KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2008

I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN 1. A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási részterülete Bevezető rendelkezések, A személyek A tulajdonjog A kötelmi jog A szerződés, Az értékpapír, Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért A jogalap nélküli gazdagodás Egyes szerződések) Öröklési jog Záró rendelkezések 2. Kötelem fogalma Olyan polgári jogi jogviszony, amely (a) meghatározott személyek között áll fenn, és (b) amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen. A magatartás kikényszerítésére az állam a jogosultnak segítséget ad. 3. A kötelem forrásai: a szerződés, a jogellenes károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás Hatósági határozat

2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. 1. A szerződés fogalma A kötelem leggyakoribb forrása ű A vagyoni kapcsolatok tipikus formája Megállapodás,, meghatározott dolog vagy tevékenység szolgáltatására irányuló viszony 2. A szerződés jellemzői Konszenzus, akarategyezség Gazdasági tartalma van Joghatást vált ki - az állam elismeri és lehetővé teszi a szolgáltatás teljesítésének kikényszeríthetőségét Feltétele érvényesség és hatályosság

2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 2. 3. A szerződés alapelvei Mellérendeltség. Dominánsan diszpozitív szabályok Együttműködési, tájékoztatási, értesítési kötelezettség Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly A szerződéses szabadság elve 4. A szerződéses szabadság elvének tartalmi ismérvei A szerződéskötés formájának megválasztása Az írásbeli okiratok típusai A szerződés típusának megválasztása (tipikus és atipikus szerződések) A szerződés tartalmának megválasztása

3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 1. 1. A szerződés létrejötte A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata A szerződéskötés szakaszai: ajánlat - az ajánlat fogalma- az ajánlati kötöttség (egyoldalú nyilatkozat, nem csak szerződést hanem egyéb kötelmi viszonyt is megalapozhat) Az ajánlati kötöttség időtartama: célszerű, ha az ajánlattevő határozza meg, cél a kiszámíthatóság megteremtése a) elfogadás – a szerződés a felek között létrejön B) eltérő tartalmú elfogadás – ajánlatnak minősül – a felek helyzetének megváltozása Ajánlati kötöttség megszegése: kártérítés lehetősége

3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2. Az előszerződés Olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak meg, hogy később fogják a végleges szerződést megkötni egymással Gyakorlati javaslat: Az előszerződésben lehetőség szerint minél több a a végleges szerződésbe kerülő kérdésben kerüljön sor megállapodásra. Alakiságára a végleges szerződés előírásai vonatkoznak A bíróság a másik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja. A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni, ha az előszerződés létrejötte után beállott körülmények miatt az adott fél a szerződés teljesítésére nem képes. Képviselet a szerződéskötés során Törvényes Meghatalmazás útján Szervezeti szabályon alapuló

4. Az állam viszonya a szerződésekhez 1. Elismeri és támogatja 2. Elismeri, érvényes de állami úton nem kikényszeríthető Olyan szerződés, amelynek tárgya fogadás vagy szerencsejáték Elévült kötelmek 3. Az állam nem ismeri el: ezek az érvénytelen szerződések

5. A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma: Valamilyen formai vagy tartalmi ok miatt a szerződés nem alkalmas az abban meghatározott cél elérésre 2. Az érvénytelenség típusai Semmisség: a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. Semmisségi okok: pl. fizikai kényszer, jogszabályba ütköző szerződés, színlelt szerződés Megtámadhatóság: A megtámadás joga csak meghatározott ideig (1 évig) gyakorolható Megtámadási okok: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség :

6. A szerződés tartalma 1. A szerződés tartalma (tipikus elemek) A szerződő felek megnevezése, adataik Szolgáltatás Ellenszolgáltatás A teljesítés helye, ideje, módja Szerződéses biztosítékok Keltezés, a felek aláírása

6. A szerződés tartalma 2. A szerződés tartalma egy szerződéstípusnál: Adásvételi szerződésnél a lényeges elemek: - az eladó és a vevő megnevezése, adataik - az adásvétel tárgyát képező dolog és az esetleges tartozékok pontos meghatározása, - az eladó nyilatkozata a dolog per- teher- és igénymenteségéért, - vételár és a vételár kifizetésének meghatározása, - szerződéses biztosítékok kikötése (foglaló, zálogjog) - a dolog tulajdonjogának az átruházása, - a dolognak a vevő birtokába bocsátása, -keltezés, felek aláírása

7. A szerződés biztosítékai 1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem lenne hajlandó teljesíteni Kötbér Jótállás Foglaló Jogvesztés kikötése 2. Fedezetet erősítő biztosítékok – ha a kötelezett nem tudna teljesíteni Zálogjog Kezesség Óvadék bankgarancia

7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 2. Szankciót fokozó biztosítékok 1. FOGLALÓ: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más értékes dolog. Nem előleg és nem bánatpénz 2. KÖTBÉR: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre ha nem szerződésszerűen teljesít.

7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 3. 3. JÓTÁLLÁS: a kötelezett a Ptk-ban előírt általános szabályoknál szigorúbb felelősséggel biztosítja a szerződésszerű teljesítést. 4. Jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt.

7. ATELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 4. Fedezetet erősítő biztosítékok Zálogjog A zálogjogról általában Amennyiben a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít, a zálogtárgy nyújt fedezetet a követelés kielégítésére. Zálogjog fajai a) Jelzálog b) kézizálog

7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 5. 2. Kezesség Amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette a kezes köteles teljesíteni, csak írásban lehet érvényesen kikötni Típusai: 2.1. rendes (sortartói) kezesség 2.1. készfizetői kezesség 3. ÓVADÉK (biztonsági letét, kaució): teljesítési képességet erősítő biztosíték, Tárgya: pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír

7. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 6. 4.Bankgarancia A bank arra kötelezi magát, hogy meghatározott feltételek esetén és határidőn belül fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek

8. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA I. Szerződés módosítása A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát Bíróság által a szerződés megkötését követően a felek helyzetében olyan körülmény áll be, ami valamelyik fél jogos érdekét lényegesen sérti. Jogszabály által pl. hatósági árváltozás

9. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZŰNTETÉSE A szerződés megszüntetése 1. A felek által 1.2. kétoldalúan, megegyezéssel Felbontás – a megkötés időpontjára visszamenőleg Megszüntetés- azonnali hatállyal, vagy a jövőre nézve 1.2. Egyoldalúan Felmondás Elállás 2. Egyéb okból Bíróság által A szerződés megszűnése A teljesítéssel 2. A határozott idő leteltével Valamelyik fél halála

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 1. 1. A szerződésszegésről általában, a szerződésszegés közös szabályai 2. Ptk. Által külön nevesített szerződésszegési esetek: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) A hibás teljesítés, d) A teljesítés lehetetlenné válása, e) A teljesítés megtagadása

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 2. A jogosult és a kötelezett késedelme A késedelem alatt a szerződés nemteljesítését értjük kikötött teljesítési határnapon vagy teljesítési határidő lejáratakor. A KÉSEDELMI KAMAT MÉRTÉKE: a) A jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű b) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok részben eltérőek: A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap elteltével esedékes A felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamat a bíróság megváltoztathatja.

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 3. 2. A jogosult késedelme Esetei: szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza.

11. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 4. 3. A hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése. A kötelezett a hibás teljesítésért felelőséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak. Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg. Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, vagy árleszállítást, meghatározott feltételek esetén elállhat a szerződéstől

10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 5. 4. Teljesítés lehetetlenné válása Egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A kötelezett a felelős, a jogosult kártérítést követelhet. A jogosult a felelős a kötelezett szabadul tartozása alól.

11. Felelősség a szerződésen kívül 1. I. A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai 1. Kártelepítésnek négyféle módja: aki a kárt jogellenes és felróható magatartásával okozta, kártérítésre köteles aki a kárt jogos magatartással idézte elő kártalanításra kötelezett, ha a károsultnak biztosítása van, akkor kár esetén a biztosító fizet, ha a kár megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, akkor a károsult a kárát maga kénytelen viselni (kárveszélyviselés).

11. Felelősség a szerződésen kívül 2. 2. Kártérítési felelősség négy feltétele: kár bekövetkezte, jogellenes magatartás a károkozó részéről, okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között, vétkesség a károkozó részéről.

A szerződések tipizálása I. 1. Gazdasági cél szerint: 1.1. Adásra irányuló szerződések Adásvételi szerződés Szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Csereszerződés Ajándékozási szerződés Közüzemi szerződés Pénzszolgáltatásra irányuló szerződések (kölcsön, hitelszerződések) 1.2. Eredménykötelmek Alaptípus: Vállalkozási szerződések – ezen belül Építési, tervezési, szerelési Kiadói szerződés Kutatási szerződés

A szerződések tipizálása II. 1. Gazdasági cél szerint: 1.3. Ügyviteli szerződések, gondossági kötelmek Alaptípus: Megbízási szerződések – ezen kívül Bizományi szerződés Szállítmányozási szerződés Bankszámla, folyószámla szerződése Letéti szerződés 1.4. Használati szerződések Bérleti szerződés Haszonkölcsön szerződés Licencia szerződés 1.5. Helytállásra irányuló szerződések Biztosítási szerződés 1.6. Organizációs célú szerződések Társasági szerződések

A szerződések tipizálása III. 2. A szerződés ötvözöttsége szerint: 2.1. A Ptk-ban meghatározott tipikus szerződések A tipikus szerződéseken belül altípusok pl. biztosításon belül vagyonbiztosítás Felelősségbiztosítás Életbiztosítás stb. 2.2. Vegyes szerződések A nevesített szerződések ötvözetei Pl. lízing, adásvétellel vegyes csere, megbízással vegyes vállalkozás 2.3. Atipikus szerződések Speciális, a Ptk-ban nem szereplő szerződések Pl. konzorciális szerződések, együttműködési megállapodások

Egyes tipikus gazdasági szerződések adásvételi szerződés 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Vevő 1.2. Kötelezett: Eladó 2. A szerződés tárgya: Forgalomképes dolog 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: A dolog tulajdonjogának átruházása (jogszavatosság, kellékszavatosság) A dolog birtokba adása 3.2. A jogosult kötelezettségei: Vételár megfizetése Dolog átvétele 4. Az adásvétel különleges esetei 4.1. Az elővásárlási jog 4.2. Visszavásárlási jog 4.3. Vételi jog

Egyes tipikus gazdasági szerződések szállítási szerződés 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megrendelő 1.2. Kötelezett: Szállító 2. A szerződés tárgya: Tulajdonjog későbbi időpontban történő átruházása, fajta szerint meghatározható dolog (szabvány, típus) általában ipari termék 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: Meghatározott dolog előállítása és tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása A dolog átadása 3.2. A jogosult kötelezettségei: Vételár megfizetése Dolog átvétele

Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megrendelő 1.2. Kötelezett: Vállalkozó 2. A szerződés tárgya: Munkával elérhető eredmény létrehozása, mennyiségileg és minőségileg meghatározható dolog, amit a vállalkozó tervez, épít, üzembe helyez, megjavít stb. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: Eredmény szolgáltatása, átadása, határidőben A megrendelő utasításainak betartása, figyelmeztetése ha szakszerűtlen az utasítás Az alvállalkozó magatartásáért való felelősség A megrendelő értesítési kötelezettsége az esetleges akadályokról A megrendelő ellenőrzési jogának biztosítása A szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatás

Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: A munkafeltételek biztosítása Ellenőrzési kötelezettség (ha jogszabály, vagy szerződés előírja) A vállalkozó birtokába kerülő vagyontárgyat zálogjog terheli A szerződés tárgyát képező eredmény átvétele A vállalkozói díj és költségek átvétele 4. Speciális szabályok: A megrendelő korlátlan elállási joga A lehetetlenülés szabályai a vállalkozói díjra nézve 5. A szerződés egyes altípusai: Fővállalkozási szerződés Építési szerződés Szerelési szerződés Tervezési szerződés

Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megbízó 1.2. Kötelezett: Megbízott 2. A szerződés tárgya: Gondos és szakszerű ügyintézés. A megbízott a tőle elvárható legjobb tudás és gondossá mellett vállalja el valamely ügy, feladat elintézését, ellátását. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: Az ügy gondos és szakszerű ellátása Almegbízott magatartásáért való felelősség A megbízó utasításainak betartása Szakszerűtlen utasításra való figyelmeztetés Jogszabályba ütköző utasítás megtagadása Tájékoztatási, titoktartási kötelezettség Elszámolási kötelezettség

Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: A díj ( sikerdíj, jutalék) és költségek megfizetése Törvényes zálogjog a megbízott birtrokába jutott vagyontárgyakon Egyetemleges kártérítési felelősség a megbízott által harmadik személynek okozott károkért 4. Speciális szabályok: A megrendelő korlátlan felmondási jogaa megbízottat alapos esetén megillető felmondási jog A felmondási jog korlátozása semmis 5. A szerződés egyes altípusai: Bizományi i szerződés Képviseleti megbízás ügynöki szerződés Összetett vegyes piaci megbízások (pl. értékpapír forgalomba hozatal Kutatási szerződések

Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Bérlő 1.2. Kötelezett :bérbeadó 2. A szerződés tárgya: Használati jog- jellemzően ingó vagy ingatlan bérleti jogának - időleges átruházása. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: A dolog időleges használatba/birtokba adása Kellékszavatosság és jogszavatosság Bizonyos költségek viselése 3.2. A jogosult kötelezettségei: Bérfizetés A dolog fenntartásával járó kisebb kiadások Értesítési kötelezettség A bérlő nem jogosult a dolgot albérletbe adni Visszaadási kötelezettség a bérlet megszűnése után Törvényes zálogjog terheli a bérlő ingatlanbérleménybe bevitt vagyontárgyait A bérbeadó ellenőrzési jogának tűrése

Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés II. 4. Speciális szabályok: Az elvitel joga a bérlőt illeti meg, állagsérelem nélkül A visszatartás joga A feleket megillető határidőhöz kötött felmondási jog A bérlő halála esetén a az örökösöket határozott idejű szerződés esetén is megilleti a rendes felmondási jog 5. Önállósult típusai: Lakásbérlet (speciális tárgya: lakás, külön törvényi szabályozás alá tartozik) Haszonbérlet (speciális tárgya: mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog.

Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: lízingbevő 1.2. Kötelezett: lízingbeadó 1.3. Közvetett lízing esetén harmadik fél: szállító, akitől a lízingbeadó megvásárolja lízing tárgyat – ő nem részese a lízingszerződésnek, hanem külön adásvételi vagy szállítási szerződést köt a lízingbeadóval 2. A szerződés tárgya: Valamely dolog megvásárlása, bérbeadása, majd a dolog tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása – ingó vagy 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: A meghatározott dolog bérbeadása A dolog tulajdonjogának átruházása a bérleti futamidő végén maradványértéken 3.2. A jogosult kötelezettségei: Lízingdíj fizetése Lízingtárgy átvétele, rendeltetésszerű használata Automatikus vétel esetén a dolog megvásárlása, átvétele a futamidő végén

Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés II. 4. Speciális szabályok: Az általános szabályoktól eltér a lízingbeadó szavatossági felelőssége ( a szavatossági jogokat általában a lízingbevevő közvetlenül a szállítóval szemben érvényesíti A dologra a biztosítási szerződést nem a tulajdonos lízingbeadó, hanem a lízingbevevő köti ( a kedvezményezett /biztosított/ viszont a tulajdonos/ A kárveszélyt az átvételtől a lízingbevevő viseli Sok esetben a szállítótól a lízingtárgyat már eleve maga a lízingbevevő veszi át

Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: franchise átvevő 1.2. Kötelezett: franchise átadó 2. A szerződés tárgya: Franchise rendszer használati jogának átadása. A franchise rendszer immateriális vagyoni jogok (licencia, know-how, védjegy, termék előállításának részletes leírása, értékesítési módszer, szervezési ismeret stb.) összességét jelenti. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: Know-how és kapcsolódó egyéb jogok és ismeretek átvevőre történő átruházása A know-how teljes körű megismertetése az átvevővel Átvevő betanítása Egyes marketing költségvonzatok viselése Adott esetben a know-how fejlesztése

Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: A know-how rendeltetésszerű, lehető leghatékonyabb használata Belépési díj fizetése Ún. royalti fizetése ( a forgalomból az átadó százalékos részesedése) Reklámozási költségek egy részének fizetése Az átadó ellenőrzési jogának tűrése Működési adatok szolgáltatása az átadó részére 4. Típusai: Termelési Értékesítési Szolgáltatási