AZ ÖSSZEFÜGGÉS- KEZELÉS Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes DIFER továbbképzés, 2008/2009

1. Az összefüggésről 2. Az összefüggés-kezelés spontán fejlődése 3. Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése mesékkel

1. Az összefüggésről Az összefüggések létezése és a létező összefüggések megismerhetősége mint a filozófiai gondolkodás legfontosabb alapkérdései „Összefüggés: az F feltétel és a V velejáró olyan kapcsolata, amelyben valahányszor az F feltétel fennáll vagy előáll, a V velejáró adott valószínűséggel mindannyiszor fennáll vagy előáll.” (Nagy J.)

1.1. Összefüggés-fajták A./ a feltétel és a velejáró kapcsolata szerint: Okság Időrendiség Nem fordítható meg Együttjárás A feltétel és a velejáró egyidejű fennállása a feltétel és a velejáró egymást kölcsönösen feltételezi felcserélhetőség

B./ a létezés módja szerint: Reális: a feltétel is és a velejáró is és a kettő kapcsolata is létezik Hipotetikus: a feltétel, a velejáró és a közöttük lévő kapcsolat vagy közülük bármelyik létezése nem bizonyított, de lehetőség Fiktív: a feltétel, a velejáró és a közöttük lévő kapcsolat vagy közülük bármelyik bizonyítottan nem létezik

C./ A feltétel és a velejáró szükségessége szerint: Determinisztikus (szükségszerű): a velejáró biztos, hogy bekövetkezik a feltétel fennállásakor Sztochasztikus (valószínű): a velejáró nem biztos, hogy bekövetkezik a feltétel fennállásakor, a bekövetkezés valószínűsége különböző lehet

D./ megnyilvánulása szerint: Egyedi: egy konkrét helyzet, eset akár végtelen számú előfordulása általános

E./ Bonyolultság szerint: Elemi: egy feltétel és egy velejáró kapcsolódása Egyszerű: több feltétel és egy velejáró, vagy egy feltétel és több velejáró vagy több feltétel és több velejáró kapcsolódása és-sel (konjunkcióval) Összetett: ld. előző, a kapcsolódás lehetséges és-sel (konjunkcióval) vagy-gyal (diszjunkcióval) Komplex: összefüggés-láncok, összefüggés-rendszerek

F./ absztrakciós szint szerint: Szenzoros Szenzomotoros Nyelvi Formalizált

1.2. Az összefüggés-kezelés a kompetenciák rendszerében (Forrás: Nagy József, 2007)

2. Az összefüggés-kezelés spontán fejlődése Konstruálás Felismerés Alkalmazás Összefüggés-kezelés fejlődése: Az összefüggés tartalmára vonatkozó tudás Az összefüggés szerkezetére, mibenlétére vonatkozó tudás A megértés és az alkalmazás készségeinek fejlődése

Az összefüggés-kezelés jelentősége pedagógiai szempontból: A hétköznapi élethelyzetek eredményesebb kezelése A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Tudásunk gazdagítása, rendszerezése, strukturálása

2.1. A fejlődés jellemzői Első „miért?”-korszak A kisgyermek gondolkodásának jellemzői – ezek hatása Az elsajátítási motiváció és a kognitív fejlődés kapcsolata Szociokulturális tényezők szerepe Hétköznapi élettapasztalatok hatása Csecsemőkori tapasztalatok, a rendszeresség szerepe

A fejlődés jellemzői a kutatások alapján: Iskolába lépéskor az átlag 74 %p (befejező szint) 1-3. oszt: lassulás: alig 10 %p-nyi fejlődés – lehetséges okok A gyermekek többsége 9 éves korra sem éri el az optimális szintet – az oktatás tartalmi és módszertani újragondolása szükséges

7-11. évf: az együttjárásban gyengébb eredmények az oksághoz képest A szükségszerű összefüggések kezelése jobb (a gyermeki gondolkodás determinisztikus volta) Valószínűségi összefüggések esetében sokkal gyengébb eredmények, bizonyos életszakaszokban visszaesés is 4-8 éves korban nincs lényeges különbség az okság és az együttjárás kezelni tudása között

3. Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése mesékkel Miért alkalmas a mese erre? A mese jellemzői alapján A mese szerkezete, cselekménysora összefüggések láncolata (narratívák, körkörös mimezis) Minden mesében számtalan összefüggés van 2. A gyermekek életében betöltött szerepe miatt Kedveltsége Érzelmi hatása Valamennyi kompetencia fejlődését segíti 3. Széles körben való alkalmazhatóságának köszönhetően: Programkompatibilis (óvoda, iskola)

A mesékben szereplő összefüggések: Indirekt módon megjelenő mesei összefüggések: szereplők megjelenése az ezzel járó események pozíciók és a velük járó lehetőségek szereplők és tulajdonságaik

2. A mese tartalmában megjelenő összefüggések: Reális, a hétköznapi életben is előforduló Csak a mesékre jellemző

A fejlődéssegítés lehetséges módjai Spontán beszélgetés a meseélményről Tematikus csoportos beszélgetés a meséről A fejlődésükben jelentős hátránnyal küzdő gyermekek számára kidolgozott speciális kiscsoportos fejlesztőprogram

A tematikus beszélgetés főbb jellemzői: Rövid (4-5 perc) Alapja: az élmény Csoportos jelleg Érdeklődés és nem kikérdezés Önkéntesség a megszólalást és a mondandó tartalmát illetően (nincs jó válasz) Soha nem lehet a mese megmagyarázása, kikérdezése, stb.

A tematikus beszélgetés lehetséges típusai: Felidéző : az egyes események közötti kapcsolódások felismerésének segítése Véleménykérő: az adott összefüggés felismerését segíti, formai szempontok szerint elemzi azt (csak akkor-nemcsak akkor, okság-együttjárás, szükségszerű-valószínű...) Kitaláló: az összefüggés konstruálásában játszik szerepet Alkalmazó: az alkalmazást segíti

Köszönöm a figyelmet.