Az időskori foglalkoztatás aktuális kérdései Szellő János címzetes egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem FEEK

Felhasznált irodalom Augusztinovics Mária: Népesség, foglalkozta-tottság, nyugdíj. Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május Barakonyi Eszter (2010): A munkavállalói aktív életkor meghosszabbításának lehetséges eszközei PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs Lakatos Judit (2013): Ötven év felettiek a munkaerőpiacon. KSH, Budapest

Juhani Illmarinen (2012): Az aktív időskor előmozdítása a munkahelyen Juhani Illmarinen (2012): Az aktív időskor előmozdítása a munkahelyen. Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség http://osha.europa.eu Udvari Andrea (2013): Az idősellátás helyzete Magyarországon (kutatási jelentés). NCSSZI, Budapest

Alapvetés „A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára hasz-nálják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.” Eötvös József

Bevezetés A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam növekedése. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker – és egyben a legnagyobb kihívás is A társadalmi és demográfiai változások hatá-sára új igények jelennek meg, melyre mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltatói szinten szükséges reagálni

Az életkor meghosszabbodásával a népesség egyre nagyobb arányát alkotó generáció mind erőteljesebb társadalmi hasznosságának elő-mozdítása meghatározó feladat Fontos, hogy a ma még fiatalabb generáció tagjai számára és a most idős generáció szá-mára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő

Az időskor értelmezése Kronológiai életkor: az évek számával kifejezhető életkor Biológiai életkor: az egészségi állapot függvénye Pszichológiai életkor: ki milyen idősnek érzi magát Szociológiai életkor: a társadalom milyen idősnek tart valakit

Magyarországon, társadalmi szinten a nyugdíjazástól számít valaki idősnek A WHO szerint: - a 60-74 év közöttiek az idősödők - a 75-89 év közöttiek az idősek - a 90 év felettiek a nagyon idősek

Az időskori foglalkoztatást meghatározó tényezők Demográfiai helyzet A munkaerő-piaci körülmények Nyugdíjrendszer Emberi tényezők, munkaképesség és egészség Társadalmi felelősségvállalás (Idősügyi Nemzeti Stratégia)

A népesség, mint munkaerőforrás Népesség: gazdaságilag aktívak és inaktívak Gazdaságilag aktívak: foglalkoztatottak és munkanélküliek (15-64, 15-74 éves korcsoport) Inaktívak: - inaktív keresők - nyugdíjasok, eltartottak - tanulók

Demográfiai környezet Magyarországon A 2011-es népszámlálási adatok szerint 2001. évhez viszonyítva a lakónépesség száma 2,1%-al kevesebb A KSH előrejelzése alapján 2020-ig, további 1,5 százalékpontos létszám-vesztés prognosztizálható A vándorlási folyamatok a hátrányos térségeket érintették

Demográfiai változók Forrás: KSH

A 15-74 éves korosztályon belül az 55-74 éves korcsoporthoz tartozók száma/fő Forrás: KSH

15-74 év közötti gazdaságilag aktív népesség/fő (2009 – 2013) Forrás: KSH Fő/ezer ráta/% 2009 4. 202 54,5 2010 4. 256 55,4 2011 4. 279 55,8 2012 4 353 56,9 2013 4. 387 57,5

Az aktív korú népesség előrejelzései Európában (Forrás: osha. europa Az aktív korú népesség előrejelzései Európában (Forrás: osha.europa.eu) 2011 és 2030 év között az aktív korú népességen belül az 55-64 évesek aránya várhatóan 16,2%-al (9,9 millió fővel) bővül Az összes többi korcsoportban csökkenő tendenciát mutat a populáció Következésképpen várható az időskorú foglalkoztatottak arányának növekedése is

A jól működő munkaerőpiac jellemzői Átlátható munkaerőpiac Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly A megüresedett álláshelyek gyors betöltése Az igényekhez igazodó képzési rendszer Hatékony forrásfelhasználás Társadalmi csoportokat nem zárnak ki

A munkaerőpiac változásai Alulstrukturált munkaerőpiac - 8 általános iskolai végzettségűek vagy az alattiak - korai iskolaelhagyók Felülstrukturált munkaerőpiac - meghatározó szakmai tudás, gyakorlat Globális munkaerőpiac - belső és külső munkavállalási migráció Tranzicionális munkaerőpiac (TLM) - flexicurity újragondolása (kitekintés)

A hazai munkaerőpiac sajátosságai 2010-től Erőteljes állami beavatkozás a munkaerőpiac alakításában (például: adók, bérek és jövedelmek) Az alulszegmentált munkaerőpiac A bérmunka háttérbeszorulása A közfoglalkoztatás privilegizálása és a szociális dimenziók összekapcsolása A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű (kockázati) csoportok erőteljes jelenléte

15-74 év közötti foglalkoztatottak száma/fő (2009 – 2013) Forrás: KSH Fő/ezer Ráta/% 2009 3. 781 49,2 2010 2011 3. 811 49,7 2012 3. 877 50,6 2013 3. 938 51,6

55-74 év közötti foglalkoztatottak száma/ezer fő (2009 – 2013) Forrás: KSH Év/életkor 55-59 60-64 65-69 70-74 2009 347,3 75,3 24,2 6,4 2010 381,5 77,7 25,0 6,1 2011 404,5 90,1 24,7 8,2 2012 419,3 86,8 27,4 7,7 2013 425,7 103,5 25,9 6,2

Összehasonlítás néhány európai országgal, a foglalkoztatási ráta alapján 2006-2011 év Forrás: EUROSTAT 55-64 éves korcsoport

55 év feletti regisztrált álláskeresők száma és aránya 2009-2013 Forrás: NFH Regisztrált álláskeresők száma/ezer fő 55 év feletti álláskeresők száma/ezer fő 55 év feletti álláskeresők aránya az összes álláskeresőhöz viszonyítva/% 2009 561,8 34,2 6,0 2010 582,7 57,2 9,8 2011 582.9 64,6 12,0 2012 559,1 70,2 12,5 2013 527,6 76,1 14,4

Nyugdíjrendszer és a foglalkoztatás Felosztó-kirovó rendszer Öngondoskodási tendenciák (előtakarékosság, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) Bérek és nyugdíjak Nyugdíj melletti munkavégzés A nyugdíjkorhatár változásai, az előrehozott nyugdíj fokozott kivezetése foglalkoztatás növekedéssel jár

Az időskori munkavégzés emberi tényezői Egészségi problémák, krónikus betegségekből adódó fizikai, pszichés munkaképesség vál-tozás, korai nyugdíjazás Ugyanakkor aktivitás, tudás, tapasztalat, szellemi tőke, tanulási kompetenciák (LLL módszerek) Erősebb elkötelezettség, lojalitás a munkál-tatói, munkavállalói kapcsolatokban

A megváltozott munkaképességű emberek száma és összetétele (Forrás: KSH 2011) A megváltozott munkaképességű sze-mélyek száma 767 ezer fő Jellemzőik: Kétharmaduk az 55-64 éves korcsoporthoz tartozik Gazdaságilag aktív 185 ezer fő (24,1%), ebből foglalkoztatott 139 000 fő, álláskereső 46 000 fő A nem dolgozók (628 000 fő) 60,9%-a (382 000 fő) rokkantsági nyugdíjat, 19%-uk saját jogú öregségi nyugellátást kap A megváltozott munkaképességű személyek munkavállalásának akadályai, egészségi akadályozottságukon túl 87,7 százalékuk esetében egynél több problémából adódik 2012. január: rokkantsági ellátásban 237 000 fő, rehabilitációs ellátásban 192 000 fő részesül (Forrás: ONYF)

Megváltozott munkaképességű személyek száma régiók és nemek szerint (KSH, 2011.)

Kormenedzsment a munkahelyen Lényege, hogy a korhoz kötődő tényezőket a mindennapi irányítás során figyelembe kell venni, ideértve a munkabeosztást és az egyé-ni munkafeladatokat, annak érdekében, hogy kortól függetlenül mindenki képesnek érezze magát saját és a munkahelye céljainak meg-valósítására

A kormenedzsment célkitűzései az idősödésnek szentelt nagyobb figyelem az idősödés korrekt megítélése kormenedzsment mint a vezetők és felettesek alapfeladata és kötelessége humánerőforrás-politikába foglalt kormenedzsment a munkaképesség és a termelékenység előmozdítása egész életen át tartó tanulás korbarát munkabeosztás biztonságos és méltóságos átmenet a nyugdíjas életbe

A munkaképesség fenntartásának elősegítése, szintjei Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok mege-lőző, proaktív intézkedései A szakmai tudás fenntartása, a készségek és kompetenciák folyamatos frissítése A munka iránti személyes elkötelezettségének mutatói, példamutatás attitűdje Vezetői (magatartás) szint a munkaképesség fenntartása érdekében

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia (INS) céljai 2034-ig (Forrás: 81/2009. (X. 2.) OGY. Határozat) A születéskor várható élettartam közelítése az európai uniós átlaghoz Az egészségben eltöltött évek számának növelése Az aktív élet fenntartásának növelése Az időskori jövedelembiztonság megterem-tése (nyugdíjrendszer), a társadalmi integ-ráció erősítése

A különböző szolgáltatások (egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb.) össze-hangolása az idősödők és idősek szükség-leteinek és érdekeinek figyelembevételével Az idősek élethosszig való tanulásának támo-gatása, a digitális tananyagok hozzáférhető-ségének biztosításával

az „aktív idősödés” feltételeinek erősítése, mely nem csupán a fizikai aktivitást, a munkaerőpiacon maradást jelenti, hanem a társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvételt is az idősödési folyamat „menedzsmentjének” elterjesztése már a fiatal korban a társadalmi szemléletváltás mind a gazdasági, mind az idősödés társadalmi megítélését és megélését illetően

Az időskori foglalkoztatás stratégiája az INS alapján A 45 év felettiek foglalkoztatási arányának növelésé-vel, a szeniorfoglalkoztatás fejlesztésével, a munka-erőpiacról való korai kikerülés megelőzésével A nyugdíjba kerülés korcentrumának növelésével, a rugalmas, az atipikus, a munkavégzési aktivitásnak megfelelő munka- és jogi környezet kialakításával A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése az információs technológiai képességek és készségek elsajátításával, az alternatív, tanulási lehetőségekhez történő hozzáféréssel, a képzések támogatásával, élethosszig való tanulás lehetőségének biztosításával

A mindenki számára hozzáférhető képzések és átkép-zések rendszerének fejlesztése, a felnőttkorban való képzés módszertanának fejlesztése Egyéni szinten az időskorra való felkészüléshez szük-séges aktivitás elősegítése, támogatása, a karrier-építéshez h A 45 éven felüliek foglalkoztatását segítő szervezetek, mint például a Szenior Foglalkoztatási Klubok orszá-gos hálózatának vagy hasonló kezdeményezések továbbfejlesztése

„Bizony hajoljatok meg az öregebbek Utóirat „Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek.” Kosztolányi Dezső: Intés az öregebbek tiszteletére

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! szelloj@lab.hu