Tóth Mihály A közvetítői eljárás és a vádhalasztás bűnügyekben

Az előadások a következő témára: "Tóth Mihály A közvetítői eljárás és a vádhalasztás bűnügyekben"— Előadás másolata:

1 Tóth Mihály A közvetítői eljárás és a vádhalasztás bűnügyekben
Mediáció az anyagi és az eljárási jogban 2017.

2 Emlékeztetőül: Az ügyész a nyomozás befejezése után * vádat emel,
* felfüggeszti, megszünteti az eljárást, * további eljárási cselekményt végez, vagy végeztet, * elhalasztja a vádemelést * közvetítői eljárásra utalja az ügyet

3 Fogalmi tisztázás Mindenek előtt terminológiai kérdések:
diverzió – elterelés – mediáció (közbenjárás) – compositio (kibékülés) – compensatio (beszámítás) Diverziónak tekinthető minden olyan, a terhelt jogi helyzetét érintő processzuális intézmény, amely a büntető eljárás rendes, általános menetétől való eltérést tesz lehetővé, s a terheltnek az egyébként követendő eljárásból történő (kivételes és/vagy átmeneti) kiemelését jelenti. Az eltérés különféle okokból és formában lehet indokolt, ám mindig csak a törvény felhatalmazása alapján történhet. Sor kerülhet rá *sértetti érdekeket szem előtt tartva - ekkor alapja pl. a mediáció (közbenjátrás, eredménye a bűncselekmény sértettjével való kiegyezés, compositio), ez leggyakrabban (de nem kizárólag) a kompenzáció (az áldozat sérelmének elkövető általi „kiegyenlítése”, kártalanítása) * elsősorban a terhelt érdekében - ez esetben főleg reszociatív szempontok, az esélynyújtás lehetőségének figyelembe vételével, végül * állami, bűnüldözési érdekek folytán is (ide bizonyos tehermentesítő, illetve egyszerűsítő, gyorsító intézmények sorolhatók). Fontos, hogy a három esetkör nem feltétlenül zárja ki, erősítheti is egymást. (pl. vádhalasztás + magatartási szabályként előírt kompenzáció). Lényeges továbbá, hogy – a diverziót akár lehetséges következménynek (pl. „viszont-kompenzációnak”), akár kívánatos célnak tekintjük, mindig feltételezi a terhelt együttműködését, jóváhagyását.

4 Rövid kitekintés: a jogi nyelv és a latin

5 Néhány latin szentencia
Lex prospicit, non respicit (a törvény előre, s nem hátra tekint) Res tantum valet, quantum vendi potest (minden dolog annyit ér, amennyiért el lehet adni- Paulus) Res iudicata pro veritate accipitur (az ítélt dolgot igazságnak fogadjuk el – Ulpianus) Officii necessitas excusat (a kötelesség teljesítése kimentési ok- Paulus)

6

7 A büntetőjogi mediáció gyökerei
*Árpádházi királyaink alatt a kompenzáció, a sértettnek (hozzátartozóinak) nyújtott kárjóvátétel, megváltás. *Mátyás alatt is (perszüntető egyezségnek” számíthatott a kibékülés *Az intézmény még 1723-ban is felbukkan *Utána évszázadokig semmi… (vita az állam büntetőjogi igényének elsődlegességéről)

8 Jellemző példa Szt. István törvényeiből (2. XXV.)
„Ha valamelyik vitéz szemérmetlenül, valamely leányt, szülei beleegyezése nélkül számára feleségül rabolja, elrendeljük, hogy a leányt a szülőknek adja vissza, ha valami erőszakot követett volna is rajta és a rabló fizessen 10 tinót a rablásért, habár azután meg is békélt a leány szüleivel.”

9 A megváltás előnyei és hátrányai
Előny a sértetti érdekek fokozott figyelembe vétele Hátrány: „Erkölcsi hatása igen rossz, veszélyezteti a nemzet morális érzékét, a sérelem pénzzel vagy anyagi dolgokkal elintézhető – még a gyilkosságból is hasznot húz és remél mindenki. Egészen eltűnik a büntetőjog közjogi és utalkodóvá lesz annak magánjogi jellege. Bár kétségtelen, hogy a kompozíció igen praktikus, erkölcsileg azonban a leghitványabb büntetési mód.” (Baranyai Károly, 1928)

10 Közvetítés a büntetőeljárás során
Az Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB (2001. március 15.) számú kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról 10. cikk Közvetítés a büntetőeljárás során (1) Minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja. (2) Minden tagállam biztosítja, hogy a sértett és az elkövető között az ilyen közvetítés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni.

11 Szekérderéknyi irodalom

12 A mediációs eljárás lehetséges következményei Sikertelen megegyezés
Sikeres megegyezés vádemelés 3 éves fenyegetettség 5 éves fenyegetettség Befejezett jóvátétel megszűntetés Folyamatban lévő jóvátétel Vádhalasztás 1-2 évre Vádemelés, korlátlan bírói enyhítés lehetősége

13 Előnyök és hátrányok Büntető eljárás Közvetítői eljárás alanyai
A Be. alanyai a terhelt, sértett, a közvetítő, a sértett képviselője, a terhelt védője, a sértett, illetve a terhelt által indítványozott, legfeljebb 2-2 személy Az alanyok viszonya az eljáráshoz Általában nem önkéntes Mindig önkéntes A döntéshozó A bíróság A felek (a mediátor segítségével) A döntés elfogadottsága Csak az egyik félnek kedvez Kompromisszum (mindkét fél számára nyújt előnyt) A döntés és a távlatok A konfliktust csak kezeli Meg is oldhatja Az eljárás hatékonysága Általában lassúbb, drágább Gyors, rugalmas, olcsó

14 Nem várt népszerűség (2009)

15 A büntető ügyekben történő közvetítés részletes jogi szabályai
Btk., Be. és a évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. (2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

16 A tevékeny megbánás feltételei
Pozitív Negatív (kizárt) Anyagi jogi eljárásjogi - 5 bűncselekményi kör (max.5 év) (élet, testi épség egészség elleni, szabadság, méltóság elleni közlekedési, vagyon elleni, szellemi tulajdon ) - legfeljebb öt éves fenyegetettség - beismerés, - jóvátételi, kártérítési készség és a képesség, - kölcsönös beleegyezés, - ügyészi indítvány (+ ügyészi ill. bírói felfüggesztés) - különös, többszörös visszaesés, - bűnszervezeti elkövetés - a bűncselekmény halálos eredménye - Próbaidő alatti,illetve vh. befejezése előtti elkövetés - két éven belüli már volt sikeres mediáció A tevékeny megbánás feltételei

17 Az új Btk. konkrétan érintett bűncselekményi köre (példa)
Élet, testi épség elleni bcs.-ek * emberölés előkészülete, (vitatható) * öngyilkosságban közrem. (1. bek.) * beleegyezés nélküli magzatelhajtás (2.b) * testi sértés (5 évig) * fogl. körében elk. veszély. (5 évig) * segítségnyújtás elmulasztása (vitatható) * gondozási kötelezettség elmulasztása

18 Az eljárás megindulása
Az ügyész (a vádemelési szakaszban) indítványra vagy hivatalból dönt, pozitív döntés esetén az eljárást hat hónapra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. A bíróság ugyanerről indítványra a tárgy. előkészítése során (266 §. (3) c) vagy az első fokú tárgyaláson (307. §) dönt, pozitív döntés esetén

19 A mediátor I. István korában „a mediátorok kifogástalan előkelő urak voltak, akiknek főhivatása volt a feleket kibékíteni, kiegyeztetni. Közbenjárásuk jól díjaztatott.” Ma a közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le. Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.

20 A mediációs eljárás lehetséges következményei Sikertelen megegyezés
Sikeres megegyezés vádemelés Legf. 3 éves fenyegetettség Legf. 5 éves fenyegetettség Befejezett jóvátétel megszűntetés Folyamatban lévő jóvátétel Vádhalasztás 1-2 évre Vádemelés, korlátlan bírói enyhítés lehetősége

21 A vádemelés elhalasztása
Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető. Ha a Btk §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos. A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított a) többszörös visszaeső, b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.

22 Magatartási szabályok és vádhalasztás
225. § (1) Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét, a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. (…) (2) Az ügyész a gyanúsított részére kötelezettségként írhatja elő, hogy a) részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt, b) más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről, c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel), d) pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt. (3) Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályok és kötelezettségek közül többet is, illetőleg a felsoroltakon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is előírhat. 5 éves maximális büntetési tételnél pártfogói felügyelet elrendelése kötelező!

23 Mediáció - egy (nem egészen pontos) gyakorlati példa
az Ügyvédi Kamara honlapjáról Vegyünk egy tipikus esetet. „A”, a falu rossza konfliktusba keveredik a köztiszteletben álló „B”-vel. „A” becsmérlő szavak társaságában egy pofonnal ad súlyt a „B”-ről kialakított, lesújtó véleményének. „B” Nina Ricci szemüvege leesik a földre, „A” bosszúsan rálép és ripityára töri. „B” följelenti „A”-t rágalmazás, becsületsértés és testi sértés miatt, emellett polgári jogi igényét (pl. a szemüveg árát) is megpróbálja vele szemben érvényesíteni. A nyomozóhatóság nyomoz, majd a bíróság több tárgyalást tart az ügyben, a sértett „B”-t – aki jogkövető polgár, ezért eljár a tárgyalásokra – többször is kihallgatják. „A”, mint vádlott – fontos, más irányú  elfoglaltságára tekintettel – nem minden tárgyaláson jelenik meg, emiatt többször tárgyalást kell halasztani, s elővezetését csak a harmadik mulasztása után rendeli el a bíróság. A bíróság polgári jogi igényével „B”-t egyéb (polgári) útra utasítja. Évek múlva – amikor már szinte senki sem emlékszik, hogy tulajdonképpen mi is történt – a bíróság ítéletet hoz, ami a vádlott „A”-t egyáltalán nem rendíti meg, sőt, egyáltalán nem érzi úgy, hogy elnézést kellene kérnie azért, amit tett. „B” frusztrált lesz, mivel az állam érvényesítette ugyan büntetőigényét a bűnelkövetővel szemben, de ez neki semmilyen jóvátételt nem jelentett: anyagi kára nem térült meg és még annyi jó érzése sem lehetett, hogy „A” elnézést kérjen tőle a nyilvános inzultusért. Ebben a tipikus esetben a büntető mediáció alkalmazása mindkét fél számára megfelelőbb megoldás lehetett volna.