AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS MENEKÜLTJOGÁNAK KIALAKULÁSA, AZ INTÉZMÉNYI KERETEK, AZ ACQUIS JOGI ALAPJAI „Nemzetközi, európai és magyar menekültügy” Nagy Boldizsár előadássorozata az ELTE-n, 2014 7. rész

Az előadás-sorozat témái IX. 17. Nemzetközi jogi alapfogalmak. Migráció és meneküléstörténet, pillanatkép a jelenről, nagyságrendek IX . 24. Alapfogalmak, meghatározások, a menekülés okai, miért kellene védeni a menekülteket, tartós megoldások. X. 1. A menekültjog alapelvei, különös tekintettel a non-refoulement elvére. Jól megalapozott félelem az üldöztetéstől X. 8. Mi minősül üldöztetésnek? Ki az üldöző? Az üldöztetés öt egyezményi oka. Az (elismert) menekültek jogainak rendszere X. 15. A menekült státusz megszűnése, illetve kizárás a menekültként elismerésből ("érdemtelenség a védelemre") X. 22. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága XI. 5 Az Európai Unió regionális menekültjogának kialakulása, az intézményi keretek, az acquis jogi alapjai XI. 12. Átmeneti védelem, befogadási követelmények, a menekült kérelmének elbírálásáért felelős állam kijelölése. (Dublini rendszer) A hatályos jog és a 2013. évi átdolgozás. XI. 19. Ki a menekült és a ki a kiegészítő védelemre jogosított? A hatályos, 2011-ben elfogadott kvalifikációs irányelv. XI.26. A menekültügyi eljárás minimumkövetelményei az EU-ban. Az "eljárási irányelv" és a 2013. évi átdolgozás, valamint az európai menekültügy intézményi kérdései Menekültügyi Alap, Támogatási Hivatal, XII. 3. A nemzetközi és az európai menekültügyi rendszer jövője XII 10. A magyar menekültjog néhány figyelemreméltó vonása, történet, szerkezet.

A mozgató dilemma A dilemma: szabad mozgás v. szuverén kontroll 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerződésig Az Unió megalapításáig a biztonságot részesítették előnyben a szabad mozgással szemben, 2 = 1993-1999 Maastricht és Amszterdam között A migráció és a bel- és igazságügyi együttműködés további féltucat aspektusa az Unió "közös érdekű ügyévé„ vált. Az uralkodó gondolkodás továbbra is szuverenitás/biztonság központú. Közben azonban hatályba lépett és fokozatosan a Közösség 13 tagjára kiterjedt a schengeni együttműködési rendszer. 3 = 1999, az Amszterdami szerződés hatálybalépése után A bel- és igazságügyi együttműködés nagy részét közösségi joggal szabályozzák, azaz a biztonság vagy szabad mozgás kérdést nem eldöntik, hanem felváltják egy rugalmas és fokozatos rendszerrel, amely mind közösségi, mind közösségen kívüli eszközöket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a Római Szerződésbe a vízumokra, azilumra, bevándorlásra és a szabad mozgással kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozó IV címet 4 = Lisszabon A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a dilemmára nem ad új választ, fenntartja az Unió töredezettségét és nem vezet be közös bevándorláspolitikát, de a rendőrségi és a bűnügyi együttműködést integrálja, megszüntetve a III. pillért.

A biztonság új felfogása és a közbeszéd biztonságiasítása A katonai biztonság kiegészül / felváltódik a belső - a kulturális- illetve a jóléti biztonsággal (Jeff Huysmans). Kialakul a biztonsági kontinuum felfogása határellenőrzés - terrorizmus - nemzetközi bűnözés - migráció. (Didier Bigo)

Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október) 2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

A velünk élő dilemma: Az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program (2010-2014) elfogadásakor, Brüsszel, 2009. december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok és más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok és szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

Schengen

SCHENGEN I. A Megállapodás (1985) és a megállapodást végrehajtó Egyezmény (1990) EGYEZMÉNY a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról HL különkiadás, 19/2. kötet, 9.o. Hatálybalépés 1993; tényleges alkalmazás (a határellenőrzés lebontása) 1995-ben kezdődik és fokozatos

Cél Schengen A határellenőrzés megszüntetése a belső határokon Megfelelő kiegészítő intézkedések elfogadása A külső határok azonos szintű biztonságot garantáló védelme, beleértve a határátlépés ellenőrzését és a külső határ őrizetét. A (rövidtávú) vízumok rendszerének összehangolása, egységes vízum Szoros együttműködés vám-, rendőrségi és büntető ügyekben A menekültügyi eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelölését szolgáló mechanizmus kialakítása Schengeni Információs Rendszer (SIS) – közös lista a külső határon feltartóztatandó személyekről és tárgyakról 1954-ben Finnország, Norvégia, Svédország, Izland és Dánia: Északi Útlevél Unió. 1960: Hollandia, Belgium és Luxemburg megszűnik a határ-ellenőrzés. + UK – Írország között sincs határellenőrzés

Területi és személyi hatály Schengen Területi és személyi hatály Területi – ld. a térképet a következő lapon személyi: a tagállamok állampolgárai illetve „idegenek” “belső határok: a Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légijáratokat kiszolgáló repülőterei és olyan tengeri kikötői, amelyek kizárólag a Szerződő Felek területén belüli többi kikötő között közlekedő kompok rendszeres forgalmát szolgálják ki anélkül, hogy az e területeken kívüli egyéb kikötőkben kikötnének”

SCHENGEN Svájc csatlakozása után The Schengen access control model consists of the following four tiers: Measures at consulates, cooperation with neighbouring countries, border control, and control measures within the Schengen area, including return. COM (2008) 68 final (on EUROSUR), p.2, fn. 6

Az Amszterdami szerződés nyomán kialakult helyzet

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége A fogalmak alakulása: 1999-ig: Bel- és igazságügyek = III pillér = 9 közös érdekű ügy 1999-től Bel- és igazságügyek = a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés) + III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség” = migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, ismét Nincs pilléres szerkezet

A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége Szabadság = szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és azilum Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Európai Határőr Hivatal /Frontex/) Jog érvényesülésének a térsége= büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése

A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

A szerződések és az elvek EUSZ, praeambulum: „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § (LSZ vezeti be ebben a formában) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

A szerződések és az elvek EUSZ 3 § (az EUSZ. korábbi 2. cikke) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

A szerződések és az elvek EUSZ 6 § (a 2. bekezdést a LSZ vezeti be, a 3.-at megváltoztatja) … (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

A szerződések és az elvek EUMSZ, 4. § (A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: … j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. § Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak. EUMSZ, 67.§ Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. § E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS) Fejezet Általános rendelkezések 67-76. § 2. Fejezet A határok ellenőrzésével, a menekült-üggyel és a bevándo-rlással kapcsolatos politikák 77-80.§ 3. Fejezet Igazságügyi együtt-működés polgári ügyekben 81.§ 4. Fejezet Igazságügyi együtt-működés büntető-ügyekben 82-86.§ 5. Fejezet Rendőri együttműködés 87-89. §

Az SZBJT főbb kérdéskörei – menekültügy (78.§) Cél közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politika kialakítása, megfelelő jogállás a védett személyeknek, a visszaküldés tilalmának betartása és összhang a Genfi egyezménnyel és az emberi jogi kötelezettségekkel = Közös európai menekültügyi rendszer Intézkedések az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás és kiegészítő védelmi jogállás a harmadik országok állampolgárai számára,  közös ideiglenes védelmi rendszer tömeges beáramlása esetére,  közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan,  a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások Partnerség harmadik államokkal 78. cikk (az EKSz. korábbi 63. cikkének 1. és 2. pontja és a 64. cikkének (2) bekezdése) (1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük, c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások, f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan, g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából. (3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

Az SZBJT főbb kérdéskörei – menekültügy (80 Az SZBJT főbb kérdéskörei – menekültügy (80.§) Szolidaritás - tehermegosztás 80. cikk Az Unió e fejezetben meghatározott politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. Az Unió e fejezet alapján elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szükség van, megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról. 78. cikk (az EKSz. korábbi 63. cikkének 1. és 2. pontja és a 64. cikkének (2) bekezdése) (1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük, c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások, f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan, g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából. (3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

DIMITRIS AVRAMOPOULOS MIGRÁCIÓS, BELÜGYI ÉS EU POLGÁRSÁGI BIZTOS A biztos Határok, vízum, bevándorlás, Menedékjog Gazdasági, cyber -és pénzügyi bűnözés elleni harc; Szervezett bűnözés, embercsempészet, drog-kereskedelem, korrupció; Terrorizmus elleni harc; Rendőri és igazságügyi együttműködés (pl.FRONTEX, EUROPOL)_ Uniós polgárság Au EU polgár jogai Aktív polgárság DIMITRIS AVRAMOPOULOS MIGRÁCIÓS, BELÜGYI ÉS EU POLGÁRSÁGI BIZTOS Reding

Jogszabály-kezdeményezés Döntéshozatal migrációs és menekültügyekben valamint az igazságügyi együttműködés terén (EUMSZ V cím 1-3 fejezet) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság és tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény 2004 május 1 után Csak a Bizottság (A tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot) Együttdöntés (EKSZ 251) (menekültügyben 2005. decembere óta) Egyhangúság (Parlament csak konzultál) hosszú távú bevándorlás és családjogi ügyekben Rendelet, irányelv, hatá-rozat, ajánlás, vélemény 2009. December 1 után Csak a Bizottság Rendes döntéshozatali eljárás a 294. § szerint Kivétel: Egyhangúság (Parlament csak konzultál) hosszú távú bevándorlás, útlevél és igazolványok és családjogi ügyekben Rendelet, irányelv, hatá-rozat, ajánlás, vélemény Jogszabály-kezdeményezés Döntéshozatal Családjogi passarelle: a tanács egyhangú döntéssel áttérhet a rendes jogalkotási eljárásra, de ezt bármelyik nemzeti parlament megvétózhatja (EUMSz 81 (3) Döntés

Rendes jogalkotási eljárás forrás: http://www. consilium. europa Article 294 TFEU (ex Article 251 TEC) 1. Where reference is made in the Treaties to the ordinary legislative procedure for the adoption of an act, the following procedure shall apply. 2. The Commission shall submit a proposal to the European Parliament and the Council. First reading 3. The European Parliament shall adopt its position at first reading and communicate it to the Council. 4. If the Council approves the European Parliament's position, the act concerned shall be adopted in the wording which corresponds to the position of the European Parliament. 5. If the Council does not approve the European Parliament's position, it shall adopt its position at first reading and communicate it to the European Parliament. 6. The Council shall inform the European Parliament fully of the reasons which led it to adopt its position at first reading. The Commission shall inform the European Parliament fully of its position. Second reading 7. If, within three months of such communication, the European Parliament: (a) approves the Council's position at first reading or has not taken a decision, the act concerned shall be deemed to have been adopted in the wording which corresponds to the position of the Council; (b) rejects, by a majority of its component members, the Council's position at first reading, the proposed act shall be deemed not to have been adopted; (c) proposes, by a majority of its component members, amendments to the Council's position at first reading, the text thus amended shall be forwarded to the Council and to the Commission, which shall deliver an opinion on those amendments. 8. If, within three months of receiving the European Parliament's amendments, the Council, acting by a qualified majority: (a) approves all those amendments, the act in question shall be deemed to have been adopted; (b) does not approve all the amendments, the President of the Council, in agreement with the President of the European Parliament, shall within six weeks convene a meeting of the Conciliation Committee. 9. The Council shall act unanimously on the amendments on which the Commission has delivered a negative opinion. Conciliation 10. The Conciliation Committee, which shall be composed of the members of the Council or their representatives and an equal number of members representing the European Parliament, shall have the task of reaching agreement on a joint text, by a qualified majority of the members of the Council or their representatives and by a majority of the members representing the European Parliament within six weeks of its being convened, on the basis of the positions of the European Parliament and the Council at second reading. 11. The Commission shall take part in the Conciliation Committee's proceedings and shall take all necessary initiatives with a view to reconciling the positions of the European Parliament and the Council. 12. If, within six weeks of its being convened, the Conciliation Committee does not approve the joint text, the proposed act shall be deemed not to have been adopted. Third reading 13. If, within that period, the Conciliation Committee approves a joint text, the European Parliament, acting by a majority of the votes cast, and the Council, acting by a qualified majority, shall each have a period of six weeks from that approval in which to adopt the act in question in accordance with the joint text. If they fail to do so, the proposed act shall be deemed not to have been adopted. 14. The periods of three months and six weeks referred to in this Article shall be extended by a maximum of one month and two weeks respectively at the initiative of the European Parliament or the Council. Special provisions 15. Where, in the cases provided for in the Treaties, a legislative act is submitted to the ordinary legislative procedure on the initiative of a group of Member States, on a recommendation by the European Central Bank, or at the request of the Court of Justice, paragraph 2, the second sentence of paragraph 6, and paragraph 9 shall not apply. In such cases, the European Parliament and the Council shall communicate the proposed act to the Commission with their positions at first and second readings. The European Parliament or the Council may request the opinion of the Commission throughout the procedure, which the Commission may also deliver on its own initiative. It may also, if it deems it necessary, take part in the Conciliation Committee in accordance with paragraph 11.

Minősített többség – a szavazatok megoszlása 1 tag – 1 szavazat Minősített többség = kettős többség A Bizottság vagy a főképviselő javaslata esetében Bármely más javaslatnál A miniszterek (államok) 55% - a, (16 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik A miniszterek (államok) 72 %-a (21 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik Blokkoló kisebbség: legalább 4 állam, még akkor is ha már 3 is a lakosság több mint 35 %-át képviseli TEU, § 16: 4. As from 1 November 2014, a qualified majority shall be defined as at least 55 % of the members of the Council, comprising at least fifteen of them and representing Member States comprising at least 65 % of the population of the Union. A blocking minority must include at least four Council members, failing which the qualified majority shall be deemed attained. The other arrangements governing the qualified majority are laid down in Article 238(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union. 5. The transitional provisions relating to the definition of the qualified majority which shall be applicable until 31 October 2014 and those which shall be applicable from 1 November 2014 to 31 March 2017 are laid down in the Protocol on transitional provisions. ____________________________ TFEU, Article 238 (ex Article 205(1) and (2), TEC) 1. Where it is required to act by a simple majority, the Council shall act by a majority of its component members. 2. By way of derogation from Article 16(4) of the Treaty on European Union, as from 1 November 2014 and subject to the provisions laid down in the Protocol on transitional provisions, where Council does not act on a proposal from the Commission or from the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, the qualified majority shall be defined as at least 72 % of the members of the Council, representing Member States comprising at least 65 % of the population of the Union. 3. As from 1 November 2014 and subject to the provisions laid down in the Protocol on transitional provisions, in cases where, under the Treaties, not all the members of the Council participate in voting, a qualified majority shall be defined as follows: (a) A qualified majority shall be defined as at least 55 % of the members of the Council representing the participating Member States, comprising at least 65 % of the population of these States. A blocking minority must include at least the minimum number of Council members representing more than 35 % of the population of the participating Member States, plus one member, failing which the qualified majority shall be deemed attained; (b) By way of derogation from point (a), where the Council does not act on a proposal from the Commission or from the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, the qualified majority shall be defined as at least 72 % of the members of the Council representing the participating Member States, comprising at least 65 % of the population of these States. 4. Abstentions by Members present in person or represented shall not prevent the adoption by the Council of acts which require unanimity.

Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv) (21.) JEGYZŐKÖNYV AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGNAK ÉS ÍRORSZÁGNAK A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ HELYZETÉRŐL 1. §: Az „Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában.” 2. § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak az Egyesült Királyságra vagy Írországra; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Az eddigi III pillér kötelezte őket, most már a büntető igazságügyi és rendőri együttműködésből is kimaradhatnak

Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv) 3. § Az Egyesült Királyság vagy Írország valamely javaslatnak vagy kezdeményezésnek a benyújtását követő három hónapon belül írásban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy részt kíván venni egy ilyen javasolt intézkedés meghozatalában és alkalmazásában, amely bejelentéssel egyben erre jogosulttá válik. = „opt in” klauzula 4 § Ha már elfogadott intézkedéshez akarnak csatlakozni: a megerősített együttműködés szabályai alkalmazandók. (Bizottság 4 hónapon belül dönt, Ha elutasít (feltételeket szab, majd elutasít újra) a Tanácshoz lehet fordulni – ott egyhangú döntés kell ( a már résztvevők szavaznak – ld. EUMSZ 331. §) 4a § A két országra nézve kötelező, meglévő intézkedést módosító intézkedés sem kötelez őket, de a Tanács felszólíthatja a két államot a részvétel bejelentésére. Ha kívül maradnak és az intézkedés alkalmazhatatlanná válik a pénzügyi következményeket viselniük kell. 8. § Írország írásban bejelentheti a Tanácsnak, hogy nem kíván tovább e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatálya alá tartozni. Ebben az esetben Írországra az általános szerződéses rendelkezések alkalmazandók.

Rugalmasság a döntéshozatalban UK, Írország, részletesebben Javaslat 3 hónap részt vesznek nem vesznek részt sikerül megegyezni ők tartják fel „átlépnek rajtuk” Döntés utóbb kérik részvételüket a Bizottság engedélyezheti

Dánia speciális helyzete (22. jegyzőkönyv) Dánia nem vesz részt Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak Dániára; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Nincs „opt in” ANNAK TUDATÁBAN, hogy az edinburghi határozatból eredő, és a Szerződések alapján továbbra is fenntartott jogi szabályozás jelentős mértékben korlátozni fogja Dánia részvételét az uniós együttműködés fontos területein, és hogy az Unió érdekében állna, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségben biztosítsa a vívmányok integritását, ___________ (1) Az ebben a részben szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést. Ha úgy dönt, hogy végrehajtja, az intézkedés nemzetközi jogi kötelezettséget hoz létre Dánia és az intézkedéssel kötelezett tagállamok között. (2) Ha Dánia úgy dönt, hogy nem hajtja végre a Tanács (1) bekezdés szerinti intézkedését, az adott intézkedéssel kötelezett tagállamok és Dánia megvizsgálják, hogy milyen megfelelő intézkedéseket hozzanak.

Az opt in/opt out intézményi következményei Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia képviselője nem szavaz a Tanácsban, de tárgyalásokon jelen van EP képviselői részt vesznek a rendes jogalkotási eljárásban biztosai az Európai Bizottságban rendes jogkörben járnak el Által delegált bírák az Európai Unió Bíróságában rendes jogkörben járnak el A Bizottság határozata ( 2011. október 14.) az Egyesült Királyságnak az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló kérelméről (az értesítés a C(2011) 7228. számú dokumentummal történt) (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles) (2011/692/EU) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 331. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-én elfogadta az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU irányelvet [1]. (2) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban az Egyesült Királyság nem vett részt ezen irányelv elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó. (3) A fenti jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban az Egyesült Királyság 2011. július 14-i levelében bejelentette a Bizottságnak, hogy szándékában áll az irányelv elfogadása. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A 2011/36/EU irányelv alkalmazandó az Egyesült Királyságra. 2. cikk A 2011/36/EU irányelv az Egyesült Királyság esetében az e határozatról szóló értesítés napjától alkalmazandó. 3. cikk Ennek a határozatnak az Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje. Kelt Brüsszelben, 2011. október 14-én. a Bizottság részéről Cecilia Malmström a Bizottság tagja [1] HL L 101., 2011.4.15., 1. o. ------------------------------------------------

Döntéshozatali résztvevők az EUMSZ V. címében 2013 októberében http://www.statewatch.org/semdoc/914 Döntéshozatali résztvevők az EUMSZ V. címében 2013 októberében Miniszterek tanácsa (BIÜT)) Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport COREPER a belső biztonságra vonat-kozó operatív együtt-működéssel foglalkozó állandó bizottság (COSI) (ld. EUMSZ 71§) Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén működő koordinációs bizottság (CATS) Polgári jogi munkacsoport Integracios, migrácios és kiutasitási munkacsoport* Bűnüldözési [rendészeti] munkacsoport Schengeni kérdésekkel foglalkozó munka-csoport Az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport Vízum munkacsoport Terrorizmus munkacsoport Általános ügyekkel és értékeléssel foglalkozó munkacsoport Polgári védelmi munkacsoport Menekültügyi Bűnügyi együttműködési munkacsoport Információcserével és adatvédelemmel foglalkozó munka-csoport IB-RELEX munkacsoport Határ munkacsoport Büntető anyagi jogi munkacsoport A bel- és igazságügy területére irányuló finanszírozási esz-közökkel foglalkozó ad hoc munkacsoport Vámegyüttműködés munkacsoport A TANÁCS HATÁROZATA (2010. február 25.) a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködéssel foglalkozó állandó bizottság létrehozásáról _____________________ Alapok ad hoc mcs: In accordance with Article 19(3) of the Council Rules of Procedure, the Committee approved the setting up of an Ad Hoc Working Party to address the Commission proposals for financial instruments in the area of Justice and Home Affairs ("Ad Hoc Group JHA financial instruments"). It will meet in two formations, one on Justice Affairs and one on Home Affairs, in COMIX format when appropriate. The "interpreting on request" system will apply as regards the language regime. The mandate of this Ad Hoc Group will expire when the relevant financial instruments' proposals in the area of Justice and Home Affairs for the period 2014-2020 will have been adopted. Forrás: A Tanács előkészítő szerveinek listája http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/13/st12/st12111-re01.hu13.pdf látogatva 2013 okt 19

Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Büntető igazságügyi és rendőri együttműködés Teljes jogkör, öt év átmenet után (ld. 36.jkv az átmeneti rendelkezésekről) Újdonság: kötelezettségszegési eljárás (az LSZ előtt elfogadottakra Bizottság öt év után kezdhet) nem függ a tagállam beleegyezésétől, hogy van-e joghatósága a bíróságnak bármely bíróság utalhat előzetes döntéshozatali eljárásra Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát

Az SZBJT speciális vonása: sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Cél: gyorsítani az eljárást. Alkalmazás: 2008. március 1‑jétől Eltérések a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól: 1 . A részt vevő felek köre szűkebb. Más tagállam nem tehet észrevételt csak a tárgyaláson szólalhat 2. Az elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, egy öt bíróból álló határoz arról, helyt ad-e a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek. Ha igen, megtartja a tárgyalást megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt. 3. Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik. http://www.jogiforum.hu/hirek/18186 látogatva 2010. május 2. például a szabadságtól való megfosztás egyes olyan eseteiben, amikor a fogva tartott vagy szabadságától megfosztott személy jogi helyzetének megítéléséhez meghatározó jelentőségű a feltett kérdésre adandó válasz, továbbá ha a szülői felügyeletre vagy gyermekelhelyezésre vonatkozó jogvita során a közösségi jog alapján eljáró bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó választól függ.

Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek EUMSZ 69. cikk és EUMSZ 2. jegyzőkönyv szubszidiaritás elv végrehajtásának ellenőrzése EUMSZ 70. cikk SZBJT értékelés tartalmáról és eredményéről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket. tagállami parlamentenként 2 szavazat (kamaránként 1) 8 hét áll rendelkezésre indokolt vélemény elfogadásához - Ha a parlamentek 1/3-a (büntető igazságügyi együttműködés esetében ¼) azt állapítja meg, hogy a jogalkotási aktus tervezete nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet felül kell vizsgálni. A jogszabály-javaslat benyújtója a tervezetet fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezt a döntést indokolni kell. - a rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyszerű többség esetén, a javaslatot felül kell vizsgálni. E felülvizsgálatot követően a Bizottság a javaslatot fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja. 35

A nemzeti parlamentek szerepe EUMSZ 69. cikk és EUMSZ 2. jegyzőkönyv tagállami parlamentenként 2 szavazat (kamaránként 1) 8 hét áll rendelkezésre indokolt vélemény elfogadásához - 1/3 (büntető igazságügyi együttműködés esetében ¼) azt állapítja meg, hogy a jogalkotási aktus tervezete nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet felül kell vizsgálni. A jogszabály-javaslat benyújtója a tervezetet fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezt a döntést indokolni kell. - a rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyszerű többség esetén, a javaslatot felül kell vizsgálni. E felülvizsgálatot követően a Bizottság a javaslatot fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja.

A nemzeti parlamentek szerepe Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja a javaslatot, indokolt véleményben alá kell támasztania, hogy álláspontja szerint miért felel meg a javaslat a szubszidiaritás elvének. Ezt az indokolt véleményt a nemzeti parlamentek indokolt véleményével együtt az uniós jogalkotó elé kell terjeszteni, hogy azt az eljárásban figyelembe vegye a) az első olvasat lezárását megelőzően a jogalkotó (az Európai Parlament és a Tanács) megvizsgálja a jogalkotási javaslatnak a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetőségét, különös figyelmet fordítva a nemzeti parlamentek többsége által kifejezett és osztott véleményt tükröző indokolásra, valamint a Bizottság indokolt véleményére; b) amennyiben a jogalkotó véleménye szerint – a Tanács tagjainak 55 %-át képező többség vagy az Európai Parlamentben leadott szavazatok többsége alapján – a javaslat a szubszidiaritás elvével nem összeegyeztethető, a jogalkotási javaslat a továbbiakban nem tárgyalható.

A magyarországi általános egyeztetési mechanizmus A szubszidiaritás speciális vizsgálata: 2012. évi XXXVI. Tv. 71 – 72. cikk „(1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről. (2) Az Országgyűlés …, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt. (3) Az Országgyűlés …[ a kihirdetést] követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti.” A kormány vagy benyújtja vagy elutasítja a benyújtást . Ha benyújtotta, folyamatosan tájékoztatnia kell az országgyűlést 72. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) [passarelle] bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) [családjog] bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt. Az ábra forrása: http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=&p_fomenu=11&p_almenu=4&p_ckl=39&p_biz=A340&p_rec=&p_egys=&p_nyelv=HU

A MIGRÁCIÓVAL ÉS A MOBILITÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS, 2011 (COM) 743 végleges), 2011. november 18. A Miniszterek Tanácsa (BIÜT) 2011. június 9 – 10 –i, „A határokra, migrációra és azilumra vonatkozó ( leltár és a haladás iránya)” következtetései nyomán. Négy összefüggő téma a legális migráció és mobilitás, az illegális migráció és az emberkereskedelem, a nemzetközi védelem és a menekültügyi politika a migráció és a mobilitás fejlesztési hatásának optimailizálása „Az általános megközelítésnek emellett a migránsokat kell a középpontba állítania. A migráció irányítása lényegében véve nem ‘áramlásokról’, ‘állományokról”’és ‘útvonalakról’, hanem emberekről szól. Relevanciájuk, hatékonyságuk és fenntarthatóságuk érdekében úgy kell kialakítania szakpolitikákat, hogy választ adjanak az érintett személyek törekvéseire és problémáira.

Szolidaritás az Unióban A Bizottság 2011 december 2-i közleménye (COM /2011/ 835 végleges) „a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozásáról. A jobb felelősségmegosztás és a kölcsönös bizalom javításának uniós ütemterve” EUMSZ 80§ Szolidaritás – felelősség a kötelezettségek végrehajtása terén - kölcsönös bizalom . Ld. még: A (3151 (BIÜT) Tanács 2012. március 8-i következtetéseit a valódi és gyakorlati szolidaritásról azokkal az államokkal amelyeknek a menekültügyi rendszerére különösen erős nyomás nehezedik többek között a vegyes migrációs áramlások miatt. A szolidaritás megerősítésének négy területe a menekültügy terén Gyakorlati együttműködés és technikai segítségnyújtás, Pénzügyi szolidaritás Felelősségmegosztás A menekültügyi rendszer irányítására szolgáló eszközök tökéletesítése

A Tanács 2012. március 8-i következtetései Szolidaritás: felelősség és kölcsönös bizalom: A tagállamok tartsák tiszteletben az EU jogból és a nemzetközi jogból fakadó, a menekültekre és migránsokra vonatkozó kötelezettségeiket Legyen olyan fair és hatékony menekültügyi rendszerük, amely képes a változó méretű beáramlásra válaszolni, és fogadni a szolidaritási intézkedéseket. Korai jelzés, felkészültség, válságmenedzselés a dublini rendszerben Ezt beépíteni a Dublin II rendeletbe EASO legyen képes előre jelezni, a tagállam kérhessen szolidaritási intézkedést Szolidaritás a megelőző együttműködés révén Az EASO és a tagállamok közös felkészülése éles helyzetekre Szolidaritás vészhelyzetben A tagállamok az EASO és a FRONTEX közreműködésével és kétoldalúan is nyújtsanak segítséget. (Szakemberek, felszereltség, know-how, tényleges munka a határellenőrzésben és a kérelmek elbírálásában) Szolidaritás az EASO és a FRONTEX jobb együttműködése révén Pénzügyi szolidaritás Tárgyalás a Menekültügyi és Migrációs Alapról, a Belbiztonsági Alapról és az ezekre vonatkozó horizontális rendeletről. Szolidaritás a menekültek EU-n belüli önkéntes áthelyezése (relokációja) révén Szolidaritás az átmenti védelemre vonatkozó irányelv alkalmazása révén Közös EU eljárás, mint a szolidaritás lehetséges eszköze A Bizottság készítsen tanulmányt Szolidaritás a visszatérés (visszaküldés) terén Szolidaritás a tranzitországokkal, a származási országokkal és az első menedéket nyújtó országokkal

Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) Másodlagos, korábbi jogforrás Van-e átdol-gozás Az új jogszabály Eurodac 2725/2000/EK rendelet Van Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a [„Dublin III] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról . Dublin II. rendelet A Tanács 343/2003 EK számú rendelete AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 604/2013/EU RENDELETE (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) = „Dublin III” Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) 2004/83/EK irányelv AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/95/EU IRÁNYELVE (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) Dublin II rendelet: A Tanács 343/2003/EK rendelete (2003. február 18.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1–10. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 109) Befogadási irányelv: A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18–25. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 101) Családegyesítési irányelv: A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12—18. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06 ., 224 Az átmeneti védelemről szóló irányelv Kvalifikációs irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról OJ L 304/12, 2004. szeptember 30., Hivatalos magyar verziója: HL rendkívüli kiadás, 19/7 kötet, 96. old. Eljárási Irányelv: A Tanács 2005/85/EK Irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól OJ L 326/13, 2005. december 13. Menekültügyi Alap: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata ( 2007. május 23. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 2007/L 144/1) Alapjogi Charta : Az Európai Unió Alapjogi Chartája HL 2007/C 303/1, 2007. december 14 A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12–23. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V04., 162) Az átmeneti védelemről szóló irányelv

Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) Másodlagos, korábbi jogforrás Van-e átdol-gozás Az új jogszabály Európai Menekültügyi Alap 2007/573/EK határozat Van AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 516/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről Másodlagos, hatályos, jogforrás Helyzete Befogadási feltételek irányelv 2003/9/EK irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról Eljárási irányelv 2005/85/EK irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról Átmeneti védelem irányelv 2001/55/EK irányelve (Még) nincs Common European Asylum System = State of play Brussels, 7 December 2011 18170/11 Asylum Procedures Directive Significant headway has been made in negotiations on the amended recast of the Asylum Procedures Directive. Compromise proposals have been discussed at the level of the Asylum Working Party. Progress has been made in particular on the question of the definition and identification of applicants in need of special procedural guarantees, the role and funding of medical examinations, grounds for accelerated procedures, the time limits applicable as regards the procedure at first instance as well as the scope of legal assistance and representation. Further discussion will be needed on key political elements of the recast such as subsequent applications, accelerated procedures and provisions concerning the right to an effective remedy. Reception Conditions Directive 2011 Dec: Progress has been made in particular in respect of health care, tracing and the definition of family members. Discussions on material reception conditions, free legal assistance and representation, as well as the identification of persons with special reception needs have also been constructive. 2012 March: (ASILE 36) two main issues remained open; grounds for detention (Article 8) and access to labour market for asylum applicants (Article 15). The Permanent Representatives Committee acknowledged the Presidency’s compromise proposal for a list of grounds for detention. Four other issues were described to the Permanent Representatives Committee, including the definition of family members (Article 2 (c)), material reception conditions (Article 17(5)), identification of the special reception needs of vulnerable persons (Article 22) and free legal assistance and representation (Article 26). The discussions on those four topics have been constructive and progress has been achieved overall. Dublin Regulation Discussions on this item have continued at the Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum and at the Permanent Representatives Committee. An overwhelming majority of delegations considered that the Union’s asylum acquis should not be complemented by an emergency mechanism including a provision concerning the suspension of transfers carried out in the framework of the Dublin Regulation. The emphasis of the discussion shifted from addressing situations of crisis after they have unfolded to addressing the root causes of such crises. A majority of delegations agreed that a concise clause setting out the structure of a process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be included in the Dublin Regulation as an alternative to the emergency mechanism. The process would serve to build mutual trust between the Member States and provide a basis for the provision of measures of solidarity. Indeed, the discussions on the process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be accompanied by steps to reinforce solidarity between Member States in the framework of the CEAS. Eurodac Regulation Work on the Eurodac Regulation is on hold. The overwhelming majority of delegations maintains its support for inserting a clause in the EURODAC Regulation enabling Member States to allow their law enforcement authorities' access to the EURODAC central database under strict conditions for the purposes of fighting terrorism and organised crime.

Köszönöm a figyelmüket. Nagy Boldizsár www. nagyboldizsar Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár www.nagyboldizsar.hu nagyboldi@ajk.elte.hu