Bevezetés az Internet és a World Wide Web világába Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF
Az Internet Az Internet létrejötte A hálózatok összekapcsolt, hálózatba szervezett rendszere, amely behálózza a világot. Részévé vált életünknek. (Szórakozás, oktatás, olvasás, múzeumlátogatás, televíziók, rádiók, újságok, vásárlás, … stb.) Az Internet létrejötte Elsőként négy számítógépet kötöttek egy hálózatba. A cél az volt, hogy üzeneteket (levelezés/párbeszéd) tudjanak továbbítani az egyes számítógépek között. Telefonkapcsolattal voltak összekötve. 1969-ben az USA Védelmi Hivatala az ARPA (Advanced Research Projects Agency) fejlesztése által jött létre, e négy gépből álló hálózatot elnevezték ARPAnet-nek. Igény: fontos volt, hogy a számítógépek decentralizáltan legyenek összekötve, azaz az adatok több úton el tudjanak jutni egyik szg.-től a másikig. Ez amiatt jó, mert ha a hálózat egy része tönkremegy, nem omlik össze az egész rendszer.
A kezdetek Az ARPAnet szg.-ei Az Internet elterjedése A következő kutatóintézetben és egyetemeken lévő számítógépek kerültek egy hálózatba kötve: Stanford Research Institute (California), University of California, Los Angeles (UCLA), University of California Santa Barbara, and the University of Utah (Salt Lake City). Az Internet elterjedése Később más hálózatok is csatlakoztak (Pl.: National Science Foundation). 1989-ben nevezték el a hálózatot Internetnek. Kormányzati, kutatási és oktatási célokra használták, 1991-ben nyitották meg a kereskedelmi felhasználásra is. 2011-ben több mint 2 billió felhasználó használja az Internetet, ez a Föld lakosságának a 30%-át teszi ki körülbelül.
A Földrajzi területek megoszlása az Internethasználat terén
A WWW szolgáltatás A WWW/web születése Egy olyan szolgáltatás az interneten, amely gyakorlatilag egy nagyméretű összefonódó dokumentumrendszer. Ennek a dokumentumrendszernek alapvető eleme : a weblap, ami nem más, mint egy HTML kiterjesztésű elektronikus dokumentum. A WWW/web születése A World Wide Web alapelveit 1989-ben Genfben, Tim Berners Lee a CERN részecske-fizikai kutatóközpont munkatársa fektette le. Cél volt: hogy a kutatók könnyen és olcsón meg tudják osztani egymással publikációikat és kutatási eredményeiket, azaz egy-egy kiadott tudományos cikk a világ bármely pontján elérhetővé váljon az internethálózatnak köszönhetően.
A www szolgáltatás három szabványra épül 1. Az URL (Uniform Resource Locator) írja le, hogy milyen egyedi címmel rendelkezzenek az egyes weboldalak. 2. A HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) egy információátviteli protokoll, amely megadja, hogy a kliens és a szerver között hogyan történjen az információtovábbítás. 3. A HTML (Hyper Text Markup Language), a könnyen tárolható és továbbítható információkódolás módja, egy leírónyelv, melynek segítségével az adott információk sokféle eszközön könnyen megjeleníthetővé válnak, ez a négy karakter adja a weboldalak állományainak kiterjesztését.
A kliens-szerver modell Mi a felhasználók a számítógépünk böngészőjébe (kliens) beírjuk a megnézendő weboldal URL címét, melynek hatására a számítógépünk egy kérést küld annak a webszervernek (szerver), amelyről a szükséges weboldal információit le szeretnénk kérni; majd a szerveren futtatott szoftver a kérésünkre elküldi a megfelelő weboldalt, amelyet megjelenít a gépünkön lévő böngészőprogram (azaz a kliens).
Statikus és dinamikus weboldalak Statikus: Ezek egyszerű HTML oldalak, amelykehez CSS-ek és JavaSript-ek vannak hozzáépítve. Ugyanazt a kódot tölti fel a weboldal készítője a szerverre, ami letöltődik majd a kliens számítógépekre. Ezek az oldalak nem használnak adatbázisokat és nincsenek különlegesebb programozást igénylő funkciók rajta. A statikus oldalak onnan ismerhetőek fel, hogy nem tartalmaz például regisztrációt, fórumot, blogot, webshopot, tehát nem kérnek be semmiféle adatokat a felhasználótól, amiket eltárolnak adatbázisba. Dinamikus: Abban az esetben készítenek dinamikus weboldalakat, amikor változó tartalomra van szükség. Ezek az oldalak a felhasználók által beírt adatokat képesek fogadni és adatbázisokban eltárolni, a megjelenő tartalmak jelentős része is adatbázisból kerül az oldalakra. A weboldal készítője a dinamikus weboldalak esetében kész HTML helyett programkódot tölt fel a szerverre (leggyakrabban PHP vagy ASP nyelven írtat), amelynek szerveren lévő futtatása közben generálódnak a HTML oldalak a felhasználók kliens gépeire. A weboldalra látogatók tehát már csak egy HTML oldalt látnak, azaz a böngészők is már csak annak kódját tudják megjeleníteni, a szerver oldalon lévő programkódot nem.
A szabványok kialakulása 1994-ben alapította meg a World Wide Web Consortium-ot (W3C) Tim Berners Lee, amelynek, azóta is vezetője. A W3C szakemberei munkálkodnak: a webtechnológia tökéletesítésén; az újabb technikák kifejlesztésén; a weben használható nyílt szoftverszabványok és ajánlások kidolgozásán. A cég hivatalos weboldala a következő címen érhető el: http://www.w3.org/.
Miért használjunk szabványokat? 1. A legfrissebb előírások használatával olyan weblapokat készíthetünk, amelyek különböző böngészőkben a lehető legközelebbi végeredményt nyújtják (hiszen a böngészők az egyes utasításokat ugyanúgy értelmezik. 2. Átláthatóbb kód => a fejlesztési folyamat egyszerűbb. a karbantartási folyamat könnyebb. 3. Egységes megjelenésű oldalak a site-on belül. Fontos, hogy a weboldal tartalma és megjelenése külön legyen választva. A legújabb és leghatékonyabb lehetőség ha a HTML5-öt (tartalom) használjuk együtt a CSS3-mal (megjelenés).
VÉGE