Magyarország lakosságának életmódja és egészségi állapota

Egészség-fogalom történeti alakulása Orvosi gondolkodás szerint Egészség nem más, mint a betegség hiánya. Karteziánus filozófia szerint: A test olyan, mint egy gép. Ez a felfogás jelentős lökést adott a tudományos kísérletezésnek, és számos gyakorlati eredményhez vezetett.

Napjainkban az EGÉSZSÉG a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem dinamikus folyamat, az életre koncentrál.

Az egészség kiteljesedésének négy feltétele: Az egyén társadalmilag integrálódik – családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik. A változó terhelésekhez alkalmazkodni tud Megőrzi a személyes önállóságát Megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között.

Funkcionális egészség-modell Környezet

Egészséget meghatározó tényezők EGYÉNI Biológiai tulajdonságok Nem, kor, Betegségre való hajlam Pszichés tulajdonságok Személyiség öröklött vonásai Értelmi képességek, intelligencia KÖRNYEZETI Természeti Földrajzi – éghajlati adottságok Országtípus Régió, megye, település hierarchia Társas-gazdasági-kulturális Társas kapcsolatok Iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem Környezet-egészségügyi tényezők Egészségügyi ellátási tényezők

Kapcsolatrendszer az egészséget meghatározó tényezők között kétirányú kapcsolat: az egyes tényezők befolyásolják az egyén egészségét, ugyanakkor az egészség visszahat egy-egy tényezőre. Összetett Az egészséget több tényező – egyéni és környezeti – befolyásolja egyszerre Az egyén egészségi állapota / betegsége több tényezőre visszahat

Magyarország lakosságának egészségi állapota

Népegészségügyi jelentés célkitűzései meghatározza egyes egészségkárosító magatartásformák elterjedtségét, jellemezze az érintettek körét, demográfiai, társadalmi és gazdasági dimenziók mentén. képet adjon a közelmúlt eredményeiről, Meghatározza a jövőre vonatkozó tendenciákat, szükséges cselekvési terveket

Az egészségmagatartás több elemét vizsgálták: az egészségi állapot szubjektív értékelése legális és illegális kábítószerek fogyasztása testtömeg táplálkozás testmozgás, sport

Egészségmegőrző magatartás Egészségkultúra Egészségmegőrző magatartás POZITÍV KOCKÁZATNÖVELŐ

Egészségi állapot szubjektív megítélése a lakosság vélekedése szerint a dohányzás, a stressz és az alkoholfogyasztás befolyásolja leginkább az egészségi állapotot 2. Minden 4. nő és 5. férfi úgy véli, semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért.

3. nők az élettartam teljes hosszában rosszabbnak ítélik az egészségi állapotukat, mint a férfiak. 4. Nagyobb valószínűséggel őrzik meg egészségüket A magasabb iskolai végzettségűek, a gazdaságilag aktívak, a jobb anyagi helyzetben, városban élők a családban,társas támogatottsággal rendelkezők

Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás káros hatásának egyik elfogadott mutatója a krónikus májbetegség és májcirrózis okozta halálozás. 8-10% alkoholfüggő, éves alkoholfogyasztás 10-11 liter/fő A felnőtt lakosság túlnyomó többsége életében legalább egyszer ivott alkoholt és több mint a 50 % részeg is volt.

Férfi túlsúly a jellemző, mind az alkoholfogyasztók, mind a nagyivók körében. Nők száma is egyre növekszik A magasabb iskolai végzettség sem jelent feltétlenül mérsékeltebb alkoholfogyasztást 9-10. évfolyamra járó középiskolások túlnyomó többsége ivott már alkoholt, közel kétharmaduk részeg is volt.

Drogfogyasztás fiatalabb korcsoportok és a budapesti lakosok körében jelent problémát az illegális drogfogyasztás. az egyik legveszélyeztetettebb csoport a középiskolások populációja. nőtt a fogyasztás intenzitása, és csökkent az első drogfogyasztás életkori átlaga.

LSD és egyéb hallucigének Drogpreferencia Marihuána, hasis Ecstasy, amfetamin Oldószerek, ragasztók LSD és egyéb hallucigének Opiátok, kokain, crack

a rendszeres dohányosok aránya. Dohányzás A nők 1/4-e a férfiak több mint 1/3-a rendszeres dohányos. A nők körében nőtt a rendszeres dohányosok aránya. A többség egyetért azzal az állítással, hogy a dohányzás súlyos betegségeket okozhat, 41 %-uk úgy gondolta, hogy ez csak az ún. erős dohányosokra igaz.

TÁPLÁLKOZÁS A magyar lakosság táplálkozási jellemzői: a túlzott energia-, zsír-, állati zsír-, koleszterin-, hozzáadott cukor és só-, valamint elégtelen élelmi rostbevitel, elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcs-, a kívánatosnál kevesebb teljes kiőrlésű gabona-fogyasztás jellemző.

TESTTÖMEG BMI=Body Mass Index, azaz a testtömegindex segítségével különítik el az egészséges, optimális testtömeg, a túlsúly illetve az elhízás kategóriáit. A normálisnál magasabb testsúly (túlsúlyosság, elhízás) hazánkban is népbetegség. Magyarországon minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott.

BMI-értékek felnőtt nők – férfiak esetében Testtömegindex = testtömeg kg-ban és a testmagasság méterben mért négyzetének a hányadosa BMI-értékek felnőtt nők – férfiak esetében <18,5 sovány 18,6–24 18,6–25 normál 24,1– 28,9 25,1–29,9 túlsúlyos 29< 30< elhízott

MOZGÁS a nők 2/5-e és a férfiak 1/3-a ritkábban, mint hetente vagy soha nem végzett testmozgást Az iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával nő a testmozgás esélye A férfiak 14, a nők 8 percet töltenek naponta átlagosan sétával, sporttal, testedzéssel.

Demográfia A népességcsökkenés folyamata a lakosság elöregedésével párhuzamosan zajlik. Gyengülnek a családi kapcsolatok, gyakoribb a szorongás, a depresszió Az első szexuális kapcsolat egyre fiatalabb életkorban történik, miközben az első gyermek vállalása későbbre tolódik. A késői gyermekvállalás növeli az akaratlanul, illetve szándéka ellenére gyermektelenül maradó nôk, illetve családok arányát.

A morbiditási helyzet elemzése A krónikus nem-fertőző megbetegedések döntő többsége a primer prevenciós beavatkozások segítségével megelőzhető A leggyakrabban előforduló betegségek a keringési rendszer megbetegedései. A leggyakoribb okok között vannak még: a légzőrendszeri és emésztőrendszeri megbetegedések, sérülések, mérgezések és külső okok, csont,- izom és kötőszöveti betegségek, valamint a mentális- és viselkedészavarok. Jellegzetes eltérések vannak nemenként és korcsoportonként

A káros egészségmagatartási formák valamilyen kielégítetlen szükségletre adott válaszok, nem pusztán egészségmagatartásbeli torzulásnak, tudatlanságnak tekinthetők. Az egyén egészségmagatartását döntően társadalmi-gazdasági helyzete határozza meg

a kockázati, káros magatartások, életmódmodellek Az eredménytelenség egyik oka a kockázati, káros magatartások, életmódmodellek széleskörű társadalmi elfogadottsága.

Hogyan módosíthatóak úgy az egészségre ártalmas magatartásformák, hogy ne változtassuk meg a kultúrát, ne csökkentsük az egyének autonómiáját saját életükkel, döntéseikkel kapcsolatban, ne tegyük függővé az egészségügyi szolgáltatásoktól.

Az egészségmagatartás a leghatékonyabban abban a környezetben, közegben befolyásolható, változtatható, amelyben az emberek az életüket élik, azaz a mindennapi élet színterein A közösségek támogatása, erősítése, vagy létrehozásuk segítése az egyik leghatékonyabb erőforrás.

A társadalmi attitűd változtatása legalább annyira fontos, mint az egyéni megközelítések.

a saját egészségi állapotra, az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozó Fontos feltétel a saját egészségi állapotra, az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozó tudás, ismeret, az információhoz való jog és az információkhoz való hozzáférhetőség.