http://www.vamszovetseg.hu/

Jogszabály 1 Várhatóan mikor jelenik meg a végrehajtási utasítás? Várhatóan mikor jelenik meg a kockázatos termékek körét meghatározó jogszabály? Mit értünk „első belföldi adóköteles termékértékesítés alatt”? Ez ugyancsak egy megelőző termékbeszerzéssel külföldről beszerzett termékekre vonatkozó kitétel, vagy bármilyen – belföldön előállított – termék első adóköteles (feltételezzük, hogy áfa köteles) termékértékesítésére vonatkozik? Ki minősül végfelhasználónak? Jogszabálysértő, ha olyan szállítási adatot is rögzítünk a rendszerben, amit esetleg nem kellene (pl. belföldre kiszállított minták)? A jogszabály szankciókat említ, viszont nem taglalja, hogy egy esetleges, a hatóság által igazolatlan eredetűnek minősített áruszállítás kapcsán, amennyiben foglalást rendel el, azt a szállítójárműre is alkalmazhatja-e?

Jogszabály 2 Az Art 88 § (6a) e) bekezdése szerint a fuvarozót is nyilatkozattételre kötelezheti az ingatlan használatának jogcíméről: „amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről” Erről a fuvarozónak nincs információja. Számos olyan eset van, amikor a megbízó egy külföldi cég, aki 1-2 köztes más megbízótól kaphatja a szállítási megbízást és találja meg a tényleges fuvarozót. Ez esetben a külföldi megbízót nem tudjuk nyilatkoztatni a magyarországi lerakó használatának jogcíméről. Hogyan kezelhető ez az eset jogszabályi előírásnak megfelelően? A jogszabály értelmében akkor kell EKAER bejelentést tennie a feladónak, amennyiben a szállítás nem végfelhasználó részére történik. Mi alapján tudja eldönteni a feladó, hogy a vevő természetes személy megrendelő (ideértve az egyéni vállalkozót is), azaz végfelhasználó, vagy a terméket esetleg továbbértékesíti? Milyen kritériumok mellett határozható meg a magánszükséglet kielégítése (rendelés értéke, mennyisége, stb)?

Az EKAER elektronikus rendszer 1 Mikortól lehet regisztrálni az EKAER rendszerben? Az EKAER regisztrációs számot kitől és milyen módon kell kérni? Mennyi időn belül történik meg a regisztráció elbírálása a hatóság részéről? Mennyire készültek fel arra, hogy közel egy időben több százezer regisztrációs kérelem beérkezése várható? Mi történik, ha nem sikerül a regisztráció? Lesz-e más alternatív megoldás? Hány EKAER szám igényelhető a több telephellyel (egy adószámmal) rendelkező vállalkozások esetében? A bejelentésre meghatalmazottak számára vonatkozóan van-e korlátozás cégenként? Az EKAER rendszerbe történő rögzítéshez képviselet alkalmazására van-e lehetőség vagy csak az ügyfél saját maga küldheti be a bejelentést?

Az EKAER elektronikus rendszer 2 AZ EKAER rendszerben milyen valutanemben kell bejelenteni az áruk értékét? Ha forintban, akkor milyen átváltási árfolyammal kell számolni? Mi történik egy informatikai leállás esetén? (nincs net, nem tudunk csatlakozni stb) aznap nincs kiszállítás? Az EKAER jelentés beküldését követően mennyi időn belül kapja vissza az EKAER azonosítót a jelentésre kötelezett? A törvény cikkszám szintű bejelentési kötelezettséget ír elő. Egy szállítmány több ezer féle terméket tartalmaz, ezért szállítmányonként több tízezer rekord manuális rögzítése válna szükségessé, amely kézi adatrögzítéssel megoldhatatlan feladat. (egy gépírónak egy szállítmány adatainak berögzítéséhez 6-7 órára lenne szüksége) A gazdálkodóknak 2015. január 1-jétől lesz lehetőségük, hogy az ilyen hatalmas mennyiségű adatot vállalatirányítási rendszerükből kinyerve elektronikus úton adják át az EKAER rendszerbe? (pl. csv, xls, xml fájl feltöltés, vagy interfész útján) Ha nem lesz biztosítva az elektronikus adatátadási lehetőség 2015. január 1-jétől, kérhetünk átmeneti mentességet a cikkszám szintű bejelentési kötelezettség alól, amíg az EKAER rendszer nem képes fogadni az elektronikus adatokat.

Az EKAER elektronikus rendszer 2 Ha lesz elektronikus adatátadási lehetőség, ahhoz ki kell fejlesztenünk a kívánt fájl formátumot, vagy interfész struktúrát, illetve manuális adatrögzítés esetén is elő kell állítanunk a megfelelő lekérdezéseket, amelyhez szükséges lenne mielőbb megismerni az EKAER rendszer pontos adat követelményét. Várhatóan mikor kerül publikálásra az EKAER rendszer a gazdálkodók részére? Amennyiben a több ezer féle termék között van végfelhasználó és nem végfelhasználó részére történő szállítás is, hogy fogja ezt a hatóság ellenőrizni? Megállítja a járművet és az út szélén egyesével átvizsgálja a teljes rakományt?

Ügyfélszolgálat, Üzemszüneti eljárás 2015. január 1-jétől lesz folyamatosan (7/24) elérhető EKAER ügyfélszolgálat, illetve help-desk aki segítséget nyújt a jelentésre kötelezetteknek az EKAER rendszer meghibásodása, vagy egyéb jelentéssel kapcsolatos problémák, kérdések estén? Mi a teendő akkor, ha az EKAER azonosítót nem kapja vissza a jelentésre kötelezett? (pl. az EKAER rendszer meghibásodik, Internet-e kapcsolat nem működik, lesz tartalék rendszer, pl. telefonos bejelentési lehetőség?)

Eltérések, változások kezelése 1 Behozatal esetén mi a teendője a címzettnek EKAER szempontból, ha a küldemény megérkezését követően végzett átvételi ellenőrzés során eltérést tapasztal a feladó által adott információ (kereskedelmi számla) alapján készült EKAER bejelentéshez képest? Mi a teendője a jelentésre kötelezettnek akkor, ha a gépjármű útközben meghibásodik és a rakományt egy másik gépjárműbe átrakják? Elegendő, ha az átrakás tényét, okát, illetve az új gépjármű rendszámát a fuvarozó feltünteti a fuvarokmányon, vagy ezt valamilyen módon a jelentésre kötelezettnek jelentenie kell a NAV felé? Van teendője a jelentésre kötelezettnek akkor, ha az EKAER rendszerben bejelentett fuvarozás bármely ok miatt meghiúsul? A címzettnek van teendője akkor, ha magyar beszállítótól EKAER azonosító nélkül érkezik hozzánk szállítmány? A fuvarozónak meg kell tagadnia a rakodást EKAER szám hiányában?

Eltérések, változások kezelése 2 Mi a vevő teendője, ha olyan kamion jelentkezik lerakásra, amelynek érkezését a beszállító nem jelentette? Feladó megigényli az EKAER számot A-ból B-be történő szállításra, átadja szállítmányozó/fuvarozó részére. Szállítmányozó/fuvarozó saját hálózatán belül a terméket – akár több alkalommal is –átrakodja másik, útdíjköteles szállítóeszközre (gyűjtő és kiscsomagszállítás). Ilyen esetekben létfontosságú lenne a rendszám módosításának lehetősége! Téves szállításoknál hogyan kezeljük a rendszert? A téves szállítások általában akkor derülnek ki, amikor a csomagot felbontották és benne van a számla. Ilyenkor érkeztetünk, mint címzett és indítunk, mint feladó? Ha ez a szállítmány belföldi áru és a tulajdonjog nem a miénk, akkor milyen bejelentést kell tenni? Milyen lehetőségünk van akkor az EKAER rendszerben történő módosításra, ha útközben - de még Magyarország területén belül - az autó lerobban és át kell rakodni az árut másik autóra?

Eltérések, változások kezelése 3 Az elfogadott törvényjavaslat szerint az Art. tv. 172. § (19a) bekezdése tartalmaz egy olyan bekezdést, amely szerint az adózóra mulasztási bírság szabható ki, amennyiben a NAV ellenőrzés megállapítja, hogy nem tett eleget az EKAER kötelezettségeinek. A bírság értéke a teljes rakomány értékének (vagy annak egy része) 40%-ig terjedhet. Az EKAER bejelentési kötelezettségek [Art. tv 22/E. § (1)-(4] igen széles adatszolgáltatási kört ölelnek fel, amelyek egy többnapos fuvarozás alatt, természetszerűen változhatnak is. [pld: az EKAER rendszámos kamion lerobban és át kell rakodni egy mások kamionra]. Az ilyen jellegű módosítás bejelentésére milyen határidő áll rendelkezésre? Mi történik, ha a módosítás és a módosítás bejelentésének időpontja között történik ellenőrzés? Milyen módon határozza meg az adóhatóság az adózó jóhiszemű eljárását az EKAER szám időben történő megkérésével kapcsolatban és ennek (EKAER szám) fuvarozás közbeni változásának lekövethetetlenségével kapcsolatban? [Példa: ha megkérem az EKAER számot a fuvarozónak aki út közben valamilyen ok miatt autót cserél és engem nem tájékoztat (vagy nem tud)] Milyen módon állapítja meg (milyen ismérvek alapján) a mulasztási bírság maximális értékét?

Eltérések, változások kezelése 4 Ha lesz képviseleti jogosultság (pl. fuvarozó), lesz lehetősége egyszerre több rendszám módosítására (például szállítmányozó/fuvarozó saját NAV ügyfélkapuval rendelkezik, ahol az ügyfelei által rá bízott EKAER azonosítókhoz – tömegesen – tud rendszámokat rendelni / módosítani)? Amennyiben fuvarozás közben fellépő műszaki probléma (baleset, szervizelés, áru megcsúszása) miatt az árut egy másik járműre át kell rakni, vagy a pótkocsit átakasztani, szükséges-e új EKAER szám igénylés? Ha a vontató (vagy adott esetben a pótkocsi) rendszám nincs megváltoztatva, de a pótkocsin levő áruhoz a gépkocsi vezetője rendelkezik a megfelelő EKAER számmal, továbbá a CMR-ből következtetni lehet a változtatásokra, akkor a hatóság terhelhet-e bármilyen (pl.: mulasztási) bírsággal? Kit terhel ilyen esetben a mulasztási bírság, ha van? Az optimális fuvarszervezéshez hozzátartozik a vontatók cseréje, pótok átakasztása. Ez a járatgyorsítás, késések kiküszöbölésének elengedhetetlen eleme, melynek során figyelembe vesszük a gkv-k pihenőidejét, szabadságát, a fuvarfeladatokat stb. Az ilyen jellegű járműszerelvény módosítás a törvényi feltételeknek megfelelve hogyan kezelhető?

Külkereskedelmi ügyletek 1 A több szereplős kereskedelmi ügyletek esetén különösen fontos szerződésben szabályozni az EKAER-rel összefüggésben levő új folyamatokat és felelősséget. Ezek letárgyalása, szerződésbe foglalása időigényes. Milyen átmeneti időszakot biztosít a hatóság a magyar vállalatok részére a jogszabályszerű működésre való felkészülésre? Vannak olyan értékesítési és szállítási opciók, amikor az értékesítés csak akkor történik meg, amikor az eladó az árut a vevő székhelyére, telephelyére ténylegesen leszállította. Ezeknek a paritásoknak jellemzője, hogy az értékesítés jogilag létrejön a felek megállapodásával, ugyanakkor a szállítás (és így a felrakodás) időbelisége már több tényező együttes eredményeként jön létre, amelyek a vevő részére előzetesen nem ismertek. Ezekben az esetekben nem értesítik a vevőt arról, hogy mikor indul útnak a szállítmány, mikor kezdik meg a felrakodást. Ezekben az esetekben, hogyan jelentse  be a fuvart a címzett, hogyan igényeljen EKAER számot? DAP Magyarország paritással EU-ból Magyarországra feladott küldemények esetén a külföldi feladó feladata a fuvarozás szervezése. A címzettnek semmilyen kapcsolata nincs a fuvarozóval, nem rendelkezik információval a berakásról, illetve a gépjármű elindulásáról. Így a címzettnek nincs lehetősége az EKAER számot igényelni.

Külkereskedelmi ügyletek 2 A bejelentéseknél a paritás/tulajdonjogot is kell nézni közösségi szállításnál vagy csak a feladó/címzett "felelőssége" a rögzítés? Például DDU paritás esetén nem feltétlenül kapunk előre információt arról, hogy szállítmányunk érkezik. A tulajdonjog csak a rendeltetési telephelyen száll át és csak érkezést követően tudnánk bejelenteni, mint címzettek. A feladó közösség más tagállamában letelepedett, ezért az EKAER rendszerbe történő rögzítés ezen cégre nem vonatkozik. Az érkeztetés nem előre kerül rögzítésre, tehát mikor a szállítmány a határra ér nem lesz EKAER szám, azaz a határon megállítja a vámhatóság a szállítmányt. A jogszabály alapján, ha nincs bejelentve egy szállítmány a címzett bírságolható. A fenti ügyletnél a címzett esetében nem róható fel joghátrány, mégis a jogszabály alapján a címzett szankcionálható, mivel a határra érkezés előtt elmulasztotta a bejelentést megtenni.

Külkereskedelmi ügyletek 3 Lánc-ügyeltek esetében egy adott terméket több szereplő vásárolja meg és értékesíti tovább úgy, hogy az áru közvetlenül a lánc első tagjától az utolsóhoz kerül leszállításra. Láncügyletek esetében is igaz az, hogy mire a szállítmány a határra érkezik a bejelentés meg kell történjen, mert csak így lesz EKAER száma a küldeménynek. Ezt kinek kell elvégezni? Az áfa törvény szerinti háromszögügyletek estében (de a láncügyleteknél is előfordul) az az eset, amikor úgy vásárolok terméket a Közösségen belülről, hogy a fuvarozást szervezővel semmilyen kapcsolatban nem állok. (A fuvarozást szervező ’A’ cég értékesít terméket B-nek, aki a terméket továbbértékesíti nekem, mint C-nek. Az én eladóm (B) kéri az ő eladóját (A), hogy a fuvart, amit ’A’ szervez,  egyenesen nekem C-nek szállítsa le. Hogyan tudom én, hogy ’A’ mikor kezdi meg a fuvarozást és mikor érkezik meg? Hogyan és mire kérjek így, mint címzett EKAER számot?

Külkereskedelmi ügyletek 4 Sok esetben nem tudjuk az áru pontos mennyiségét, mert azt mondjuk a fuvarozónak, hogy azt hozza el a beszállítótól, amit le tudott gyártani, így a mennyiség akkor derül ki, amikor az autó odaér. Egy új folyamat kialakítása, letárgyalása, szerződésbe foglalása a beszállítóval huzamosabb időt vesz igénybe, mennyi időt biztosít a hatóság az ügyfeleknek a felkészülésre? Importőr egy adott rendelését több részletben, több irányból kapja, de erről neki előzetesen nincs információja. Mi a teendő EKAER szempontból? Bérmunka feldolgozásra érkező tételeknél nem mindig ismert az összes megadandó adat (pl. nettó érték), és sok esetben a partner nem is hajlandó kiadni. Mi ilyenkor a teendő? Van-e bejelentési kötelezettsége a termékbeszerzőnek, ha magát a fuvareszközt szerzi be, amely „saját lábon” érkezik a vevő telephelyére?

Logisztikai jellegű felvetések 1 Behozatal esetén a törvény szerint a címzettnek a gépjármű külföldi indulását megelőzően kell az EKAER bejelentést megtennie, ez több órás időveszteséget jelent a fuvarozónak és így többlet költséget okoz a vállalatunknak. Ha a magyar hatóság csak Magyarország területén ellenőrizheti a küldeményt miért nem elégséges az, hogy a címzett a küldemény elindulását követően, de még a Magyar határ átlépését megelőzően végzi el a bejelentést és küldi meg az EKAER számot a fuvarozónak, illetve a gépjárművezetőnek? Kivitel esetén a jogszabály értelmében Magyarországról más EU tagállamba, illetve magyar feladási helyről magyar rendeltetési helyre történő fuvarozás esetén a berakás megkezdése előtt kell az EKAER jelentést megtenni, illetve az EKAER jelentés csak a berakás megkezdéséig módosítható. Ezt rendelkezést életszerűtlennek gondoljuk, mivel a berakás során számtalan előre nem látható esemény történhet. Például az eredetileg tervezett mennyiség nem fér fel a gépjárműre, a tervezettnél több áru is berakható rakodás közben megsérül az áru és nem kerül kiszállításra, stb a berakáskor a feladó által végzett ellenőrzés során eltérés mutatkozik A szállítmány ezért akkor tekinthető véglegesnek, ha a rakomány a gépjárműre felrakásra került. Kérheti a gazdálkodó, hogy ilyen esetben engedélyezze számára a hatóság, hogy az EKAER bejelentést a gépjármű indulását megelőzően tegye meg?

Logisztikai jellegű felvetések 2 Cserefelépítmények esetén hogy kérjük engedélyt? A rakodás a vontató megérkezése előtt megtörténik a cserefelépítménybe. A vontatóról semmi előzetes információnk nincs. Van olyan esetünk, amikor több autóval tudunk elvinni egy adott szállítmányt, mert egy autóra nem fér fel és a kiszállítás rakodásnál látja, hogy melyik autóra milyen mennyiség megy fel => nem tudunk előre EKAER számot kérni, csak akkor, amikor már készen van a rakodás. A Közösségen belüli szállítmányozásban jellemzően nemcsak a közutat használják, hanem a vízi és a légi közlekedési csatornákat is. Abban az esetben, ha egy Közösségi beszerzés címzettje a szabad-kikötő (vízi szállítás esetén), illetve a reptér lesz, vagy az ezeket használó szállítmányozó cég, úgy a szállítmány úgy kerül be Magyarországra, hogy EKAER szám nem került rá igényelve, mivel nem történik közúti fuvarozás. Amennyiben a kikötőből/reptérről már közúti fuvarozással kerül egy magyarországi címre (a végleges rendeltetési helyére) a termék, úgy igényelni kell egy EKAER számot a jogszerű belföldi szállítmányozáshoz? Ez Közösségi beszerzés címén történik ebben az esetben? Mi a helyzet ezekben az esetekben, ha a fuvarszervező (pld: egy nemzetközi cég) olyan paritással szállítja le a végső címzett részére, hogy sem a címzett sem a feladó nem tudja napra pontosan megadni mikor kerül feladásra és mikor fog megérkezni az adott fuvar?

Logisztikai jellegű felvetések 3 A fuvarozónál a szállítás ideje alatt kell lennie valamilyen papír alapú bizonylatnak az EAKER számmal, vagy pl. közúti ellenőrzés során az ellenőrzést végző látni fogja elektronikusan a bejelentést? A saját árunak, saját fuvareszközzel végzett kiszállítása esetén fennáll a jelentési kötelezettség? Az EKAER azonosítót fel kell tüntetni a szállítmányt kísérő okmányok valamelyikén? A fuvarozó tudja majd ellenőrizni az EKAER szám hitelességét egy mindenki számára hozzáférhető elektronikus felületen? Ha a feladótól a címzettig több gépjárművel történik adott áru szállítása, és a felrakodás megkezdésekor ismertek a rendszámok. Egy EKAER szám igénylésekor le lehet jelenteni több rendszámot? Belföldi fuvarozás esetén az áru vagy a feladó által bérelt logisztikai raktárban található, vagy a feladó telephelyén, ezeket az árukat egy 24 tonnás járművel fuvarozzuk, vagy fuvaroztatjuk el saját, vagy alvállalkozó által üzemeltetett depókba. Depókból az árukat kis terítős tgk-k szállítják ki a címzettekhez (pl. a kockázatos terméket). A depóból kiszállítást végző jármű rendszáma nem ismert, amikor a feladó az EKAER számot igényli, kiszállítások vonatkozásában kinek és mikor kell EKAER számot kérni?

Logisztikai jellegű felvetések 4 Telepített pótkocsira történik a felrakás úgy, hogy a vontató jármű nincs a felrakó helyen. A rakott pótkocsiért egy belföldes vontató megy és bevontatja telephelyünkre, ahonnan egy nemzetközi vontató viszi tovább a rendeltetési helyre. Felrakodás időpontjában a feladó sem a belföldi vontató rendszámlát, sem a címzetthez szállító nemzetközi vontató rendszámát nem ismeri. A törvény szerint a feladó a felrakodás megkezdése előtt tudja a lejelentett adatokat módosítani. Az előre telepített pótokra történő felrakodást hogyan lehet a rendszerben lejelenteni? Fel lehet e rögzíteni párhuzamosan több rendszámot egy megbízáshoz? (Amikor cross docking rendszeren keresztül érkezik fel az áru akkor a feladó gyárban lejelent egy rendszámot. A bilkben átrakásra kerül egy másik rendszámra, a bilkből elvisszük egy vidéki átrakó pontra ahol egy harmadik rendszámra tesszük, amivel a valós kiszállítás történik. Az előbb említett cross docking átrakások mikortól számítanak vevőhöz induló fuvarnak mikortól jelentés kötelezettek. (van olyan megbízónk, aki úgy értelmezi, hogy az első 2 autó csak raktárak közötti áttárolás így neki ehhez nincs köze így jelentési kötelezettsége sincs)

Logisztikai jellegű felvetések 5 A friss árus partnerek folyamatosan dolgoznak egalizált és nem egazilált termékekkel. Ezeknek a kimérése este éjjel fejeződik be, tehát a pontos mennyiség csak éjjel derül ki darab súly szállítólevélre kerülő mennyiség. amennyiben ezeket az adatokat a kimérések után még egyesével kell átadnunk akkor az indulási idők nem tarhatók be. A fuvarozó hogyan tudja ellenőrizni, hogy a megbízó lejelentette e az összes tételét szállítólevél cikkszám mennyiség mélységig a rendszerbe. (Egy autón több megbízó áruját szállítjuk, ez esetben amennyiben az egyik megbízó nem jelet le valamit az összes megbízó sérülhet. A megbízóink egy része külföldi cég Magyar leányvállalata. ebben az esetben a felrakásnál történő bejelentés a külföldi partnert terhelné, aki cégen belül a saját Magyar leányvállalatának értékesíti a termékeit. Itt a fuvarozó hogyan tudja ellenőrizni a bejelentés megtörténtét? valamint ugyan ez az áru még a raktárból az átrakó pontokon keresztül a vevőhöz kerül.

Logisztikai jellegű felvetések 6 Tételezzünk fel raktári hibát. Mi történik akkor, ha a raktárak közötti áttárolásból illetve bármilyen rakodásból véletlen, vagy raktári hiba miatt bent marad az áru. itt le lesz jelentve, de a szállítás valójában nem történik meg itt másnap ugyan ez a tétel lejelenthető e? Mennyi minimum idő, amivel a felrakás megkezdése előtt jelenteni kell? Jelenleg az operáció kiméri a terméket, kinyomtatja a szállítót és már indul is (hajnal 01:00 időkapu) Mi történik a hibás minőségi kifogásolt bármi más módon visz áru esetén. Ez esetben a lejelentett áru értéke mennyisége nem egyezik a feladónál és az átvevőnél, hiszen egy része visszáru ként visszakerül a gyártóhoz illetve a feladóhoz. Ilyenkor a visszaszállított árut ki jelenti hogyan? (esetenként több mint a törvényben leírt súly/összeg)

Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 1 Vállalatunktól a Magyar Posta saját, útdíjköteles gépjárműveivel szállítja el az akár több száz vevőnk címére feladott 3-5 kg-os csomagokat a Posta logisztikai központjába. A csomagokat szállítási körzetenként rendezve, más vállalatok küldeményeivel együtt szállítják tovább több, szintén útdíjköteles gépjárművel, a Posta vidéki elosztó központjaiba, majd innen 3,5 tonna alatti össztömegű (nem útdíjköteles) gépjárművekkel szállítják a végső címzettekhez, szintén más küldeményekkel együtt.

Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 2 Az első fuvarozás esetében a feladónak vevőnként külön EKAER bejelentést kell tennie, vagy egy szállítmányhoz több vevőt is lehet rögzíteni? Az első fuvarozás esetén a kirakási hely a Posta disztribúciós központja, ebben az esetben a Postának kell jelentenie a küldemény megérkezését az EKAER rendszerben? A második fuvarozási eseményről a feladónak semmilyen információja nincs és nem is lehet arról, hogy a Posta milyen árukat szállít a gépjárművén, ebben az esetben a Postának kell jelentenie az EKAER rendszerben? Vevőnek van bármilyen szerepe, jelentési kötelezettsége ebben az esetben? Tekintettel arra, hogy a vevőnek nem útdíjköteles gépjárművel történik a végső kiszállítás, kell-e egyáltalán a feladónak EKAER bejelentést tenni ezen fuvarozási tevékenység tekintetében, és ha igen, akkor milyen adattartalommal?

Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 3 Mi a teendő Kiscsomagos légi szállítmányok EU-ból Magyarországra történő szállításánál, ahol a leszállítás Budapestről közúton történik? Kell-e jelenteni azokat a gyűjtőszállítmányokat, amelyek vevőnként és/vagy szállítólevelenként nem tesznek ki egy komplett kocsit, azonban az útdíj kötelezett gépjármű csak az eladó árujával van tele? Ha igen, milyen rendszámot kell megadni, ha a gyűjtőben szállított árut különböző regionális átrakóállomásokon újabb rendszámú gépkocsira rakják át? Ha módosítani kell a rendszámot a rendszerben, kinek lesz a felelőssége? Hogyan működik ez a szabályozás a gyorsfutár, vagy gyűjtőfuvarozó cégek esetében? (Pl. Németországban felveszi a szállítmányozó 3,5t alatti tgk-val a 505 kg összsúlyú műanyag alkatrészt 2 palettán, felkerül Németországban egy 24t-s szállítmányozói gyűjtőkamionra, ami megérkezik Budapestre és kiszállítják onnan 3,5t alatti tgk-val)

Kiscsomag és gyűjtő fuvarozás problémái 4 Rendszeresen előfordul Közösségen belüli beszerzésnél, hogy egyetlen jármű, több magyarországi címzett számára szállít, többféle terméket. Ezekben az esetekben mindegyik magyarországi címzett igényel EKAER számot (a részére szállítandó termék vonatkozásában) ugyanarra tehergépjárműre? Hogyan kezeljük a konszolidációs shipmenteket, amikor egy a feladó, egy gépjárművön több címzett részére ad fel küldeményt. Ebben az esetben egy bejelentést kell tenni vagy címzettenként külön tegyünk bejelentést?

Vámeljárás alatt lévő áruk, jövedéki áruk 1 Vállalatunk, közösségben letelepedett gazdálkodótól közösségi és nem közösségi árukat egyaránt vásárol. A nem közösségi áruk a vonatkozó vámjogszabályoknak megfelelően két magánvámraktár között közösségi árutovábbítási eljárásban kerülnek fuvarozásra. A nem közösségi áruk vonatkozásában a vámhatóság felé történt bejelentésen túl szükséges EKAER bejelentést is tennünk? EU-n kívüliről érkező áru más EU tagállambank történő import vámkezelését követően van e bejelentési kötelezettség? Például tengerentúli árut kikötőben vámkezelünk, majd közúton ér Magyarországra. Az EKAER hatálya alá tartozhat-e a vámáru, kiviteli eljárás alá vont áru és a jövedéki termék? Jól gondoljuk, hogy a 3. országból [nem EU közösség] érkező illetve oda tartó járművekre nem vonatkozik az EKAER szám igénylés, mivel a 2015.01.01-től hatályos Art. (adózás rendje törvény) 22/E. § illetve 11. számú melléklete kifejezetten az EU- Magyarország (illetve Magyarországon belülre) földrajzi lokációt nevesíti, mint EKAER köteles fuvarozásokat? Mi a helyzet, ha egy 3. országba irányuló fuvarnak a teljes országot keresztül kell szelnie? Egy esetleges ellenőrzésnél a hatóság számára elégséges lesz a fuvarokmány, amiből kiderül, hogy 3. országba tart a szállítmány?

Vámeljárás alatt lévő áruk, jövedéki áruk 2 Jól gondoljuk, hogy a 3. országból [nem EU közösség] érkező illetve oda tartó járművekre nem vonatkozik az EKAER szám igénylés, mivel a 2015.01.01-től hatályos Art. (adózás rendje törvény) 22/E. § illetve 11. számú melléklete kifejezetten az EU- Magyarország (illetve Magyarországon belülre) földrajzi lokációt nevesíti, mint EKAER köteles fuvarozásokat? Mi a helyzet, ha egy 3. országba irányuló fuvarnak a teljes országot keresztül kell szelnie? Egy esetleges ellenőrzésnél a hatóság számára elégséges lesz a fuvarokmány, amiből kiderül, hogy 3. országba tart a szállítmány? Mi az előírás olyan szállítmányok szállítása esetén, amelyek alapvetően export szállítások, de a légi és a tengeri kikötőkig közösségi területen történik a fuvarozás és még nincs Export okmány, mert a kikötőben fogja elvégezni a vámkezelést a megbízott vámügynök? Vám előjegyzésben EU tagországból behozott anyag jelentésköteles?

Szankciók Mi történik, ha a hatósági ellenőrzés igazolatlan eredetű árut talál a gépjárművön? Lefoglalhatja-e a hatóság a fuvarozást végző gépjárművet? Zár alá veheti-e a hatóság a fuvarozást végző gépjárművet? Ha igen mennyi ideig? Ha a hatóság visszatartja a fuvarozást végző gépjárművet, akkor ezzel indokolatlan joghátrányt okozhatnak a vétlen fuvarozónak. Kiviteli forgalomban a bejelentés a Feladó feladata. EXW paritás esetén a vevő szervezi a fuvarozást és ő áll kapcsolatban a fuvarozóval. A fuvarozó és a Feladó között semmi féle jogi kapcsolat nincs. Ha a Feladó hibájából a hatóság feltartóztatja a fuvarozást végző gépjárművet, hogy biztosítékot szerezzen, a Feladó által történő bírság megfizetéséig, ebben az esetben a hatóság megtéríti a fuvarozó kárát a beszedett bírságból? Hasonló a helyzet Behozatali forgalomban DAP paritás esetén. Ebben az esetben a címzett a jelentésre kötelezett, DAP paritás esetén az eladó szervezi a fuvarozást.

AEO Azok a NAV által átvilágított és vám szempontból megbízhatónak talált vállalatok, amelyek Engedélyezett Gazdálkodói (AEO) tanúsítvánnyal rendelkeznek mentesülhetnek-e az EKAER bejelentési kötelezettség alól?

Megerősíteni kért válaszok 1 Vállalatunk tulajdonában lévő alkatrészeket egyik magyarországi telephelyünkről a másik szintén magyarországi telephelyünkre szállítjuk raktározási céllal. Jól gondoljuk, hogy mivel a szállításhoz nem kapcsolódik értékesítés ezért ez a rendszerbe történő rögzítés alól mentességet élvez? Mi a helyzet akkor, ha az alkatrészek még nincsenek a vállalat tulajdonában, azaz un. konszignációs készletek? Ebben az esetben sem kell jelenteni? Mivel Magyarországon belül nem értékesítési célból történik a szállítás nem kell jelenteni. Hogyan kell értelmezni a 22/E § (4)-ben lévő súly- és értékhatárokat nem élelmiszerek esetén (pl. műanyag, elektronikai alkatrész)? A 22/E § (4) bekezdés kizárólag kockázatos élelmiszerekre tartalmaz rendelkezést.

Megerősíteni kért válaszok 2 Mennyi idővel a szállítmány indulása / érkezése előtt kell megtenni a bejelentést? A jogszabály alapján behozatalban a kamion indulását megelőzően, kivitelben a berakás megkezdése előtt. Tranzitáru, amely Magyarországon szállítmányozó raktárában átmeneti tárolásra és átrakásra kerül, bejelentési kötelezett? A jogszabály alapján a tranzit áru nem jelentés köteles Kell-e EKAER számot igényelni, ha pl. egy elektronikai szállítmány Magyarországról indul Németországba EXW/FCA paritással (a fuvart Magyarországról rendeljük a vevő költségére és a választott fuvarozója alapján)? Ha igen, kinek kell igényelni? A jogszabály alapján a feladó a jelentésre kötelezett

Megerősíteni kért válaszok 3 Kell-e EKAER számot igényelni, ha pl. egy elektronikai szállítmány Svájcból/vagy Németországból indul Magyarországra DAP paritással (fuvar szervezése/költségviselése a beszállító kezében van)? Ha nekünk kell igényelni, akkor mi a javaslatuk a gyakorlati megvalósításra? Svájcból (mivel nem EU tagország) nem kell jelenteni, Németországból történő behozatal esetén viszont fennáll a jelentési kötelezettség. A szerződésben kell megállapodni a beszállítóval a szükséges információk időben történő biztosítására. A számlázásnak illeszkednie kell-e a bejelentéssel? pl. elfogadja-e a Hatóság a napi gyűjtőszámlát, ha azon több kamionnyi, azaz több EKAER számmal rendelkező szállítmány is számlázásra kerül; kell-e/javasolt-e szerepeltetni az EKAER számot az áruszámlán? Európai Unióból történő beszerzés esetén nem feltétel, hogy számla kísérje az árut, így a számla és a szállítási egységek között nincs összefüggés. A jogszabály alapján a hatóság ténylegesen szállított árut ellenőrzi a bejelentés alapján. Gyűjtő vámtarifaszám alkalmazására van lehetőség? A jogszabály jelenleg erre nem ad lehetőséget. Megfontolandó azonban, hogy az Intrastat jelentéshez hasonlóan a csekély értékű küldemények esetén gyűjtő tarifaszám kerüljön alkalmazásra.

MLBKT hírek 1 A végrehajtási rendelet a mai napig nem jelent meg. A minisztérium ügyfélszolgálatán december 8-án kora délután azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudják, mikor jelenik meg az EKAER-rendelet. Más források szerint a hét elején kijön a rendelet. A végrehajtási rendelet megjelenését követően a NAV szakértő munkatársainál lehet érdeklődni telefonon, e-mailben. Lesz egy külön erre a célra létrehozott zöld szám, illetőleg egy e-mail cím. Ezen kívül lesz egy külön felületet a honlapján, amelyen a kérdés-válaszok mindenki számára elérhetőek lesznek. December 5-én a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére megalakult az EKAER munkabizottság, hogy a rendszer januári bevezetése zökkenőmentes legyen. Kik vesznek majd részt ebben a munkabizottságban?

MLBKT hírek 2 Az EKAER rendszert fejlesztő i-Cell Kft.-től megtudtuk, hogy a rendszer lehetőséget biztosít majd az egyes vállalatirányítási rendszerekkel történő automatikus adatcserére. Az adatcsere egységes interface leírását az elkövetkező napokban publikálják. Tervben van türelmi idő. A rendszer ugyan 2015. január 1-jével feláll, azonban mulasztási bírság kiszabását csak 2015. január 15-től engedi a NAV-nak.

Fejlemények A Logisztikai Egyeztető Fórum levélben fordult a nemzetgazdasági miniszterhez kérve, hogy halasszák el a bevezetést, mert a szakma ilyen rövid idő alatt, ilyen komplex rendszerre nem tud felkészülni. A Nemzetközi Vállalatok Társasága levélben fordult a Miniszterelnökhöz és kérte az EKAER rendszer bevezetésének elhalasztását és megfelelő felkészülési idő biztosítását az érintett vállalatok számára. Aktuális hírek: http://ekaer.hu/

További kérdések….