Csontváry Múzeum Baalbek

1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak kiállítása. A hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított Csontváry állandó kiállítása. A megnyitó hónapjában 20 ezren tekintették meg a múzeumot ban újjárendezték a Csontváry Múzeumot, amelyben a művek jelentős konzerválási, restaurálási munkát követően kerültek elhelyezésre. Csontváry születésének 150. évfordulóján július 5-én újabb 10 évre meghosszabbította az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Csontváry művek pécsi letétjét október 1-jén a Csontváry Múzeum vendége volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, valamint Stjepan Mesić horvát köztársasági elnök és felesége. Tengerparti sétalovaglás

A magányos cédrus 2005 október 12-én, éppen harminc évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában megnyitotta els ő kiállítását, múzeumi gy ű jteménybe kerül Csontváry Kosztka Tivadar festménye, a Magányos cédrus (1907). A Magányos cédrus a magyar festészet történet egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotása ban megnyílt pécsi Csontváry Múzeum állandó kiállításán volt látható, ahol egészen 1994-ig találkozhatott vele a közönség. A festményt 1994 elején vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank a Gerlóczy-örökösöktől. 1994–1995 során, az eddigi legteljesebb Csontváry-bemutatókon a Magyar Nemzeti Galériában, Stockholmban, Rotterdamban és Münchenben volt látható kép, 1995-től pedig ismét Pécsett, az újjárendezett Csontváry Múzeumban talált helyet.

Az 1901-ben festett, Holdtölte Taorminában és Mandulavirágzás Taorminában már az érett festőiség jegyeit viseli, ekkortájt főképp a fényproblémák és a gazdag kolorit megjelenítése foglalkoztatták. Mandulavirágzás Taorminában

Csontváry festői pályája különös módon kezdődött. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozott, mindenki kissé különc, de csendes, szorgalmas embernek ismerte október 13-án, egy őszi délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni,s szórakozottan lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Ekkor Csontváry – 1913-ban írt önéletrajza szerint – a feje fölött hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél!”. Ezt a hangot pedig komolyan vette. Süvöltőt leterítő ölyv Csontváry Kosztka Tivadar

1881 tavaszán Rómába ment tanulmányútra a m ű vészetekkel ismerkedni, egyúttal erejét és a reá váró feladatokat felmérni. Hazatérve azonban továbbra is gyógyszerészként tevékenykedett, el ő bb Eszéken, kés ő bb Szentesen. Végezetül 1884-ben, a Losonc melletti Gács községben nyitotta meg patikáját. Az itt eltöltött tíz esztend ő során, számos cikket, jórészt közm ű vel ő déssel foglalkozó írást publikált a helyi sajtóban. Eközben a patikát felvirágoztatta, majd bérbe adta, ezáltal anyagilag függetlenül, immáron teljesen a m ű vészetnek szentelhette magát. Csontváry Kosztka Tivadar síremléke