Névadónk: Feszty Árpád

1856. december 23. - 1914. május 30.

Édesapa: Rehrenbeck Szilveszter Édesanya: Linzmayer Jozefa

Feszty István, Gyula, Adolf, az édesapa Feszty Szilveszter, Lajos, Árpád, Béla

A Feszty fiúk: Árpád, Gyula, Lajos, Adolf, Béla

Feszty Árpád Emlékpark - a régi martosi birtok

Martos Mindennél többet jelentett Feszty későbbi művészetében a táj. A martosi birtokot a művész születése után szerezte meg apja. Martosra az út még kocsin is vagy fél napig tartott a víztükrök, mocsaras rétek, nádasok közti vég nélküli kanyarulatok miatt. A táj olyan volt, mint a honfoglalás utáni idők egyik itt maradt darabja.

K o m á r o m A „Csallóköz fővárosa”, amit középiskolai tanulmányai alatt megszeretett nyüzsgő katonaélete miatt

Izsó Miklós „akadémiai rajzoló”, neves szobrászművész Feszty tanára Budán 1870-ben. Izsó Miklós szobra Az iskola szigora miatt Feszty elszökött innen és ekkor állt be a Völgyiék társulatába vándorszínésznek és díszletfestőnek.

Mészöly Miklós festőművész müncheni műtermében tanítványa volt a fiatal Feszty Árpád (1875). Mészöly Miklós festménye A müncheni akadémia rendjét nem igazán tudta megszokni, de első festményeit a közönség érdeklődéssel fogadta, sőt már a kritikusok zöme is elismeréssel méltatta. Köszönhető ez annak is, hogy tanárait viszont – köztük Mészöly Miklós – tisztelte és szerette.

Nemzeti Múzeum Feszty első társadalmi kapcsolatai itt születtek. Barátságba került Gyulai Pállal, Ligeti Antallal, Ipolyi Arnolddal.

Feszty élete élményekben gazdag volt Feszty élete élményekben gazdag volt. Szívós munka eredményeként termékeny évek következtek, melyeket olyan sikerek fémjeleznek mint pl. a „Kárvallottak” és a „Bányaszerencsétlenség” c. alkotások. 1880-ban festette Golgota c. képét, ami az őszi képtár szenzációja lett. Bányaszerencsétlenség Golgota

Feszy Árpád a Kárvallottak című kép festése közben (1886)

Meg kell emlékeznünk a Természet hangjai címet viselő operaházi freskókról is.

1888-ban ismerkedett meg leendő feleségével, így 1889-ben megszakítva hosszú és olykor viharos kapcsolatát Jászai Marival a színésznővel, feleségül vette Jókai Rózát, Jókai Mór fogadott leányát. Jókai Róza Jókai Mór

Feszty Masa a festő lánya így emlékezik anyjáról: „Szép, tiszta és nemes lelkű, eszes, művelt…”. Feszty Árpádné

Jókai Róza és Feszty Árpád 1887. aug Jókai Róza és Feszty Árpád 1887. aug.7-i, fiumei esküvőjén készült csoportkép

Vereckei-szoros (műholdról készült felvétel) Feszty 1891-ben kezdett hozzá legismertebb alkotása a „Magyarok bejövetele”c. körkép megfestésének. Családi viharral indult a munka. Jókainak, apósának a fantáziáját megragadta egy körkép festésének az ötlete, de Feszty eredeti témaválasztásával az özönvíz megfestésének gondolatával elégedetlen volt. Úgy gondolta, hogy mivel pár év múlva a millenniumot ünnepli az ország, a magyar történelemből kell témát választani. Jókai ekkor már a „Levente” c. drámával foglalkozott, így annak hasonló témája adta az ötletet a Körképpel kapcsolatban. Vereckei-szoros (műholdról készült felvétel)

Nyáron a Vereckei - szorosnál elkészültek az első vázlatok, amit sok kutatás, adatgyűjtés, megfeszített munka követett. Vereckei-szoros

Az előtérben lévő alakok képmásait alapos tanulmányozás után Martos lakosai közül választotta ki. Ezeket a vázlatokat a Martos közelében Kingyes tanyán készítette a természet csendjében.

Feszty műtermében A magyarok bejövetele című képének festése közben

Különösen nagy gonddal dolgozott Feszty a vezérek csoportján, sőt Árpád alakjában mindenki őt magát vélte felfedezni. 1894 tavaszán befejeződött a nagy mű, ami a millenniumi rendezvénysorozat fénypontja lett. Az egész kompozíció hat részre osztható: 1. Árpád győzelme 2. A magyar szekerek bevonulása 3. A táltos áldozata 4. A lovasroham 5. Letáborozás 6. Hadizsákmány

Árpád győzelme

A magyar szekerek bevonulása

A táltos áldozata

A lovasroham

Nevéhez fűződik többek között annak az irodalmi szalonnak a létrejötte, ahol az akkori szellemi élet sok kiválósága rendszeresen találkozhatott. A szalon egy társaságba próbálta egyesíteni a politikusokat, írókat, művészeket, a főváros ún. „magas társadalmi” köreit. Ide tartozott pl. Gárdonyi Géza, Justh Gyula stb. Feszty is szívesen próbálkozott az írással. 1897-ben kiadta az Én parasztjaim c. novelláskötetét, majd 1908-ban Árva Bandi c. költői elbeszélését. Gárdonyi Géza , író Feszty egyik legjobb barátja.

Amiről álmodott… …Gyalla, Kingyes, csend, madárdal, fák

Vesegyulladása miatt orvosai tanácsára tenger mellé ment üdülni A firenzei mólón olvasgató Feszty Árpád

Feszty Masa (önarckép) Ebben az időben a legtöbb örömet a lánya, Feszty Masa okozta a festőnek, akivel különleges kapcsolata alakult ki. Később Masa a magyar egyházművészet elismert festőművésznője lett. Feszty Masa (önarckép)

Feszty Árpád 1914-ben halt meg Pünkösd hajnalán Feszty Árpád 1914-ben halt meg Pünkösd hajnalán. A budapesti Műcsarnokban ravatalozták fel és onnan búcsúztatva az ógyallai sírboltban helyezték örök nyugalomra.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!