LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos

Logisztikai rendszerek II. RÉSZ A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai Logisztikai kontrolling 3. előadás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai A sikeres vállalatok stratégiája a piacgazdaságban következetesen vevőorientált, azaz a tényleges vevői (piaci) igények felismerésén alapul. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A vállalati fejlesztéseket kiváltó főbb tényezők kapcsolatai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Az operációkutatásról Általában operációkutatás gyűjtőnéven foglalják össze a döntési, irányítási problémák megoldására használt sajátos matematikai modelleket, módszereket, diszciplínákat. Ilyen módszerek pl.: – lineáris és nem lineáris programozás, – játékelmélet, – dinamikus programozás, – gráfelmélet, – készletgazdálkodás – valamint a mindezekre kiterjedő heurisztikus módszereket és rendszerszimulációt. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Operációkutatás Az operációkutatás célja, hogy a vezetés számára a rendszerek tervezése, szervezése és operatív irányítása területén szükségessé váló döntések meghozatala érdekében, a leghatékonyabb műveletek megszervezésére és irányítására vonatkozóan elméleti megalapozottságú körvetkeztetéseket és javaslatokat adjon. Lényegében - különböző tudományos módszerek segítségével - a lehetséges probléma megoldásokra (változatokra) kidolgozott értékeket hasonlít össze. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A modell A modell a rendszer egyszerűsített mása. A modell alkalmas a vizsgált rendszerrel kapcsolatban lehetséges változatok hatására anélkül, hogy a változást a valóságban is létre kellene hozni. A modellekkel való kísérletezés akkor is lehetséges, ha a valóságos rendszer még nem létezik, vagy a kísérletek a valóságos rendszeren egyáltalán nem vagy csak túlzottan nagy ráfordítások árán lennének végrehajthatók. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A heurisztikus módszerek Például: brainstorming, morfológiai módszerek, egyes elrendezés tervezési módszerek, költség-haszon elemzés, egyéb értékelemzési módszerek. Általános jellemzője, hogy nincs matematikailag megalapozott egzakt elméletük, olyan definíciókat és leírásokat tartalmaznak, amelyek többféleképpen interpretálhatók  a kapott eredményről akkor sem állítható, hogy az valamilyen szempontból optimális, amikor ismeretes, hogy ilyen megoldás létezik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A matematikai modellek olyan szimbolikus modellek, amelyek a rendszer valóságos vagy feltételezett tényezőit és azok összefüggéseit a matematika analitikus vagy numerikus eljárásokkal kezelhető eszközeivel (pl. függvényekkel, egyenletrendszerekkel, differenciálegyenletekkel stb.) fejezik ki. E modellek a valóságos rendszer képmását jellemzik és megmutatják, hogy a rendszerben bizonyos körülmények között, bizonyos hatásokra, bizonyos idő elteltével milyen változások mennek végbe. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A modellszimuláció csupán a folyamatok utánzását végzi. itt egyáltalán nincs szó meghatározott, pontos eljárásról, olyan algoritmusról, amely egy egyértelmű megoldáshoz vezetne. Egyrészt statisztikai elosztás-függvényekkel, másrészt véletlen számokkal dolgozik, tetszőleges empirikus elosztás figyelembevételére is van lehetőség. A bonyolult struktúrájú sztochosztikus rendszerek - többnyire ilyennek tekinthetők a logisztikai rendszerek, illetve alrendszerek is - működése csak számítógépes szimulációval elemezhető. CAD. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Szimulációs körfolyamat Ebben bázisként helyezkedik el a kiindulási "kísérleti" szimuláció, amelybe betáplálják a kiinduló adatokat (megrendelések, kereskedelmi folyamat, áruelosztási célok stb.). Ezután következik az értékelés, amelyből már optimálisnak ítélt, kimenő adatokat kapják. Amennyiben ezzel nincsenek megelégedve, ekkor jutnak vissza a kiinduló modellhez. Mindez tovább folytatható mindaddig, amíg az újabb értékelés eredménye olyan optimum nem lesz, melyet, mint kimenetet, a kimenő oldalon a megoldás végeredményeként rögzíthetik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A szimulációs eljárás főbb céljai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Szimulációs körfolyamat Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A lineáris programozásról (LP) A korábbiakban említettek alapján a LP az operációkutatásnak egy gyakran használt módszere. A lineáris programozás lényege, hogy lineáris egyenlőtlenségrendszereket oldunk meg valamilyen célfüggvény figyelembevételével. Az egyenlőtlenségrendszer megoldását „optimum”-nak nevezzük, amely a megoldáshalmaznak azon optimális eleme, amely eleget tesz a feladat szövege alapján felállítható célfüggvény-kritériumnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) Az egyszerűség kedvéért csak egy Szimplex kétváltozós esetet fogunk bemutatni (léteznek többváltozós LP feladatok is, ezek megoldása azonban összetettebb-, több lépcsős- és kicsivel bonyolultabb matematika eljárásokat igényelnek!) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) Egy gyár két féle terméket gyárt: A és B. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Darabonkénti…AB Eladási ár Önköltségek Normaóra-igény109 Alapanyag szükséglet 63 Normaóra kapacitás: 1600/év Beszerezhető alapanyag: 800/év x, y > x+800y -500x-400y 10x + 9y < x + 3y < 800 Matematikai modell: A-ból x db-ot, B-ből y db-ot termelünk. Ezen összefüggések összessége a célfüggvény Ezen feltételrendszer egyenlőtlenségei pedig a megoldandó egyenlőtlenség- rendszer.

Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) Feladat: határozzuk meg az évi maximális nyereséget biztosító termelési tervet! A matematikai feladat: 10x + 9y < x + 3y < x + 800y - 500x - 400y = = c  {max} összevonás után a célfüggvény: 700x + 400y = c  {max} y = -1,75x + c/700 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Keressük azt a c paramétert, amellyel a megadott egyenesnek van közös pontja a színezett tartománnyal és az maximális (x-re és y-ra is egyszerre!!!) (köv. dia)

Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) Debreceni Egyetem Műszaki Kar A -1,75 meredekségű egyenesek közül a c ≈ 241,66 paraméterű egyenes az optimális célfüggvény, az optimum pedig a jelölt kék pont. Az optimum alapján A = 100 (db) (az abszc. tengely) és B = 66,67 :=67 (db) (ord. tengely) Ez a program grafikájáról nehezen leolvasható, számítással azonban ellenőrizhető! Szaggatott vonalak: az ER egyenlőtlenségei, piros vonal: optimális célfüggvény.

Logisztikai kontrolling A kontrolling nem része a logisztikai folyamatnak, illetve alrendszereinek, azonban mint a gazdasági hatékonyságot elősegítő interdiszciplinaritás szerves része, több lépése szorosan kapcsolódik a logisztikai közreműködéshez és annak módszereihez. Már az ellátási, beleértve szolgáltatási folyamatokban végzett logisztikai közreműködés egyik fontos funkció az értékelés. Ezt a sokféle műveletet magába foglaló tevékenységet az utóbbi években a teljes vállalati működés ellenőrzése céljára, mint a vezetést támogató rendszert tovább bővítették és elnevezték kontrollingnak. Ezek szerint segíti a vezetést, értékelő információk begyűjtésével és rugalmas stratégiai döntésekben. Mindezt valós teljesítmény- és költséginformációk alapján végzi. A kontrolling, logisztikát támogatóan további feladatokat is ellát, és bázisszemlélete ugyancsak a folyamatelemzést követi. Lényege, hogy értékelésének célja a jövő tendenciáinak kutatása és javaslatok azok megvalósítása ezek között feltárja a költségek keletkezésének okait és helyeit, megkeresi a szűk keresztmetszeteket a folyamatok kapcsolódási pontjain, vizsgálja az emberi erőforrás problémákat, segíti a közép- és hosszú távú tervezésben valamint a döntés-előkészítésben. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A logisztikai kontrolling céljai és feladatai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Összefoglaló: ( Logisztikai rendszerek – II. RÉSZ) A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai Operációkutatás Modellek Példafeladat lineáris programozásra Logisztikai kontrolling Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar