Szabályozás és megvalósítások Beiskolázással és továbbhaladással összefüggő szabályozás megvalósítási útjai a gyakorlatban Imre Anna Országos Neveléstudományi Konferencia 2011 november A TÁMOP sz. projekt szerzői: Abonyi Nóra, Bajomi Iván, Ceglédi Tímea, Híves Tamás, Hordósy Rita, Kasza Georgina, Kállai Gabriella, Qualitas Kft., Szabó Fanni, Vég Zoltán Ákos

1.A tanulást segítő változások implementációja Új kihívások Változási folyamatok az új paradigmában 2. A kutatás keretei Jogszabályi változások Kérdések Módszerek Terepek 3. Néhány eredmény A vizsgált beavatkozási területek közti különbségek A vizsgált terepek közti különbségek A vizsgált iskolák közti különbségek

1. A tanulást segítő változások megvalósítása Új kihívások Az oktatási sikeresség növekvő fontossága, a tudás és technológiai változások növekedése és felgyorsulása, minden tanuló felkészítése komplex tudás alkalmazására, konstruktivista tanulásfelfogás, stb. Új oktatáspolitikai paradigma (L.Darling-Hammond 1998, Halász Gábor 2009). A változási folyamatok megvalósítása az új paradigmában - Reformteóriák: ‘Top-down’ vs. ‘Bottom-up’ -A ‘top-down’ és a ‘bottom-up’ megközelítés egyensúlya -A központi szint szerepe: politikai konszenzus kialakítása, források biztosítása, standardok meghatározása, kapacitásépítés és támogatás -A helyi és az intézményi szint szerepe: helyi standardok, helyi részvétel, tanári kompetenciák kialakítása, együttműködések támogatása

2. A kutatás keretei A kiválasztott jogszabályok Általános iskolai beiskolázás, szöveges értékelés, évismétlés megszigorítása, SNI / HHH integráció, nem szakrendszerű oktatás bevezetése A változások megvalósításával kapcsolatos kérdések -A gyakorlati megvalósítás különböző kontextusokban -A helyi és az intézményi szintek szerepe, szintek közti kommunikáció és kapcsolat - Az egyes szereplők elkötelezettsége, szerepe a változási folyamatokban Módszerek -Irodalom-feldolgozás -Dokumentumok tartalomelemzése és összehasonlító elemzése -Esettanulmányok készítése és összehasonlító elemzése A vizsgálat időpontja: április-május

A vizsgált változási területek BeiskolázásSNI/HHHÉvismétlésSzöveges értékelés Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamokon Fenntartó Közvetíti az elvárásokat és helyi szabályt alkot Közvetíti az elvárásokat és helyi szabályt alkot. Az utazó szakember hátteret biztosítja Legfeljebb ellenőrzi a végrehajtást Iskolavezetés Szabályt végrehajt, tárgyal a kiskaput keresőkkel Szabályt végrehajt, Végrehajtatja a feladatot Csak végrehajtatja a feladatot Óraszám elosztás, a struktúra kialakítása érinti Pedagógus Elfogadja az adottakat SNI diákkal eszköztelen. Magas HHH esetén szintén eszköztelen. Jó végrehajtása gyökeres pedagógiai személet-váltást feltételez Jó végrehajtása gyökeres pedagógiai szemléletváltást feltételez. Veszélyforrási is jelenthet. Szülők Esetleges érdeksérelem esetén kiskaput keres Ha a gyereke osztályába kerül ilyen diák, csak akkor tekinti magát érintettnek Örül neki, de nem érzelem-mentesen viszonyul a kérdéshez, ha nincs az iskola – szülő közt partneri viszony Szokatlan a számára, könnyű rá hivatkozni, mint a legfőbb ellenállóra

A kutatás terepei 1. Fővárosi kerület: -Önkormányzat -két általános iskola ‘A’ iskola: kerületi átlagnál jobb helyzetű általános iskola ‘B’ iskola: kerületi átlagnál rosszabb helyzetű általános iskola 2. Kisváros: -Önkormányzat -két általános iskola ‘A’ iskola: nem önkormányzati fenntartású gyakorló iskola, városi átlagnál jobb helyzetben ‘B’ iskola: önkormányzati fenntartású általános iskola, átlagos helyzet 3. Község: -Többcélú kistérségi társulás -egy tagiskola: ‘C’ iskola: többcélú kistérségi fenntartásban működő községi iskola, környezetében az átlagosnál jobb helyzetben

3. Néhány eredmény

A vizsgált terepek közti különbségek -1 Tervezés Fővárosi helyszín -Az önkormányzati dokumentumokban jellemző koherencia, részletes kidolgozottság, a kötelező elemeken túlmenően is. Célok explicit módon való megfogalmazása, megvalósítás nyomon követése. Jogszabályi változások megjelennek. -Intézményi dokumentumokban, kapcsolat létezik a fenntartói és intézményi dokumentumok közt. Jogszabályok megjelennek. Kisvárosi helyszín -Az önkormányzati szinten: koherencia, részletes kidolgozottság egy dokumentumban (Esélyegyenlőségi terv), ebben a célok explicit, megfogalmazása, a megvalósítás nyomon követhetősége. Jogszabályi változások megjelennek. A másik két dokumentumban a kötelező elemeket tartalmazza, a célok megfogalmazása általános, a megvalósítás nem követhető nyomon. -Intézményi szinten kapcsolat hiánya az önkormányzati dokumentumokkal, nagy különbségek. Jogszabályok megjelennek.

A vizsgált terepek közti különbségek -2 Megvalósítás Főváros Önkormányzati döntések az érintettekkel történő egyeztetést követően, a megvalósításban sokrétű támogatás, Intézmények között (jelentős) különbségek. Kapcsolat: közvetítés (tájékoztatás, ‘fordítás’), célzott támogatás, horizontális együttműködések kialakítása Kisváros Önkormányzati szinten a kötelező támogatási struktúrák biztosítása (EGYMI), a tényleges megvalósításba nincs beavatkozás. Intézmények között jelentős különbségek. Kapcsolat: közvetítés, támogatás biztosítása a kötelező mértékben. Község: A fenntartó részéről intézményi szinten szakmai munkát általában segítő struktúrák kialakítása (munkaközösségek, gyógypedagógusi segítség biztosítása), a tényleges megvalósításba nincs beavatkozás. Kapcsolat: közvetítés, együttműködések támogatása.

. Megvalósításhoz kapcsolódó feltételek: eszközök és struktúrák Nyitottság +- + Fővárosi ‘B’ iskola Kisvárosi ‘A’ iskola Fővárosi ‘A’ iskola, Kisvárosi ‘A’ iskola - Községi ‘C’ iskolaKisvárosi ‘B’ iskola Községi ‘C’ iskola A vizsgált iskolák közti különbségek a megvalósításban (a szöveges értékelés megvalósítása alapján készített tipológia)

A kedvezőtlen fogadtatás aránya a pedagógusok körében, %

A változások eredményesség szempontjából történő megítélése a pedagógusok körében, %

Köszönöm a figyelmet!