Mediátorképzés Büntető mediáció

A büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárás definíciója (Európa Tanács) A büntetőügyekben történő mediáció egy olyan eljárás, amely az áldozatot és a bűnelkövetőt önkéntes alapon feljogosítja arra, hogy aktívan részt vegyenek a bűncselekményből eredő problémák megoldására egy pártatlan harmadik személy bevonásával.

Szabályozás Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1999. évi 19. számú Ajánlása „A mediáció alkalmazásáról büntetőjogi ügyekben” – eljárási kérdések, garanciák Btk. (1978. évi IV. tv.) 36. § - Tevékeny megbánás Be. (1998. évi XIX. tv.) 221/A. § 2006. évi CXXIII. tv. a büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységről

A büntetőjogi mediáció sajátosságai Konfliktus van a felek között, bűncselekmény történt Az elkövető beismerő vallomást tett (nyomozati szakban) A bűncselekmény szereplői általában jelen vannak, a megállapodáshoz nélkülözhetetlenek (a megállapodás aláírásához együttes jelenlét kell) A részvétel önkéntes, de az ügyészség, a bíróság jóváhagyása kell az eljáráshoz A megállapodásnak (mindig írásbeli) feltételei vannak, meghatározott jogkövetkezményei lehetnek A mediátor független az eljárástól, de szervezett formában vesz részt az eljárásban, választhatósága korlátozott A mediáció több formalizált elemet tartalmaz, a mediátornak számos dokumentálási kötelezettsége van. Büntetőeljárásbeli következménye van, ha a felek nem vesznek részt a mediációs folyamatban, nem állapodnak meg, vagy nem tartják be a megállapodást Kötelező az utánkövetés, a megállapodás betartásának figyelemmel kísérése

A mediáció alapelvei (Európa Tanács) Önkéntesség elve Titkosság elve Általános körű hozzáférhetőség elve A büntető-igazságszolgáltatás valamennyi szintjén történő hozzáférhetőség elve A közvetítő semlegessége/pártatlansága a mediációs szolgálat – büntető igazságszolgáltatáson belüli – autonómiájának elve

Tevékeny megbánás Nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni, három évi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. A büntetés korlátlanul enyhíthető személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni bűncselekmények esetében, ha az elkövető az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

Mikor, hogyan Jellemzően ügyészi szakban, kivételesen a tárgyalás előkészítése során vagy az elsőfokú eljárásban Lefolytatója: pártfogó felügyelő (erre szakosodott) 2007. január 1 -től

A közvetítői eljárás résztvevői a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselőjük törvényes képviselő (fiatalkorú terhelt esetén kötelező) sértett, terhelt indítványára legfeljebb két-két általuk megnevezett támogató (mediátor kizárhatja) a mediátor bevonhat külső szakembert

Feltételei Anyagi jogi közlekedési, vagyon elleni, személy elleni bűncselekmény legfeljebb 5 évi fenyegetettség, kizáró ok hiánya Eljárásjogi ügyészi (bírói) döntés a kezdeményezésről, (felfüggesztés 6 hónapra, várható megszüntetés esetén vádhalasztás, később napolás) sértett és terhelt kölcsönös beleegyezése, beismerés, kártérítési (jóvátételi) készség és képesség, büntető eljárás mellőzésének, ill. egyszerűsítésének lehetősége

Kizáró okok különös, többszörös visszaesés bűnszervezet halált okozó tett próbaidő alatti vagy a végrehajtás befejezése előtti tett.

Eljárás megindul ügyészi határozat vagy bírói végzés a büntetőeljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról a felfüggesztés időtartama max. 6 hónap a megyei hivatalhoz érkezést követő 8 napon belül ki kell tűzni az első közvetítői megbeszélés időpontját, és arra az alapvető tájékoztatást is tartalmazó idézést kell küldeni

A mediáció szakaszai 1. Kapcsolatfelvétel a felekkel közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz. 2. A konfliktus feltérképezése 3. A folyamat megtervezése, a mediáció kereteinek meghatározása (helyszín, időpont, résztvevők köre stb.) 4. Mediációs ülés vagy ülések közvetítői megbeszélés, amelyen terhelt és sértett is személyesen jelen van a felelősségvállalás, jóvátételi szándék, a jóvátételi igények feltárása, a terhelt és a sértett személyes találkozásának előkészítése (ezekről feljegyzés készül) 5. a megállapodás megkötése ha ez megszületik, írásba kell foglalni ( + feljegyzés készül) 6. A megállapodásban foglaltak teljesítéséről visszajelzés a befejezéstől számított 15 napon belül jelentés és a megállapodás megküldése az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyésznek vagy bírónak, a sértettnek, a terheltnek, képviselőiknek

A közvetítői eljárás befejezése a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn – beismerő vallomás, hozzájárulás, az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

A sikeres közvetítés eredménye 3 éven belüli fenyegetettség esetén megszüntetés, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény esetén korlátlan enyhítés