Téglásy Kristóf főosztályvezető Összebeszélünk 2014. október 30. Téglásy Kristóf főosztályvezető
„Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.” /Magyarország Alaptörvénye/
Nemzet összetartó ereje Mi az ifjúság? Nemzet összetartó ereje Innováció Gazdasági potenciál
Mit tesz a Kormány a magyar ifjúságért? Oktatás Munkaerőpiac Sport Családpolitika Vidékfejlesztés Kultúra Esélyteremtés Egészségügy Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024 II. cselekvési terv (2012-2013): 30 db intézkedés Ifjúságpolitika horizontális jellegéből adódóan az államigazgatás valamennyi ágazatára kiterjedő módon fogalmazott meg feladatokat Az intézkedések közvetve vagy közvetlenül a fiatalok itthoni boldogulását szolgálják Ráfordítás: >600 Mrd Ft
2013. március 20-án alakult meg Feladata: koordináció, fiatalokat érintő fejlesztési irányok kijelölése Testület: illetékes helyettes államtitkári kör 7 tematikus munkacsoport: kormányzati és civil szereplők
Fiatalok Lendületben Program Eredmények Fiatalok Lendületben Program Kiosztott támogatás (2013): 4 millió € FLP 2013-ban számokban: 235 db nyertes pályázat; 131 társadalmi bevonást prioritásként kezelő, támogatott projekt; összesen 3124 hátrányos helyzetű fiatal részvételének elősegítése a projektekben; 60 projekt a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének előmozdítására; támogatás összesen 69 önkéntességet célzó projekt megvalósításához; 310 magyar önkéntes külföldre utazásához és 289 külföldi önkéntes hazai szolgálatához nyújtott támogatás (a támogatott önkéntesek 46%-a hátrányos helyzetű).
Ifjúsági közösségek támogatása 411 működő IKSZT Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekhez kapcsolódó ifjúságfejlesztés 27,4 Mrd Ft (EMVA) Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozása és működtetése Magyar Ifjúsági Konferencia működtetése Alakuló ülés: 2012. nov.30-dec.1. 105 szervezet
4+1 pályázati kategória; Eredmények Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Támogatja a gyermekek és a fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit, valamint a fiatalokat segítő szakemberek fejlesztését 2013 2014 Keretösszeg: 130+16 M Ft Keretösszeg: 175 M Ft 4+1 pályázati kategória; eddig 375 projekt 4 pályázati kategória; 393 projekt
Fiatalok a foglalkoztatáspolitika fókuszában A globális válság egyik leginkább sújtott munkavállalói rétege a fiatalok A 15-24 évesek munkanélkülisége európai szinten kétszerese a teljes népesség munkanélküliségi rátájának Magyarországon ez a különbség 2,5-szeres, de van olyan tagállam, ahol több mint 3-szoros (Olaszország) A tagállamok között nagy az ifjúsági munkanélküliség szóródása: 7,9%-tól (Németország) – 58,3%-ig (Görögország) terjed
Ifjúsági foglalkoztatási helyzetkép Európában
Ifjúsági munkanélküliségi helyzetkép Európában
Főbb munkaerő-piaci kihívások Aktivitás, foglalkoztathatóság és foglalkoztatás növelése (különösen fiatalok, idősek, alacsonyan képzettek, kisgyermekes nők) Munkaerő-kereslet növelése, kereslet és kínálat összehangolása Munkabéreket terhelő adók csökkentése Fiatalok munkanélküliségének csökkentése Rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése Munka és magánélet összehangolásának megkönnyítése Egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése Be nem jelentett munkavégzés csökkentése
A fiatalok foglalkoztatási lemaradása az európai átlagtól
Összefoglaló helyzetkép 15-24 éves fiatalok 2013 2014 II. negyedév Aktivitási ráta Fogl. ráta Munka-nélküliség NEET arány Fogl. ráta Magyarország 27,2 19,8 15,4 23,1 20,0 EU 28 42,2 32,3 23,4 13,0 21,6
Ifjúsági munkanélküliség: 27,2%; 84 ezer fő (2013) Helyzetkép – 15-24 éves fiatalok regisztrált álláskeresők és NEET fiatalok Ifjúsági munkanélküliség: 27,2%; 84 ezer fő (2013) Ifjúsági garancia célcsoportja: NEET fiatalok NEET (15-24) ráta: 15,4% 174,9 ezer fő (2013) Heterogén célcsoport Végzettség 2013 alapfokú 32 013 középfokú 49 673 felsőfokú 2 379 Összesen 84 065
Európa 2020 stratégia kapcsolódó számszerű célkitűzéseinek teljesítése EU 2020 célkitűzések: a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése; az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni; az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): Foglalkoztatási ráta 75% (20-64 korosztály) K+F ráfordítások a GDP 1,8%-ra nőnek Szegénységben élők száma 450 000 fővel csökken Korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3% Megújuló energiaforrások aránya 16,4%-ra nő Energiahatékonyság 10%-kal nő ÜHG kibocsátás 2005-höz képest legfeljebb 10%-kal nő
A 2014-2020 közötti időszak fiatalokat érintő foglalkoztatáspolitikai és képzési, oktatási, ifjúságpolitikai főbb intézkedéseinek uniós kerete: Ifjúsági Garancia
Ifjúsági Garancia „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön” (tanácsi ajánlás, 2013. április 22.) Európai Tanács, ország-specifikus ajánlások (2013. jún.)
Az Ifjúsági Garancia építőelemei 1. Stratégiai megalapozás: - Korai Iskolaelhagyás Elleni Stratégia (tervezet) - Élethosszig Tartó Tanulás (tervezet) - Köznevelési Stratégia (tervezet) - Szakképzési reform (végbement) - Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. (tervezet) - 2014-20 közötti foglalkoztatáspolitikai intézkedések megalapozását szolgáló stratégia
Az Ifjúsági Garancia építőelemei 2. Erős ágazatközi koordináció: foglalkoztatás, oktatás, ifjúságügy, társadalmi felzárkózás Partnerségi hálózatok kialakítása, igénybe vétele a fiatalok elérése érdekében: ifjúságpolitikai koordinációs mechanizmus, (ISZEF) ifjúsági intézkedések Korai beavatkozás és aktiválás: oktatási, szakképzési és felzárkózási intézkedések a tartós eredmények megalapozására Munkaerő-piaci integrációt segítő beavatkozások – a kimeneti eredmények biztosítása
Fő partnerek Kiemelt szaktárcák: NGM (koordinátor), EMMI, ME Belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (20 munkaügyi szakigazgatási szerv és 170 kirendeltség) Köznevelési intézményrendszer és fenntartói Fő szakmai háttérintézmények: koordinátor Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Oktatási Hivatal, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Tanácsok, fórumok: Nemzeti Ifjúsági Tanács, Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, Civil szervezetek Érdekképviseleti szervezetek, fórumok: ORÖ, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF)
Az Ifjúsági Garancia építőelemei 3. Megvalósításhoz uniós források felhasználása: foglalkoztatás-képzés: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ifjúságpolitika, oktatás: Emberi Erőforrás OP 4 régióban kiegészítő uniós források: Ifjúsági Foglakoztatási Kezdeményezés (YEI) a GINOP-ban: összesen 15 Mrd Ft Folyamatos értékelés és továbbfejlesztés: a bevezetés akcióterve élő dokumentum
Fő kihívások az Ifjúsági Garancia nyújtása során Korai iskolaelhagyás megelőzése Alacsony iskolai végzettséggel munkaerő-piacra kilépők integrációja: kompetencia-fejlesztés és szakmai képzés Munkatapasztalat hiánya: álláskereső fiatalok 2/3-ának nincs munkatapasztalata, nem jogosult ellátásra Tartós munkanélküliség a fiatalok között: 2014. július végén a regisztrált 25 év alatti álláskeresők 27%-a 6 hónapon túl, 12,5%-uk 1 éven túl volt álláskereső Szakmai és forráskoordináció
Ifjúsági Garancia – hazai bevezetés 2014-2020 Támogatások köre: Álláslehetőség Gyakornoki program (ösztöndíjas foglalkoztatás) Munkatapasztalat-szerzés támogatása Bértámogatás Mobilitási támogatás Vállalkozóvá válás támogatása Szakképzési lehetőség Tranzitfoglalkoztatás Nonprofit szervezetek fiatalokat célzó munkaerő-piaci programjai „Második esély iskola”, HÍD program Kompetencia-fejlesztés bizonyos formái Felzárkóztató képzés +Munkaerő-piaci szolgáltatások
Ifjúsági Garancia – hazai bevezetés alapelvei Egy belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Központi koordináció Partnerek: ifjúsági tanácsadók, köznevelési intézményrendszer, pályaorientációs szakértői hálózat, IKSZT hálózat, ifjúsági és társadalmi felzárkózási területen aktív civil és egyéb szervezetek Ifjúsági mentorhálózat építése megkezdődött Komplex munkaerő-piaci programokhoz hasonlóan NFA előfinanszírozás a foglalkoztatási programokhoz, hazai kiegészítő költségvetési források a rendszerszerű oktatási esélyegyenlőségi és ifjúsági programokhoz Hátrányos helyzetűek, alacsony iskolai végzettségűek fókuszban Fokozatos bevezetés Heterogén célcsoport – differenciálás – támogatás tartalma, intenzitása, tartama eltérő lehet alcsoportonként Egyéni fejlesztési terv, együttműködési kötelezettség Álláskeresőként nem regisztrált fiatalok elérése
Ifjúsági garancia foglalkoztatási programelőzményei Munkahelyvédelmi Akcióterv Aktív munkaerő-piaci eszközök – kiemelt célcsoport (TÁMOP 1.1.2, 1.1.4.) „Első Munkahely Garancia Program” (Nemzeti Foglakoztatási Alap, Európai Szociális Alap) Gyakornoki program (TÁMOP 2.3.4. A) Vállalkozóvá válás segítése (TÁMOP 2.3.6.) Civil foglalkoztatási programok (TÁMOP 1.4.1.) Innovatív foglalkoztatási programok (TÁMOP 1.4.3.) Pályaorientáció fejlesztése (TÁMOP 2.2.2) Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésbe kapcsolódása (Út a szakmaválasztáshoz TÁMOP 2.2.7A)
Ifjúsági garancia oktatási, ifjúsági programelőzményei HÍD programok Második esély iskola programok Útravaló ösztöndíjprogramok Iskolai lemorzsolódást megelőző programok Ifjúsági civil programok és hálózati kezdeményezések
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ELŐZMÉNYEK-INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK ÉS EREDMÉNYEK
A Munkahelyvédelmi Akcióterv eddigi eredményei
Nyári diákmunka elősegítése munkaerő-piaci program Célja: fiatalok inaktivitásának megelőzése, munkatapasztalat szerzése, kereseti lehetőség biztosítása, önkormányzatok nyári átmeneti munkaerő-igényének kielégítése A program célcsoportja: nappali tagozatos, 16-25 év közötti diákok Támogatás időtartama: max. 2 hónap Támogatás összege: 100%-os bértámogatás mértéke munkakörtől függően 76.125-88.500 Ft/fő/hó Program időszaka: 2014. július 1 – 2015. augusztus 31. Eredmény: 24,5 ezer diák munkatapasztalat szerzése
Gyakornoki program A tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására (TÁMOP 2.3.4) A pályázat tartalma: új foglalkoztatás támogatása 9 hónapon keresztül járó teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatással, segítő mentor bérpótlékával, a gyakornoki munkahely kialakításának támogatásával. A pályázat célja: a közvetlen munkahelyteremtés elősegítése; iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítése; a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, későbbi foglalkoztathatóságuk növelése; a vállalkozások duális képzésben történő részvételének ösztönzése. A pályázat keretében igényelhető támogatás: 500 ezer Ft – 30 millió Ft. A program forrása: 8,5 milliárd forint Összesen 4-10 ezer fiatal foglalkoztatására kerül sor.
Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (TÁMOP 2.3.6) A konstrukció célja: vállalkozás indítását tervező 18-35 éves fiatalok, illetve fiatal szülők segítése a vállalkozói kompetenciák elsajátításához, a vállalkozásindításhoz kapcsolódó támogató szolgáltatások biztosításával, valamint az induló költségek vissza nem térítendő támogatásával. Igényelhető forrás: egyéni vállalkozóként, vagy mikro-vállalkozás esetén maximum 3 millió forint, társaságonként maximum 6 millió forint. Főbb támogatható tevékenységek: Eszközbeszerzés, eszközbérlés, anyagbeszerzés, immateriális javak beszerzése A létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatása Információs technológia-fejlesztés, vállalati infokommunikációs fejlesztések Piacra jutás támogatása (pl. marketingeszközök beszerzése, vásárokon való részvétel) Képzésen való részvétel Rendelkezésre álló forrás: 6,9 Mrd Ft. A program keretében 1500 fiatal vállalkozási támogatására kerül sor.
A fiatalok foglalkoztatását elősegítő további intézkedések Hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságát javító uniós programok keretében már 46 ezer fiatal kapott lehetőséget elhelyezkedésre és szakképesítés megszerzésére (TÁMOP 1.1.2 és 1.1.4.) Civil foglalkoztatási programok keretében 2-3 ezer fiatal támogatott foglalkoztatására és munkatapasztalat szerzésére kerül sor (TÁMOP 1.4.1.) Fiatalok foglalkoztatását elősegítő innovatív foglalkoztatási programok fejlesztésére 4,7 Mrd Ft került meghatározásra (TÁMOP 1.4.3.) Nemzeti pályaorientációs rendszer fejlesztése segíti a fiatalokat a tudatos pályaválasztás és életpálya tervezésben (TÁMOP 2.2.2.)
Az első megjelent kiírások GINOP Ifjúsági Garancia 2014-2020 között, különböző uniós programok keretében összesen 220 Mrd forint. Jelen kiírás 36 Mrd forint – megjelent 2014. október 10-én. GINOP Fiatalok vállalkozóvá válása Keretösszeg: 4 Mrd forint Megjelent: 2014. október 10-én.
Eredmény: Fiatalok javuló foglalkoztatása
Köszönöm figyelmüket! (kristof.teglasy@emmi.gov.hu)