságát.

MÁTRAI T.K.

NÖVÉNYVILÁG A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes erdők. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m magasság körül gyertyános-tölgyes, majd bükkös váltja fel. 900 m fölött magashegyi bükkös található Kékes, Galyatető, Piszkés-tető északi lejtőin. A legszebb, montán bükkös erdőtársulás a Kékes északi oldalában sok ritka növényfajnak ad élőhelyet. Itt él a piros virágú, tüske nélküli havasi vagy bérci rózsa , a pávafarkú salamonpecsét. Az északi oldalakon hársas törmeléklejtő-erdők és szurdokerdők jelzik a sajátos mikroklímát. Növényritkaságuk a poloskavész , a kék virágú, nyáron nyíló havasi iszalag , a köves helyeken jellemző erdei holdviola , a hármaslevelű macskagyökér . Több védett páfrányfaj él itt, a szoros vesepáfrány , a karéjos vesepáfrány , és a hazánk területén csak itt élő havasi szirti páfrány.

BÉRCI RÓZSA POLOSKAVÉSZ HAVASI ISZALAG HOLDVIOLA

ÁLLATVILÁG A hegység ritka, védett kétéltű fajai az alpesi gőte, a sárgahasú unka, az erdei és gyepi béka, a levelibéka és a foltos szalamandra. A mátrai melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők igen ritka, fokozottan védett hüllőfaja a pannon gyík. A nagy területű, zárt erdőknek, illetve a környező peremterületeknek igen gazdag a madárvilága: vándorsólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv, a fehérhátú fakopáncs és a fekete harkály figyelhető meg a területen. A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál, pl: vadmacska, hiúz,őz,gímszarvas,vaddisznó.

PARLAGI SAS HIÚZ FOLTOS SZALAMANDRA GÍMSZARVAS

SÁSTÓ

ELHELYEZKEDÉSE A Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüredtől északra fekszik. A tengerszint feletti magassága 507 méter. Az esővíz által táplált lápos mocsaras tavakat 1960 körül kezdték üdülőhellyé alakítani. Az idők alatt feltöltődő medreket kitisztították és egybe nyitották. A mai tó átlagos mélysége 1 méter. A vízfelület rendberakása után megindult az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények építése is. Kiváló csónakázó- és horgászhely. Sajnos, a terület erős átépítése miatt a régebben itt honos életközösségek jelentős része sérült, vagy teljesen eltűnt a környékről.

KÉKESTETŐ

ELHELYEZKEDÉSE A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. Közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült.

Készítette : Bartha Szabolcs 9.a Köszönjük a figyelmet Készítette : Bartha Szabolcs 9.a