A tanodákat érő kihívások Fejes József Balázs SZTE Neveléstudományi Intézet Motiváció Oktatási Egyesület

Az előadás áttekintése A tanodák jelentős része pályázati forrásokra támaszkodik, így a pályázati kiírások alapvetően meghatározzák a tanodamozgalom működését A tanoda tevékenységeinek egy része az iskola céljaival, feladataival átfedést mutat, ami az (1) elvégzendő tevékenységek kijelölését és az (2) eredményesség mérését egyaránt befolyásolja

Az előadás áttekintése A hátránykompenzáláshoz kapcsolódó szakirodalom és a pályázati kiírások dokumentumai alapján érintett témakörök: Tanoda – munkadefiníció Finanszírozási kérdések Az eredményesség megítélésének néhány kérdése

Tanoda - munkadefiníció A tanodák hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulókat támogató kezdeményezések Általában a civilszférához köthetők A „hagyományos iskola” e tanulók szükségleteihez nem alkalmazkodik (pl. Kerényi, 2004) – hasznos megközelítés? Délután és/vagy hétvégenként, a tanulók önkéntes részvételével működnek – korlátozott lehetőségek! A formális oktatástól eltérő, komplex pedagógia megközelítés Általában az iskolától független, térben is elkülönül

Finanszírozás 90-es évek közepén indulnak az első tanodák (állami támogatás nélkül) Az ezredforduló után „legitimáció”, a közoktatási törvényben nevesítik a tanodát (később kikerül a jogszabályból) Több központi pályázati kiírás, amely egyre több résztvevőt vonz

HEFOP- és TÁMOP-pályázatok jellemzői ÉvKeretösszegMax. összeg/ tanoda (millió) Nyertesek száma Megvalósítási idő (hó) millió millió ,3 milliárd Nem értelmezhető milliárd

Finanszírozás Likviditási problémák (Krémer, 2008; Lányi, 2008) A folytonos finanszírozás megoldatlan (de szüksége van-e erre?) Többször nyertes szervezetek (172 szervezet, 239 tanoda) 172-ből 32 szervezet nyert kétszer 172-ből 4 szervezet nyert háromszor Kevésbé hatékony pedagógiai munka (pl. szülők bevonása) Nem gazdaságos (pl. eszközbeszerzés)

Eredményesség Az érettségire való felkészítés és a felsőoktatás lehetősége központi helyet foglal el a célok között a kiírásokban Reális elvárás 20–28 (12!) hónap alatt ezt befolyásolni heti néhány órában? A célcsoport jellemzői: lemorzsolódás veszélye a szakiskolában (l. Kertesi-Kézdi, 2010) Kötelező indikátorok Érettségit adó intézményben való továbbtanulás Hiányszakmák választása (l. Martonfi, 2011)

Eredményesség Kizárólag az oktatás kapcsán vizsgálható? További lényeges területek: Közösségfejlesztés (főként kistelepüléseken) Személyre szabott ellátások (pl. pályaorientáció) Innovatív pedagógiai megoldások (pl. művészetpedagógia, társasjáték-pedagógia) Társadalmi szemléletformálás Önkéntesek Pedagógusjelöltek felkészítése Kötelező közösségi szolgálat

Eredményesség Problémafelvetés A tanuló bukásra áll történelemből/matematikából stb. stb... A segítségnyújtás során gyorsan kiderül, hogy rosszul olvas, önálló tanulásra alig képes. Lehetőségek: próbálkozunk a korrepetálással – LEXIKÁLIS TUDÁS (továbbra sem tud önállóan tanulni, de nem bukik meg…) próbálkozunk az olvasás gyakorlásával – KÉPESSÉGFEJLESZTÉS (az önálló tanulás alapja, de megbukik…)

Eredményesség A mefelgelő snzitű osholvasáz nem eélg a btűek ismerete, szmoás táobbvi tuádsemelet el klel saítanujátnk. Eezk kzöé ttoarzik, hgoy a legkorigyabb szvaak mintázatát is meg kell tnulani, ami sok éivg trat. Mi eezekt brolekogyatuk, erzét tuudjk elvloansi ezt a szegövet, anank ellérene, hgoy a szkavaon blüel a btűek sndorreje nnics rndbeen.

Az olvasási képesség fejlődése (Molnár és Józsa, 2006) Évf. 39% 15%6%

Összegzés A tanodák valószínűleg számos módon hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű tanulók személyiségfejlődéséhez, azonban a jelenlegi keretek ezt nehézzé teszik Rövid és rendszertelen finanszírozási ciklusok Átgondolatlan elvárások, indikátorok, pl. főként rövid távú oktatási célokra fókuszál (minél inkább megfelel ezeknek, annál kevésbé lesz hatékony) szocialitás és affektív változók (pl. motiváció) nem jelennek meg Az eredményesség mérésére központilag szervezett hatékonyságvizsgálatra lenne szükség