Stresszhelyzetek a munka világában Készítette: Takács Andrea PhD

Stresszhelyzetek a munka világában „A stressz az élet sava-borsa.” • A stressz fogalma A stressz tulajdonképpen egyfajta válaszreakció, melyet testünk a különféle külső és belső ingerekre ad. A stressz elmélet kidolgozása Selye János nevéhez köthet, aki a 30-as évekbeli kutatásai nyomán vált ismerté. Kutatásai során fényt derített a stressz hatásokra. Selye professzor definíciója a következő: A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti. ” . http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html(2014.11.20)

Készítette: Takács Andrea PhD Stresszhelyzetek a munka világában Mi az a stressz napjainkban? Mai értelmében jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. Tipikusan új, úgynevezett „urbanizációs betegség”. Nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. Okozója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, tömeg, zaj. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására megjelenik a depresszió, a neurózis, aztán ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság. http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html(2014.11.20) Készítette: Takács Andrea PhD

Stresszhelyzetek a munka világában Néhány adat számokban

Stresszhelyzetek a munka világában A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA Stressz = Külső elvárások, terhelések> Erőforrások A stressz két fő típusa: fizikai stressz lélektani stressz A lélektani stressz négy fő típusa: Nyomás: annak a külső vagy belső indíttatású következménye, hogy valamely feladatot vagy tevékenységet korlátozott időn belül vagy egy meghatározott módon hajtsunk végre. Frusztráció: az igények, motivációk, vágyak, a hatékony teljesítés akadályoztatása Konfliktus: annak következménye, hogy két vagy több egymásnak ellentmondó, nehezen egyeztethető lehetőség között válasszunk, vagy személyes érdekellentétbe kerülünk másokkal. Szorongás/félelem vagy düh: az észlelt fenyegetésre, sérelemre adott érzelmi reakciók

Stresszhelyzetek a munka világában A MUNKAHELYI STRESSZ FŐBB MAGYARÁZÓ ELMÉLETEI „Követelmény-Kontroll – modell” (Demand-Control-fit Model, Karasek, 1979) A modell szerint a magas munkaterhekkel, pszichés követelményekkel járó munka alacsony kontrollal, személyes befolyással a munkavégzésre vonatkozóan, a stresszes munkahelyi pszichés állapotot idézi elő. Az „Erőfeszítés - Jutalom Egyensúlya” modell („Effort-Reward Imbalance” ERI, Siegrist, 1996) Az egyén által befektetett munkahelyi erőfeszítések és a „viszonzásul” kapott juttatások negatív irányba billenése okozza a munkahelyi stresszt. „Követelmény-Képesség-Támogatás” modell (Demand-Skill-Support Model, DSS: van Veldhoven, 2005): 37000 embert felölelő kutatás alapján fejlesztették ki és e szerint a főbb tényezők a munkahelyi terhelések mellett, melyek védőfaktorokként működnek: a személyes képességek, szakmai kompetenciák valamint a munkahelyi támogatás mértéke . A MUNKAHELYI STRESSZ FŐBB MAGYARÁZÓ ELMÉLETEI A munkahelyi stresszel kapcsolatos kutatások és magyarázó elméleti modellek nagy hagyománnyal bírnak az alkalmazott munka-, és egészségpszichológia területén. A munkahelyi stresszel kapcsolatos legtöbb pszichológiai kutatás és elmélet egészségügyi vonatkozású és a stresszel összefüggésbe hozható pszichoszomatikus megbetegedések kockázatát vizsgálja. A „Követelmény-Kontroll – modell” (Demand-Control-fit Model, Karasek, 1979) az egyik leginkább ismert, kutatott és elterjedt munkahelyi stressz modell. A modell szerint a magas munkaterhekkel, pszichés követelményekkel járó munka alacsony kontrollal, személyes befolyással a munkavégzésre vonatkozóan, a stresszes munkahelyi pszichés állapotot idézi elő. A szerep-, feladatkör és felelősség a megfelelő mértékű döntési jogkörrel és kompetenciákkal kell, hogy együtt. Későbbi munkásságában Karasek tovább bővítette elméletét és megalkotta a „Követelmény-Kontroll-Támogatás” („Job-Demand-Control-Support”) modellt (Karasek, 1990), mely a két tényező mellé a támogatást is behozta, mint fontos faktort a munkahelyi stresszel kapcsolatban. A támogatás alacsony szintje fokozza a munkahelyi stressz, illetve a megbetegedések kockázatát, a magas munkahelyi támogatás tehát védőfaktornak bizonyul. Az „Erőfeszítés - Jutalom Egyensúlya” modell („Effort-Reward Imbalance” ERI, Siegrist, 1996) kifejezetten a munkahelyi stressz és a kardiovaszkuláris megbetegedések összefüggése kapcsán került kidolgozásra. Az egyén által befektetett munkahelyi erőfeszítések és a „viszonzásul” kapott juttatások negatív irányba billenése okozza a munkahelyi stresszt. Jutalomhoz olyan dolgok tartoznak mint: pénz, karrier lehetőségek, biztonság, egyéb jutalmak, elismerés, megbecsülés stb. Az erőfeszítés egyrészt a belső másrészt külső erőfeszítések, megterhelések összessége. Tehát az elmélet szerint, ameddig a befektetett erőfeszítéseket, munkaterheket a munkahely a személy szubjektív észlelésében kellő mértékben kompenzálja, ellensúlyozza és egy a munkahellyel való megelégedettség élményét biztosítja, a megélt munkahelyi stressz mértéke nem számottevő. A „Követelmény-Képesség-Támogatás” modell (Demand-Skill-Support Model, DSS: van Veldhoven, 2005): 37000 embert felölelő kutatás alapján fejlesztették ki és e szerint a főbb tényezők a munkahelyi terhelések mellett, melyek védőfaktorokként működnek: a személyes képességek, szakmai kompetenciák valamint a munkahelyi támogatás mértéke (mind minőségi, mind mennyiségi viszonylatban). 11

Stresszhelyzetek a munka világában A munkahelyi stressz DRIVE- modellje (Mark, 2008) . „Követelmény-Erőforrások-Személyes tényezők(Demand - Resourses and Individual Effects-model) A munkahelyi stressz DRIVE- modellje (Mark, 2008) A DRIVE- modell- „Követelmény-Erőforrások-Személyes tényezők” (Demand - Resourses and Individual Effects-model) a munkahelyi stressz-folyamat főbb külső-szervezeti és belső-személyes tényezőit és a közöttük fennálló hatásokat mutatja be. Az észlelt munkahelyi stressz mértéke függ a tényleges munkahelyi terhelésektől, a munkahelyi erőforrásoktól valamint a személyes tényezőktől, erőforrásoktól valamint a szubjektív kiértékelési folyamtoktól is. Ezek kölcsönhatásának és a támogató tényezők moderáló hatásának függvénye, jelentkeznek-e és milyen mértékben a személynél a tartós stressz negatív hatásai.

Stresszhelyzetek a munka világában MURPHY, 1986) A munkahellyel kapcsolatos stressz és a stressz folyamatában szerepet játszó további tényezőket és egymásra gyakorolt hatását mutatja be a következő modell, mely kifejezetten a káros egészségügyi következményekre fókuszál. Egyéni (pl.: az egyén megbirkózási, megküzdési képessége) és a munkahelyi tényezők függvénye, hogy adott munkahelyi stresszhatás, milyen mértékben váltja ki a munkavállalókból a stressz negatív egészségkárosító hatásait. Bosma et al. 1997; Karasek et al. 1981; Niedhammer et al. 1998).

Stresszhelyzetek a munka világában Stresszhelyzetet okozó élethelyzet-változások Elbocsátás a munkahelyről Életkörülmények megváltozása Foglalkoztatás megváltoztatása Kiemelkedő személyes siker Viták a főnökkel Változás a munkaidőben vagy körülményekben Változás az anyagi helyzetben Életesemény Érték Házastárs halála 100 Házasság 50 Állás, munkahely elvesztése 47 Nyugdíjazás 45 Nagyobb adóságok 32 Gyermekek elköltözése otthonról 29 Üdülés 19 Karácsony

Stresszhelyzetek a munka világában

Stresszhelyzetek a munka világában Munkahelyi stressz kezelő programok Intervenció fókusza szerint: a munkavállalókra és a munkakörülményekre irányuló intervenciókat valósíthatunk meg. Az egyén fókuszú intervenciós programok olyan készségek és technikák elsajátítását szolgálják, amelyek segítenek a stresszel való személyes megküzdésben és ellenállóbbá teszik a munkavállalókat a stressz negatív körülményeivel szemben. A szervezet fókuszú intervenciós programok a munkahelyi környezet és egyéb szervezeti működési jellemzők megváltoztatására irányulnak. Pl.: munkahelyi társas támogatás növelése, a kommunikáció javítása a cél.

Stresszhelyzetek a munka világában 2. Az intervenció momentuma (időzítése) szerint Elsődleges stressz kezelő programok: a munkahelyi stressz kialakulásának megelőzése (pl.: rugalmas munkaidő révén). Másodlagos stresszkezelő programok: a magas munkahelyi stressz csökkentését vagy olyan védő tényezők kialakítását célozzák, amelyek csökkentik a munkahelyi stressz káros hatásait (pl.: munkahelyi társas kapcsolatok javítása). Harmadlagos stresszkezelő programok: a munkahelyi stressz következményeként már kialakult betegséget kezelik, a munkavállalók rehabilitációját célozzák (pl.: pszichoterápiás kezelés).

Stresszhelyzetek a munka világában Jelen helyzet A munkahelyi stressz kezelő programok többsége másodlagos és harmadlagos intervencióra, tehát a következményekre irányul. A vállalatok elsősorban a munkavállalók stresszel való megküzdési készségeit igyekeznek fejleszteni, míg a stresszorok csökkentésére irányuló programok ritkábbak. A munkahelyi stressz kezelésében a preventív és átfogó stressz kezelési programok ígérik a legbiztatóbb eredményeket.

Stresszhelyzetek a munka világában Ötletek munkavállalóknak munkahelyi stressz leküzdésére Mozgás -. munkahelyen, pl. szünetekben - munkahelyen kívüli A problémák másokkal való megosztása Kívülről történő rálátás Segítség kérés Napi fél óra kikapcsolódás legegyszerűbb módszer a mozgás. Ráadásul a leghasznosabb is: nemcsak a stresszt csökkentjük hatékonyan vele, hanem számos olyan biológiai változást is elindítunk vele a szervezetünkben, amely segít megelőzni számos testi és lelki betegséget (pl. a depressziót). De hogyan kezelhető ezzel a munkahelyi stressz? Egyrészt számos olyan munkakör van, ahol egy kis mozgás beilleszthető. Ha egyedül vagyok az irodámban, lenyomhatok néhány fekvőtámaszt, vagy pár percig végezhetek pl. gerinctornát. Ez kevésnek tűnhet, de a rövid ideig tartó testmozgások összeadódnak, és ha sok ilyen van, az olyan, mintha sokat, rendszeresen sportolnánk. A másik fontos dolog, hogy a rendszeres munkahelyen kívüli mozgás is hat a munkahelyi stresszre: egyrészt segít megelőzni a holnapit, másrészt segít levezetni a mait. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ősember korunkból örökségül maradt stresszreakció valójában mozgásra (menekülésre vagy támadásra) készíti fel a szervezet. Mi vezetheti ezt jobban le, mint a mozgás? Nagyon fontos, hogy a mozgásnak nem kell versenysportnak lennie! A lényeg az, hogy mindig a számunkra legszimpatikusabb és legegyszerűbben megvalósítható mozgásformát válasszuk, olyat, amelyet feltehetően könnyen meg tudunk szeretni. Fontos, hogy ha régóta nem mozogtunk, lassan és fokozatosan kezdjük el, még akkor is, ha korábban versenysportolók voltunk. Ne ott kezdjük, ahol húsz évvel  ezelőtt abbahagytuk, mert ez veszélyes is lehet. A problémák másokkal való megosztása (magyarul a panaszkodás). Sokan nem szeretnek panaszkodni, gyengeségnek élik meg, nem szívesen terhelnek másokat, pedig az ember társas lény, és ezért érzelmei  szabályozásában nagy szerepe van annak, hogy elmondja búját-baját másoknak. Panaszkodás közben műszerekkel mérhetően csökken a stressz-szint. Ha valamit nem tudunk megoldani, minél hamarabb kérjünk segítséget! Mindig legyen egy (de jobb, ha több) bizalmasunk a munkahelyünkön, akivel kölcsönösen támogatjuk egymást a problémák megoldásában és a karrier építésében. Ilyen kapcsolatok a legtöbb ember körül előbb vagy utóbb maguktól is szerveződnek, de sokkal hasznosabb, ha mi magunk tudatosan építjük ki őket. Minden nap legalább fél órát töltsünk számunkra örömet és kikapcsolódást nyújtó dologgal! Mit tegyünk akkor, ha gyakran nem tudjuk megállni, és veszekszünk a kollégáinkkal, esetleg „beszólunk” a főnökünknek (és ezeket később megbánjuk)? Késleltessünk! Ha akár pár percet késleltetni tudjuk a dühkitörésünket, az már elég ahhoz, hogy érzelmeinket sokkal közölhetőbb és számunkra hasznosabb formában fejezzük ki. Ez két módon lehetséges: Az egyik az, ha fizikailag kilépünk a helyzetből egy pár percre (pl. kimegyünk a WC-re, vagy megyünk egy kört a folyosón), igyekszünk lehiggadni, és gondolatainkat közölhetőbb formába önteni. Ha a helyzetben maradunk, erre általában képtelenek vagyunk, ezért a legjobb az, ha kilépünk egy rövid időre

Stresszhelyzetek a munka világában Ötletek munkaadóknak a munkahelyi stressz csökkentésére Teremtsük meg a lehető legkedvezőbb munkakörülményeket! Kínáljunk lehetőséget a stressz levezetésére! Hagyjuk, hogy kibeszéljék a problémákat és hallgassuk meg őket! Segítsünk elfogadni a változásokat! Teremtsünk alkalmat a munkatársak stressz kezelő készségeinek fejlesztésére!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! „A stressz nem feltétlenül rossz, hanem az életünkben jelentkező feladatokkal, nehézségekkel való megküzdés elkerülhetetlen, sőt nélkülözhetetlen része.” Selye János