Pszichológiai elsősegély alkalmazása katasztrófahelyzetekben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyermeki viselkedés pszichés zavarai
Advertisements

A Családoktól tanulunk Kutatást végezte: Hegedűs Réka és Dávid Beáta 2005 Home-Start International Otthon Segítünk Alapítvány MTA Szociológiai Kutatóintézet.
A humán ökorendszer A humán ökorendszer egy hasznos keret, „amelynek segítségével megértjük az ember és környezete között fellépő kölcsönhatásokat.” (Welch)
Az iskolai szociálismunka
Önkéntes menedzsment Előzmények Toborzás Szűrés, kiválasztás
Munka - lakás - szabadidő egysége és szervezése pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatában Dr. Pető Zoltán.
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr Győr, Kálóczy tér
Az ÉFOÉSZ Támogatott Lakhatási Programja
Egészségpszichológiai konzultációs szolgálat orvostanhallgatók számára
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
„Megváltozott világ?!” TÁMOP /1-2F projekt Dr. Ádám Szilvia.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV):
Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig Haller József MTA, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet.
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Dr. Harangozó Judit Orvos-koordinátor Ébredések Alapítvány
Közösségfejlesztés a debreceni városrészekben
Alkoholizmus.
Franz Alexander, a pszichoszomatika zsenije…
Rokszin Mónika Pszichológus
Az ápolók etikai kódexének helye és szerepe a gyakorlatban
Pszichoprofilaxis és pszichoedukáció a rehabilitációban
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
A válság definíciója, jellemzői lezajlása
A munkahely és a stressz
Vezetés – Vezetési Stílusok
Pszichológiai segítségnyújtás
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
Krízisintervenciós feladatok ellátása katasztrófahelyzetek esetén
A hálózati szociális munka koncepciói (R. Brake) I. Hálózat orientált tanácsadás -a kliensek környezetében lévő erőforrások mozgósítása és támogatása -a.
Az egészségügy, a foglalkoztatás, a szociális ellátás találkozási pontjai avagy: Hova változzunk? dr. Harangozó Judit SE Közösségi Pszichiátriai Centrum,
Közösségi ellátók mint facilitátorok
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
A pszichológia tárgya mentális folyamatok viselkedés.
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
Trénerek: Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű.
Speciális célcsoportok a szakmai protokollban Biró Dániel Budapest május 7.
1 A krízislélektan oktatásának jelentősége a tűzoltóképzésben Szarvas, április 28. Tusori Szabolcs tű. hadnagy.
A research project funded by the Framework 7 Research programme of the European Union A gyermekvédelmi gondoskodásban élők továbbtanulását, felsőoktatásban.
Primer tapasztalatok, Cardiff országos, állami ösztönzések (The Learning Country, Flying Start, stb.) önkormányzati feladat és erőforrás – többszektorú.
Mindennapi veszteségeink
Magatartási szabályok Code of conduct Nagy Tibor április 03.
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
Kortárssegítő képzés Lőrincz Norbert, Kovács Anita Kortárssegítő képző
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
X. Országos KEF Konferencia nov. 30.
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Önkéntesség, mint társadalmi szerepvállalás
Speciális gyermekvédelem
Tömeges krízishelyzetek a pszichológus szemével II.
AZ ÁPOLÁS ÉS AZ ÁPOLÓ.
Találkozásaim a szülőkkel Együttműködések, párbeszédek a fogyatékkal élők családjaival Szász Emese, Gyulafehérvári Caritas – Szociális gondozás fogyatékkal.
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr
Pszichológiai módszerek a szenvedélybetegek kezelésében
Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék.
Személyközpontú gondozás
Munkatársak alkalmasságának vizsgálata „Szolgálni, mint a fény”
Prof. dr. Szabó Lajos klin. szakpszichológus ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék.
„FIGYELJÜNK EGYMÁSRA!” KOMPLEX MEGELŐZŐ, EGÉSZSÉG ÉS KOMPETENCIA FEJLESZTŐ MODELL PROGRAM a Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban Berényi.
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
Szöveg beírásához kattintson ide Kritikus vasúti esemény munkapszichológiai elemzése Zerkovitz Dávid munka szakpszichológus KBSZ.
A pályaorientációs konzultáció. A pályaorientáció fogalma: A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely az igénybevevő egyéni igényeinek figyelembevételével.
Iskola és család Eltérő és hasonló megközelítések a prevenciós beavatkozások tervezésében A magára hagyott nemzedék A drog veszélyes - veszélyben van a.
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
Pedagógiai kísérés és reflexió az iskolai közösségi szolgálatban Szontagh Katalin Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, Esztergom.
Osztályközösségben jelentkező problémák, közösségépítő foglalkozások
Előadás másolata:

Pszichológiai elsősegély alkalmazása katasztrófahelyzetekben Urbán Nóra alezredes Klinikai szakpszichológus MH Egészségügyi Központ-Honvédkórház Pszichiátriai Osztály Önkéntesek a katasztrófavédelemben 2014. november 13.

I. Bevezetés

Pszichológiai intervenció lehetőségei stresszhelyzet / trauma esetén PT Adaptív stressz válasz Akut stressz reakció Akut stressz betegség PTSD Korai intervenció (megelőzés?) Edukáció Terápia Maladaptív emocionális, kognitív, viselkedéses mintázatok csökkentése, trauma feldolgozásának segítése Felkészítő programok potenciálisan veszélyeztetettek számára ASD, PTSD gyógyítása, rehabilitáció gyógyszeres és pszichoterápiás beavatkozások

Akut stresszreakció (ASR) A./ Emocionális tünetek: düh, bűnösségérzés, félelem és szorongás, szégyen, magány, reménytelenség, kétségbeesés érzése, stb. B./ Kognitív tünetek: konfúzió a gondolkodásban, határozatlanság, aggodalom, koncentrációs problémák, memóriazavarok, stb. C./ Fizikai tünetek: kimerültség, alvási nehézségek, fájdalmak, emelkedett pulzus, verejtékezés, hányinger, étvágytalanság, stb. D./ Interperszonális, magatartási tünetek: bizalmatlanság, irritabilitás, visszahúzódás, izoláció, dependencia, stb.

Akut stresszbetegség (ASD) A./ Disszociatív tünetek: szubjektív bénultság érzése, elszakadás élménye vagy érzelmi válaszkészség hiánya a valóságos környezetben való tudatos tájékozódás lecsökkenése derealizáció (külvilág megváltozottságának érzése) deperszonalizáció (a személy saját magát érzi megváltozottnak) disszociatív amnézia (a trauma fontos jellemzőjére való visszaemlékezési képtelenség) B./A trauma újraátélése: visszatérő képzetek gondolatok álmok illúziók, stb. C./ A traumára emlékeztető ingerek: (pl. gondolatok, érzések, beszélgetések, tevékenységek, emberek, helyek, stb.) kerülése. D./ A szorongás és fokozott készenlét tünetei: alvászavar koncentrálási nehézségek felfokozott vészjelzés-készség motoros nyugtalanság E./ A zavar minimum 2 napig, maximum 4 hétig tart és a traumás eseményt követő 4 héten belül jelentkezik.

Poszttraumás stresszbetegség (PTSD) A./ A trauma újraátélése: visszatérő képzetek, gondolatok, álmok, illúziók, stb. traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki vagy vegetatív reakciót vált ki B./ A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség megbénulása: traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetés kerülése traumával összefüggő emlékeket idéző tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése traumára való visszaemlékezési képtelenség észrevehetően lecsökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye az érzelmek beszűkülése (pl. képtelenség szeretet érezni) jövő beszűkülésének érzése C./ A fokozott készenlét tünetei: elalvási/átalvási zavarok irritabilitás, dühkitörések koncentrálási nehézség fokozott éberség felfokozott „vészjelzés-készség”

nem patológiás reakcióknak számítanak. Kérdés Mennyire hatékonyak a traumát követő azonnali pszichológiai intervenciók a patológiás állapotok kialakulásának megelőzésében? A traumát követően kialakuló distressz és az akut stresszreakció tünetei még normális és nem patológiás reakcióknak számítanak. Kell- e azonnal beavatkozni traumát követően? Érdemes-e nagyobb hangsúlyt fektetni a felmérés és szűrés folyamatára (a rizikópopuláció azonosítására)?

A traumát követő akut beavatkozások két csoportja: közvetlenül az eseményt követően, még a helyszínen nyújtott pszichológiai elsősegély akut specifikus pszichológiai intervenciók (pszichoedukáció, debriefing, kognitív-viselkedésterápiás technikák).

Az akut intervenciók közös célja: a traumát elszenvedők esetében a distressz csökkentése a patológiás állapotok kialakulásának a kivédése a trauma feldolgozásának a segítése A specifikusabb pszichológiai és pszichoterápiás intervenciók célja: a rizikópopuláció ellátása csökkenteni és kivédeni a további maladaptív emocionális, kognitív és viselkedéses mintázatokat a trauma feldolgozásának segítése

A pszichológiai elsősegély (Psychological First Aid, továbbiakban PFA) egy bizonyítékok által támogatott modell, amelynek segítségével katasztrófákat, terroreseményeket követő néhány órán, napon belül, a beavatkozó alakulatok pszichológiai segítséget nyújtanak a túlélőknek, áldozatoknak, a trauma közvetlen negatív hatásainak csökkentésében. csökkenteni a trauma által okozott kezdeti distressz tüneteit, erősíteni a rövid és a hosszú távú adaptív működést és megküzdést. Célja

A PFA technikája a következő négy alapelvre épül 1. A traumát követő rugalmas ellenállóképesség (resiliency) és rizikófaktorok kutatási eredményeivel összhangban legyen. 2. Gyakorlatban széles körben alkalmazható legyen. 3. Az alkalmazása a különböző életkori fejlődési szinteknek megfelelő legyen. 4. A kulturális különbségeknek megfelelően rugalmasan alkalmazható legyen.

A PFA nem jelent specifikus intervenciót, a katasztrófa elhárításban résztvevő elsőként reagáló, sürgősségi, mentőalakulatok, teamek erre kiképzett szakemberei által végzett segítő beavatkozás.

II. Történeti háttér

Előzmény nem pszichoterápiás eljárás, Eredetileg katonai alkalmazásra kifejlesztett ún. Kritikus Események Stresszkezelő (Critical Incident Stress Management, továbbiakban CISM) modell. nem pszichoterápiás eljárás, inkább a pszichológiai elsősegély egyik formája, több lépcsőfokból, komponensből áll ezeket külön-külön helytelen használni.

A CISM 7 komponense a következő a kritikus esemény előtti, előkészületi fázis, ahol a helyzettel kapcsolatos elvárásokat, feltételezéseket összegzik csoportos beszámoló, a helyzetből fakadó distressz kezelése, ventilláció ha jelen vannak a dekompenzáció tünetei, azok direkt beavatkozásokkal történő kezelése kritikus eseményt követő stressz debriefing (Critical Incident Stress Debriefing) a tünetek kezelése folyamatos a krízist követő néhány napos periódus alatt amennyiben szükséges egyéni intervenciók családi illetve csoportos intervenciók

A modell legellentmondásosabb pontja a debriefing fázisa Az 1990-es évek közepétől a kutatások vizsgálni kezdték a debriefing hatékonyságát a debriefing nem segít sem a PTSD megelőzésében sem a traumával kapcsolatos más tünetek enyhítésében bizonyos esetekben ártalmas is lehet

A debriefing egyes faktorai lehetnek felelősek a negatív eredményekért a trauma eseményeinek és az ezekkel kapcsolatos érzelmeknek a részletes feltárása, átélése közvetlenül az expozíció után, magas aktivációs szintet eredményezhet, amelynek csökkentésére a debriefing során nincs lehetőség; sokszor inkább „medikalizálja” a normál distressz folyamatát, generálja a patológiás válaszokkal, állapotokkal kapcsolatos elvárásokat. A debriefing korai intervencióként történő alkalmazásával kapcsolatos viták a mai napig tartanak.

A pszichológiai elsősegély alkalmazása a gyakorlatban III. A pszichológiai elsősegély (Psychological First Aid, PFA) alkalmazása a gyakorlatban

Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) A 2001. szeptember 11-i terrortámadás Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) rugalmas ellenállóképesség (resiliency) szerepe A legtöbb egyén rendelkezik olyan képességekkel, amelyek segítségével képes megküzdeni a stressz igen magas szintjével is. Az APA definíciója alapján a rugalmas ellenállóképesség (resiliency): - egy olyan adaptációs folyamat, - amelynek segítségével kezelhetővé válik egy nehéz élethelyzet, szerencsétlenség, tragédia, trauma.

A PFA egy strukturált beavatkozás, a pszichológiai debriefing alkalmazása helyett, súlyos traumákat követő distressz kezelésére. Alapelveit és technikáját a National Center for Child Traumatic Stress Network és a National Center for PTSD munkatársai dolgozták ki és fektették le.

Lehetővé teszi a segítőknek A traumatizáltak, a túlélők számára minél hamarabb biztosítsák a szükségleteket, és képesek legyenek rugalmas módon támogatást nyújtani számukra. A gyakorlatban is bevált, úgynevezett tájékoztató jellegű bizonyítékokkal alátámasztott stratégiákat tartalmaz, amelyek a katasztrófák esetén széles körben alkalmazhatóak. Hangsúlyozza, hogy az intervencióknak mind fejlődési szempontból, mind kulturálisan is alkalmazkodni kell a különböző életkorú és hátterű áldozatok igényeihez. Útmutatók segítségével további információt szolgáltat a később igénybe vehető gyógyítási lehetőségekről.

A pszichológiai elsősegély alapvető céljait 8 pontban fogalmazzák meg Kontaktus és elköteleződés Biztonság és komfort Stabilizáció Információszerzés: aktuális szükségletek és aggodalmak Gyakorlati (praktikus) segítségnyújtás A szociális támogató hálózattal történő kapcsolatfelvétel (családtagok, barátok, stb.) Információ a stresszre adott reakciókról, a megküzdés lehetőségeiről Kapcsolatfelvétel az együttműködő szervezetekkel

A PFA gyakorlatának három alapelve Nézz és láss!: Ellenőrizd a biztonságot, az alapvető szükségleteket és a súlyos stresszreakciókat. Hallgass és figyelj!: Keresd meg a segítségre, támogatásra szorulókat, érdeklődj a szükségleteikről, hallgasd meg és nyugtasd meg őket. Segíts az áldozatoknak az aktuális problémákkal való megküzdésben, tájékoztasd őket, segíts nekik a szeretteik megtalálásában és a közösségi támogatás létrehozásában. Építsd a kapcsolatot!:

Gyakorlati megvalósításai a következők Emberi kapcsolatok létesítése finom, nem erőszakos módon. Azonnali biztonságérzet fokozása, fizikai és emocionális komfort lehetővé tétele. Az érzelmileg túlterhelt és összezavarodott túlélők megnyugtatása és tájékozódásuk segítése. Segíteni a túlélőknek, hogy részletesen mondják el, mi az, amire azonnal szükségük van, mi az, amin leginkább aggódnak, és amennyiben szükséges ehhez a megfelelő információkkal ellátni őket.

Segíteni a túlélőknek, hogy minél hamarabb kapcsolatot tudjanak teremteni a számukra fontos szociális támogató közösséggel, így a családtagokkal, barátokkal, szomszédokkal, stb. Az adaptív megküzdés, erőforrások támogatása, mind a felnőttek, mind a gyermekek bátorítása abban, hogy aktívan vegyenek részt a gyógyulási folyamatban. Információnyújtás és edukáció arról, hogyan lehet a trauma, katasztrófa hatásaival hatékony módon megküzdeni. Fontos tisztában lenni a saját kompetenciánkkal és felhasználhatóságunkkal és amennyiben szükséges a túlélőt egy másik segítőhöz, esetlegesen a helyi gyógyító rendszerhez, mentálhigiénés szolgálathoz, stb. kell irányítani.

A következőkre kell odafigyelni a pszichológiai elsősegély nyújtása során Először udvariasan figyeljünk, ne legyünk tolakodóak, kérdezzük meg, miben tudunk segíteni. A kontaktusteremtés gyakori eszköze és módja, ha gyakorlati segítséget nyújtunk, biztonságba helyezzük az áldozatokat (pl. víz, élelem, takaró adása). Legyünk felkészülve arra, hogy a túlélők kezdetben visszautasíthatják a segítséget és a kapcsolatfelvételt. Beszéljünk nyugodtan, legyünk türelmesek, készségesek és érzékenyek.

Az irányelveknek megfelelően elkerülendőek Ne alkossunk feltételezéseket arról, hogy a túlélők milyen élményeken mehettek keresztül, mit tapasztalhattak. Ne feltételezzük azt, hogy aki túlélte a katasztrófát, egyben traumatizálódott is. Ne patológizáljunk. Ne beszéljünk sajnálattal és leereszkedően az áldozatokkal, ne fókuszáljunk a tehetetlenségükre, gyengeségükre, hibáikra. Ne feltételezzük azt, hogy minden túlélő beszélni akar velünk. Gyakran a fizikai jelenlét is megnyugtató lehet. Ne végezzünk debriefinget azzal, hogy részletesen beszámoltatjuk az áldozatokat a történtekről. Ne adjunk pontatlan információt.

Beszéljünk lassan, egyszerűen és konkrétan. Ha az áldozatok szeretnének beszélni, hallgassuk meg őket. Figyeljünk arra, hogy mit akarnak nekünk mondani, és hogyan tudunk nekik segíteni. Pontos, direkt és konkrét információnyújtás arról, amire szüksége van az áldozatoknak. Ne felejtsük el, hogy a PFA célja a distressz csökkentése, az azonnali szükségletek kielégítésében való segítség, az adaptív működés elősegítése és nem a trauma és veszteségek részletes beszámoltatása.

Egy speciális eset: a terrorizmus bejósolhatatlan (mint egyes katasztrófák) ember által okozott, szándékosan előidézett többnyire politikai, szociális, radikális ideológiai célokkal magyarázott brutális, romboló a reakciók intenzívebbek, fokozottabbak, időben is tartósabbak, mint a katasztrófák esetében egy terror esemény akár az egész világra, mint „közönségre” hatással lehet a terrorfenyegetettség folyamatos, pervazív és állandó éberséget igényel, amely nem jellemző a trauma más típusaira és a katasztrófákra sem

A terrortámadásokat követő intervenciók A terror akut hatása idővel mérséklődik, nem minden reakció eredményez hosszabb távon klinikai szintű károsodást Formális pszichológiai kezelésre sincs minden áldozatnak szüksége Distressz tüneteinek jelentkezésekor „multimodális” intervenció alkalmazása lehetséges, amely mind a szociális támogatást, mind az egyéni megküzdő készséget igyekszik erősíteni. Ezt a pszichológiai elsősegély teremti meg az azonnali fázisban, amely nem hangsúlyozza az esemény traumatikus aspektusát még azoknál az áldozatoknál sem, akiknél a tünetek jelen vannak. A súlyos és később is tartósan jelenlévő tünetek esetében nélkülözhetetlenek a formális pszichológiai és farmakológiai kezelések.

IV. Összegzés

A pszichológiai elsősegély előnye bármilyen körülmények között, különböző traumatikus helyzetekben alkalmazható, megfeleltethető az azonnali, sürgősségi ellátás egyik eszközének, de akár gyakorlati eligazításként, információnyújtásként is szolgálhat az adott körülmények között. PFA elsősorban a reziliencia koncepcióját tette magáévá, mind individuális, mind közösségi szinten, amely révén növelhető az énhatékonyság, csökkenthető az áldozattá válás és a függőség állapota

Napoli a következő tulajdonságokat tartja alapvetőnek a reziliencia meglétéhez megfelelő optimizmus, aktív megküzdés és problémamegoldás, hatékonyság érzése szemben a félelem érzésével, érzelmi önszabályozás, elköteleződés közösségi feladatokban, pozitív önértékelés, belső kontroll, fejlődési motiváció, képesség arra, hogy a traumatikus helyzetek tehetetlenségéből a tanult leleményesség megélése alakuljon ki, a humor, jelentéskeresés/adás.

„Elsősorban ne tégy kárt!”. A PFA leglényegesebb tétele, amely minden esetben az első, kezdeti irányelv a gyakorlati alkalmazás során: „Primum non nocere!” „Elsősorban ne tégy kárt!”.

Köszönöm a figyelmet!