Hallgat a felszín – fecseg a mély Egy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-k Közgazdász Vándorgyűlés, Szeged 2 P alócz Éva Hallgat a felszín – fecseg a mély Egy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-k Közgazdász Vándorgyűlés, Szeged október 1. P alócz Éva KOPINT-Tárki Zrt.

Az elemzés célja A szokásos vizsgálatok a vállalatok egészét, vagy azok egyes csoportjainak teljesítményét elemzik; A mi elemzésünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogy a vállalati átlagok mögött milyen, az átlagtól eltérő teljesítmények húzódnak meg, ezek milyen – az eredmény-kimutatásokból megállapítható – jellemzőkkel lehetnek összefüggésben. mely típusú vállalatokra jellemző a túlélés stratégiája, és melyekre a növekedési szándékok és képesség, és az utóbbiak milyen egyéb gazdasági mutatókkal rendelkeznek.

A vizsgálat módszere Az anonimizált vállalatsoros eredmény- és mérlegkimutatás alapján, a kettős könyvvitelű vállalatokra; Azokra a vállalatokra, amelyek mind 2003-ban, mind 2007-ben változatlan adószámmal működtek (2008 már a válság által érintett év); Csak versenypiaci ágazatokra (33 ágazat), amelyekben megfelelő számú vállalat található; A növekedési kategóriákat a nettó árbevétel alapján képeztük, ezért a kereskedelmi vállalatok sem részei a vizsgálatnak.

A vizsgálat korlátai Esetleges szándékos adattorzítások, különösen az adó-megállapítás alapjául szolgáló adatok esetében; Nem tudjuk kiszűrni a nem teljes évben működő vállalatokat; A vizsgálat nem tudja kezelni az új vállalat alapításával terjeszkedő cégek esetét; Az adathiány és a nulla adat nem mindig elkülöníthető.

A minta Összesen cég Méretkategóriák a létszám alapján Mikro-vállalat (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középvállalat ( fő) Nagyvállalat (250 fő felett); Ágazati hovatartozás szerint Tulajdonosi szerkezet szerint Növekedési kategóriák

Növekedési kategóriák (folyó áron) 1. Nominálisan csökkenő: nettó árbevétel folyó áron is csökkent között (NÁ 2007/2003 < 100) 2. Stagnáló: nettó árbevétel legfeljebb a kumulált árindex-szel nőtt (100 > NÁ 2007/2003 < 120) 3. Dinamikus vállalatok: a nettó árbevétel % között nőtt (120 > NÁ 2007/2003 < 250) 4. Kiemelkedően növekvő: a nettó árbevétel 150 felett nőtt (250 > NÁ 2007/2003 < 1000) 5. Rakéták (tízen túliak: amelyek nettó árbevétele több mint tízszeresére nőtt ((1000 > NÁ 2007/2003 )

Az eredmények

A vállalatok mintegy fele nominálisan vagy reálértékben zsugorodott, másik (nagyobbik) fele növekedett

A növekedés húzóereje az export

A növekedési kategóriák vállalati méret szerint

A külföldi tőkével működő vállalatok esélyei jobbak

A különböző növekedési kategóriák megoszlása az egyes ágazatokban nagyon hasonló,

… annak ellenére, hogy az egyes ágazatok növekedése nagyon eltérő

A kiemelkedően növekvő vállalatok emelkedő részaránya az egyes ágazatok nettó árbevételében (vizsgált cégek)

A kiemelkedően növekvő vállalatok emelkedő részaránya az egyes ágazatok nettó árbevételében (összes cég)

A kiemelkedően növekvő vállalatok egyéb pénzügyi jellemzői

Nyereség-veszteség A között kiemelkedően növekvő vállalatok ban egyáltalán nem rendelkeztek jobb vállalati eredményekkel, mint a vizsgált teljes vállalati kör átlaga. Sőt, a később dinamikussá vált vállalatok nyeresége szinte minden méretkategóriában alacsonyabb, veszteségük pedig magasabb volt, mint az átlag. Így az összesített vállalati eredmény is rosszabb volt ebben a körben, mint a vizsgált vállalatok átlagában re a helyzet megváltozott: a kiemelkedően dinamikus vállalatok (4) üzemi eredménye lényegesen javult. Mindazonáltal, a nettó árbevételüket kimagaslóan, %- kal, és a „csak gyorsan” %-kal növelő vállalatcsoport (3. növ. kat.) üzemi eredménye között nem állapítható meg lényeges különbség a gyorsabban növekvők javára.

..részben a beruházások miatt 2003-ban a kiemelkedően dinamikus vállalatok (4. növ. kat.) nettó árbevétel arányos hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségei lényegesen meghaladták a vizsgált vállalatok átlagát re ez a helyzet konszolidálódott, s a kiemelke- dően növekvő vállalatcsoportok pénzügyi kötelezettségei belesimultak az átlagba. A nettó árbevétel rendkívül gyors növekedése tehát a vállalatok jelentős részénél meghozta a beruházásoktól várt változásokat, és konszolidálta az árbevétel-arányos eredmény- és hitelmutatókat.

Bérköltség 2003-ban a kiemelkedően növekvő vállalatok 1 főre eső bérköltsége még minden méretkategóriában elmaradt az átlagtól, 2007-re azonban már túlszárnyalták azt; A kiemelkedően növekvő vállalatoknál minden méretkategóriában az átlagosnál lényegesen nagyobb létszámnövelés következett be.; A nettó árbevételt kiemelkedően növelni tudó vállalatok személyi költségei a nettó árbevétel arányában jelentősen csökkentek, míg a zsugorodó- stagnáló vállalatok esetében ennek az ellenkezője figyelhető meg.

…és termelékenység A munkatermelékenység, azaz az 1 főre jutó bruttó hozzáadott érték a kiemelkedően növekvő vállalatok esetében gyors ütemben emelkedett, és 2007-ben már valamennyi méretkategóriában meghaladta az átlagos termelékenységet. Az 1 főre jutó hozzáadott érték a kiemelkedően gyorsan növekvő vállalatok (4. növ. kat.) esetében 2007-re a évi majdnem kétszerese.

Következtetések A vállalati szektorban nagyon jelentős mozgások mennek végbe, amelyeket az aggregált makro- mutatók elfednek; A dinamizmus ágazat-semleges: a kiemelkedően növekvő vállalatok (nagyjából hasonló arányban) minden, a dinamikus és a nem-dinamikus ágazatban megtalálhatók; A kiemelkedően növekvő vállalatok nagy része kkv, de vannak példák a nagyvállalatok körében is, A növekedést általában hitelfelvétel útján megvalósított beruházások teremtették meg, ami átmenetileg rontotta a jövedelmezőséget.

Tanulságok A hitelfelvétel a növekedés fontos forrása, ezért a hitelcsator-nák bedugulása akadályozhatja a növekedési képességgel bíró vállalatok növekedését; A gazdaságpolitikának a növekedési ambícióit már bizonyító kkv- kra figyelnie kellene. A Nemzeti Fejlesztése Terv átstrukturálása a kkv-k irányában nem jelentheti a fejlesztési pénzek szétaprózását, hanem a jelentős növekedési potenciállal rendelkező kisvállalatokra való koncentrálásra van szükség. Az export a legfontosabb kitörési pont, ezért a kivitel támogo-tása nem-konvencionális eszközökkel segítheti a növekedni képes vállalatok lehetőségeit. Az exporttámogatás nem csak pénzbeli támogatást jelent, hanem tanácsadást, piackutatást, partnerkeresést, külkereskedelem-technikai stb. segítséget. Mindezt megoldhatja kereskedőházak létrehozása, amelyek elvégzik a klasszikus külkereskedelmi feladatokat, amelyekhez a kkv-k nagy része nem ért. Kezdetben állami részvétellel, később tisztán magángazdasági alapokon.

Köszönöm a figyelmet