Cseh Köztársaság Nemzeti mottó: Pravda vítězí (Az igazság győzedelmeskedik) Nemzeti himnusz: Kde domov můj (Hol van az én hazám)

3 történelmi országrészre oszlik: - Történelmi Csehország Csehország egy közép-európai ország. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Prága. Csehország államformája parlamentáris köztársaság. Hivatalos nyelve a cseh. Pénzneme a Cseh korona (CZK). 3 történelmi országrészre oszlik: - Történelmi Csehország (Bohémia) – zöld, - Morvaország – sárga és - Cseh-Szilézia – piros. Csehország címere Csehország zászlaja

Felszín Az ország területének mintegy 95%-át dombok és viszonylag alacsony hegyek borítják. Az ország nyugati részét főleg a Cseh-medence alkotja. A medencét alacsonyabb röghegységek ölelik körbe: északkeleten a Szudéták, északnyugaton az Érchegység, délnyugaton pedig a Cseh-erdő és a Šumava keretezi. A Szudéták középső vonulatában elterülő Óriás-hegység a hegylánc legmagasabb ága. Itt található az ország legmagasabb pontja, az 1602 méter magas Sněžka. Keleti részének legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. Kelten Csehország területére benyúlik az Északnyugati-Kárpátok külső vonulata, a Beszkidek. Ezek a hegyek alkotják Csehország természetes határait. Sněžka

Éghajlat Csehország éghajlata mérsékelt átmeneti, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb Prága környékén hullik. A Sněžkán az átlaghőmérséklet mindössze -0,4°C. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, -42,2°C-t, 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Az eddig mért legmelegebb, 40,4°C Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben. Hónap Átlagos max. hőmérséklet (°C) Átlagos min. hőmérséklet (°C) Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év 0,4 2,7 7,7 13,3 18,3 21,4 23,3 23,0 19,0 13,1 6,0 2,0 12,5 −5,4 −4,0 −1,0 2,6 7,1 10,5 11,9 11,7 8,7 4,3 0,2 −3,3 3,6

Moldova (csehül: Vltava) Vízrajz Az ország legnagyobb folyója az Elba, amely az Óriás-hegységben ered. Számos mellékfolyója közül kiemelkedik a Vltava (Moldva), amely Prágán is keresztülhalad. Morvaország fő folyói az Odera és a Morva. Az ország gazdag termál és gyógyvízkészletben is, Karlovy Vary világhírű fürdőváros. Csehország folyói három tengerbe ömlenek: - a Balti-tengerbe az Odera és mellékfolyói, - az Északi-tengerbe az Elba, a Moldva és mellékfolyói, - a Fekete-tengerbe a Morva és mellékfolyói. Moldova (csehül: Vltava)

Népesség Ma körülbelül 10,4 millió fő lakja az országot, aminek kb. 81%-a cseh, és csupán a morvák jelentenek nagyobb számú kisebbséget. Népsűrűsége 134 fő/km2, a Cseh-medence a legsűrűbben lakott. A csehek nagy része nem vallásos, a felmérések szerint Csehország Európa legateistább országa. A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 80%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. A vallásosak között a római katolikus egyház követői vannak a legnagyobb számban. A népesség nemzetiségi megoszlása Csehországban

Közigazgatási felosztás Csehország közigazgatásilag 14 régióra (csehül kraj) 76 körzetre (okres) tagolódik. A főváros, Prága egy külön régiót alkot.

Gazdaság Az ország növénytermesztése, állattenyésztése egyaránt magas színvonalú. Sokféle gépet, sok műtrágyát használnak, ezért a termésátlagok magasak. Kevés azonban a termőföld, így a nagy népességszám miatt az ország a melegebbet igénylő zöldség- és gyümölcsfélékből, gabonafélékből és takarmányokból behozatalra szorul. A medencék és a folyóvölgyek fő terménye a búza, a cukorrépa, a burgonya, a sörárpa és a komló. A hegyvidéken burgonyát és rozst termesztenek. A hegyi legelőkön a juh- és a szarvasmarha-tenyésztés jelentős.

Ásványkincsek Az Érchegységben könnyen elérhető, vastag barnaszéntelepek találhatóak. A barnaszenet hőerőművekben hasznosítják, ezek termelik meg az elektromos energia nagy részét. Jelentős ásványkincsek még a kaolin (Karlovy Vary), a grafit (České Budejovice) és az üveghomok. Az ország területén találhatóak széntelepek, valamint mára már jórészt kimerült érclelőhelyek. A Cseh paradicsom védett homokkőformái

Ipar Csehország legfejlettebb iparága a gépipar. A Škoda az ország legnagyobb, legismertebb ipari üzeme, a személyautókat Mladá Boleslavban szerelik össze. Világhírű a cseh porcelán- és kerámiaipar, amelynek központja Karlovy Vary. Jablonec az üveg és ékszergyártásról ismert. Ismert cseh cipőmárka a Baťa, melynek csehországi központja Zlín. Világszerte ismert a cseh sörgyártás is, legismertebb központjai Plzeň, Prága, České Budějovice és Velké Popovice.

Gasztronómia A tipikus cseh ételek közé tartozik az ún. vepřo knedlo zelo (knédli sült sertéshússal és savanyú káposztával), a svíčková (knédli marhahússal és tejszínes szósszal) és a bramborák (krumplis puffancs).  bramborák vepřo knedlo zelo svíčková

A cseh sörnek nagyon hosszú a történelme, az első, ismert sörgyárról 1118-ból maradt fenn említés. Jelenleg Csehországban a második legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás a világon. Híres cseh sörök: Pilsner Urquell (Plzeň), Budweiser Budvar (České Budějovice), Kozel (Velké Popovice), Krušovice (Krušovice), Staroprameň (Prága).

A csehek a középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének 94%-át termelik meg dél-Morvaországban. A szilvapálinka, a sör és a bor mellett két egyedi likőrt is gyártanak az országban. Az egyik a Fernet Stock, a másik pedig a Becherovka. A Kofolát Krnovban gyártják.

Turizmus A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. Prága Európa egyik legnépszerűbb turistacélpontja, 2011-ben ide látogatott a hatodik legtöbb turista. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította. A prágai óváros, a kulturális, vallási és történelmi emlékek, a sörözők évről-évre rengeteg turistát vonzanak. Prága címere Prága zászlaja

Károly-híd Vencel-tér Szent Vitus-székesegyház Orloj és a Týn-templom

Karlovy Vary Csehország legnagyobb gyógyfürdőhelye Karlovy Vary Csehország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 85 000 vendég keresi fel. 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34 – 73 °C között alakul. Vizüket ivó-, fürdő- és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. Karlovy Varyban gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát. A város híres az évenként rendezett  Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról is. Karlovy Vary zászlaja Karlovy Vary Karlovy Vary címere

Fontos látványosságok az itt épített várak és kastélyok Fontos látványosságok az itt épített várak és kastélyok. Ilyenek Karlštejn vára, Hluboká, Český Krumlov vagy a Lednice-valticei kultúrtáj. Lednice Hluboká Csehországnak négy nemzeti parkja van: a Krkonošei Nemzeti Park, a Šumavai Nemzeti Park, a Podyjí Nemzeti Park és a Cseh Svájc Nemzeti Park.