Erőtörvények Tóth Klaudia 9/b.

Erőtörvények fajtái: Gravitációs erő Nehézségi erő Súly Súlytalanság

Erőtörvény fogalma: Az erőnek az erőhatást kifejtő környezet jellemzőivel megadott matematikai kifejezését erőtörvénynek szokás nevezni. Az erőtörvény nem magára az erőhatást kifejtő testre, hanem a kölcsönhatásban levő test tulajdonságaira, képességeire (pl. nem a rugóra, hanem a megfeszített rugó mozgásállapot-változtató képességére) jellemző.

A gravitációs erő Azt az erőhatást, amely két test között fellépő gravitációs kölcsönhatásból származik, gravitációs erőnek nevezzük. Kiszámítási módja:

Newton - féle gravitációs erőtörvény A két test között fellépő gravitációs erő nagysága egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a közöttük levő távolság négyzetével: f – gravitációs állandó m1 és m2 – testek tömege r – közöttük levő távolság

Nehézségi erő Azt az erőhatást, amely a szabadon eső testeket a Föld felé gyorsítja, nehézségi erőnek nevezzük. A nehézségi erő a gravitációs erő következménye figyelembe véve a Föld forgásából származó egyéb hatásokat.

A súly A súly az az erőhatás, amellyel a test az alátámasztását nyomja, vagy a felfüggesztését húzza A súly jele: G. Amíg egy testre ható nehézségi erő a Föld egy pontján mindig változatlan nagyságú, addig a test súlyát a körülmények befolyásolják. Egy test súlya tehát változó nagyságú, lehet a nehézségi erőnél kisebb, nagyobb, de vele egyenlő nagyságú is.

Súlytalanság Ha egy test az alátámasztását nem nyomja és a felfüggesztését nem húzza, akkor a súlytalanság állapotában van. A szabadon eső testek súlytalanok, mert nincsenek sem alátámasztva, sem felfüggesztve. Rövid időre tehát bárki súlytalanná válhat, ha pl. leugrik egy székről vagy egy létráról. Hosszabb ideig tartó súlytalanságot lehet elérni egy parabolapályán mozgó repülőgépben, illetve egy a Föld körül keringő űrhajó vagy űrállomás belsejében.

Rugalmas erő erőtörvénye Mivel az erő a méretváltozás első hatványával arányos, szokás lineáris erőtörvénynek vagy (Robert Hooke angol fizikusról, aki ezt a kapcsolatot 1676-ban ismerte fel) Hooke-törvénynek is nevezni. Nem erőtörvény pl. a centripetális erő képlete:F→cp=m⋅v2r és az F→=m⋅a→ egyenlet, mert így megadható erőt bármilyen eredetű erőhatás létrehozhat.