Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája

Elemek periódusos rendszere

Kémiai alapfogalmak ELEMEK kémiai módszerekkel tovább már nem bonthatók azonos atomokból épülnek fel kémia és fizikai tulajdonságaikat a külső elektronhéjának szerkezete határozza meg

VEGYÜLET különböző atomok elsőrendű kémiai kötésekkel kapcsolódnak össze (kovalens, ionos és fémes kötés) fizikai és kémiai tulajdonsága eltér a kiindulási atomokétól két nagy csoportjukat különböztetjük meg, szervetlen és szerves vegyületek

Szervetlen vegyületek Szervetlen savak pl.: HCl sósav; H2SO4 kénsav; HNO3 salétromsav H+ (hidrogén ion) és A- (savmaradék anion) víznek H+ -t adnak át maró és vízelvonó hatásúak (a sav erőssége, koncentráció) oldásuk, higításuk exoterm (hőfejlődéssel járó) folyamat → egyéni védőeszköz

Szervetlen bázisok pl.: NaOH nátrium-hidroxid; Ca(OH)2 kalcium-hidroxid, mésztej; Al(OH)3 alumínium-hidroxid OH- (hidroxid ion) és B+ (bázismaradék ion) vízben oldva OH- szabadul fel az alkáli fémek és alkáli földfémek hidroxid vegyületei az erős bázisok, lúgok higroszkóposak (alkáli fémek hidroxidjai) iparban vizes oldatukat használják, kivéve NaOH maró hatásúak (égési sérülések) oldásuk, higításuk exoterm (hőfejlődéssel járó) folyamat → egyéni védőeszköz

Szervetlen sók Szervetlen savak és bázisok kémiai reakciójával keletkeznek, pl.: NaCl, CaCO3 általában oldódnak vízben (CaF2) csak erős sav és lúg sójának vizes oldata semleges kémhatású galvanizálás vizes sóoldatok elektrolízisekor hidrogén és oxigén gáz fejlődhet → durranógáz, robbanásveszélyes

Szerves vegyületek szénvegyületek kémiája C, H, O, N, P, S, Cl, F (fémek) igen nagyszámú szerves vegyület telített, telítetlen, aromás szerves vegyületek nyíltláncú és gyűrűs szerves vegyületek reakciókészségüket a körülmények erősen befolyásolják (nyomás, hőmérséklet, reaktor anyaga)

Egyéb alapfogalmak keverék (szilárd halmazállapot) elegy (folyékony, gáz halmazállapot) köd (aerosol) füst (diszperz rendszer) szmog (füst+köd) oldat – telített oldat anyag, vegyi anyag (adalékok, szennyeződések, oldószerek Ø) vegyi anyag életciklusa kémiai biztonság – kockázat csökkentése

Egyéb alapfogalmak EINECS 1981 Európai Közösség Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke ELINCS 1981 után EK, EU Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke (2000.évi XXV. törvény, kémiai biztonság törvénye, Kbtv) Veszélyes készítmények nyilvántartása: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ; Országos Kémiai Biztonsági Intézet; Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Veszélyes anyagok bejelentése, törzskönyvezés

Egyéb alapfogalmak műszaki dosszié (törzskönyvezéshez szükséges adatok) biztonsági adatlap (azonosítás; veszélyesség, kezelés, hulladékkezelés, szállítás, tárolás, munkavégzés feltételei) tevékenység veszélyes anyag készítmény GLP: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az EU által meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat

Anyagi tulajdonságok FIZIKAI TULAJDONSÁGOK szín szag halmazállapot 20°C hőmérsékleten moláris tömeg olvadáspont forráspont gőznyomás sűrűség relatív folyadéksűrűség (víz=1) relatív gőzsűrűség (levegő=1) oldhatóság viszkozitás ütés és dörzsérzékenység elektrosztatikus töltődésre való hajlam

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK éghetőség: lobbanáspont gyulladási hőmérséklet öngyulladási hajlam robbanási koncentrációk égést elősegítő, oxidáló reakcióképesség (affinitás) stabilitás

TOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK ÖKOTOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK toxicitás maró hatás allergizáló, szenzibiláló (túlérzékenység) karcinogén mutagén teratogén (fejlődési rendellenesség) keratogén (magzatkárosító) fertőző ÖKOTOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

AZ ANYAGOK JELÖLÉSE vegyjel összeg és szerkezeti képlet CAS szám (Chemical Abstracts Service Registry Number) UN szám (United Nations) (veszélyes anyagok szállítása) EINECS szám ELINCS szám

Jogszabályi alapismeretek munkavédelem: 1993. évi XCIII. törvény munkafeltételek veszélyes anyagok ÁK érték: megengedett átlagos koncentráció CK érték: csúcskoncentráció MK érték: maximális koncentráció mg/m3 eltűrhető szennyezettség: daganatos megbetegedés kockázata 1:105 egyéni védőeszköz használata nélkül

munkaidő: 8 óra / nap 5 nap / hét 240 műszak / év expozíció expozíciós idő expozíciós koncentráció expozíciós út terhelés additív hatások munkahelyi átlagos levegőszennyezettség

Tűz megelőzése és a védekezés Tűzveszélyességi osztályok: „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes „B” tűz- és robbanásveszélyes „C” tűzveszélyes „D” mérsékelten tűzveszélyes „E” nem tűzveszélyes

Környezetvédelmi jogszabályok környezeti levegő tisztasága légszennyező anyag levegőterhelés (emisszió) légszennyezés légszennyezettség (imisszió) vízszennyezés

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos eljárás szabályai Ismeretlen anyagot alkalmazni tilos!!!!! új veszélyes anyagokat törzskönyveztetni kell bejelentés (tevékenységi engedély 2001 jan. 1-től nem kell) biztonsági adatlap (veszélyes anyag azonosítására)

Biztonsági Adatlap tartalmi követelményei veszélyesség szerinti besorolás R számok elsősegélynyújtás tűzveszélyesség, tűzoltás biztonságos munkavégzés feltételei S számok fizikai és kémiai tulajdonságok stabilitás, reakciókészség toxikológiai adatok ökotoxicitás hulladékkezelés, ártalmatlanítás szállítás

Veszélyszimbólumok O F+ F T+T XnXi C E N

Címke az anyag kereskedelmi neve mennyisége összetevők, veszélyes anyag% a veszély jelképe és jele R és S számok, mondatok (lakosság) magyar azonosító szám gyártó, forgalmazó neve, címe A címke nem pótolja sem a Biztonsági adatlapot, sem a használati utasítást!!!!!!!!! Címke, azonosító felirat nélkül még gyártásközi anyagot sem szabad tárolni!!!!!!!!!

Veszélyes anyagok szállítása szállításra kidolgozott veszélyességi osztályok számjele és jelölése veszélyességi bárcák a járművezetőt egyéni védőeszközzel kell ellátni az áru veszélyessége UN szám X 362 283

Mérgező anyagok, méregerősség nagyon mérgező mérgező ártalmas LD50 – letális dózis LC50 – letális koncentráció szájon át bőrön át légúton keresztül

Tárolás, anyagmozgatás méregszekrény, méregtároló „MÉREG”, halálfej szakképzett kezelőszemély egyéni védőeszköz szigorú nyilvántartás más anyagok tárolása tilos!!!!!!!!!! megfelelő csomagolóanyag

Állandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések

Tartályokat, csöveket figyelmeztető jelzéssel, és az anyagra vonatkozó címkézéssel kell ellátni! Áramló közeg Csővezeték színe víz (zöld, vörös jelzőgyűrű) vízgőz levegő oxigén sárga sávval gázok savak, lúgok olajos, éghető folyadékok egyéb folyadékok vákuum

Veszélyes anyagok életteni hatásai Gázok, gőzök tiszta levegő N2 78,10 tf% O2 20,93 tf% Ar 0,93 tf% CO2 0,03 tf% nemesgázok 0,01 tf%

Egyszerű fullasztó gázok (biokémiailag ártalmatlanok) Vegyileg ható fullasztó gázok (oxigénhiány) szén-monoxid (fülzúgás, szédülés, fejfájás, légszomj) belégzés útján hidrogén-cianid belégzés útján, bőrön át akrilnitril gázok Ingerlő gázok (gyulladás, izgalom a szövetekben) helyi hatás (kivéve: kénhidrogén, nitrogénoxidok) védőreflex (NH3, SO2, HCl, HCHO) felső- és mélylégutak (Cl2, SO2, kis mennyiség) Alattomos gázok (nitrózus gázok, foszgén, dimetil-szulfát)

Vegyes hatású ipari gázok Bódító gázok az agysejtek fiziokémiai egyensúlya felborul, működése időlegesen, vagy véglegesen megszűnik pl.: szinte minden szerves vegyülettípusból CCl4, C2H2Cl4 – máj- és veseméreg C6H6 vérképzőszervek, karcinogén Vegyes hatású ipari gázok ólomtetraetil (bőrön át) arzin (vérszegénység, májsorvadás) foszfin (kalciumfoszfid + víz) kénhidrogén (fullasztó, idegrendszerre ható) széndioxid (oxigénhiány, idegrendszerre ható)

Gázmérgezések megelőzése munkavégzés szabadban vagy nagy légterű zárt munkahely természetes szellőzés mérgező gáz teljes ab/adszorpciója, vagy kondenzációja vezetékek csatlakozási, peremkötései helyi elszívás a gázfejlődés lehetőségénél csővezetékekben vákuum alatt szállítsunk gáz sűrűsége (H2 felfelé száll, PB gázpalackot pincében tárolni tilos)

Fémek és fémvegyületek arzén (idegméreg) ZnO, ZnCl2, ZnSO4 (higroszkópos) higany (idegméreg, foghullás, szájgyulladás) kadmium (gőze, orrhurut, tüdőtágulás) krómsav, kettős krómsók (fekélyes betegség a légutakon) mangán-oxid (tartós belélegzése idegbetegséget okoz) ólom (tápcsatorna, vérszegénység, végtagbénulás)

Szerves vegyületek hatásai alifás szénhidrogének (bódító hatás, máj, vese károsodás) alkoholok aldehidek (fenoplaszt, karbamid, melamingyanták) szerves peroxidok (műanyaggyártás segédanyagai, karcinogén) alifás halogénvegyületek polimerek monomerjei (karcinogén) PVC égésekor klórgáz rákkeltő anyagok

A bőr védelme az anyag halmazállapota bőrfelület épsége az exponált bőrfelület víztelítettsége kontaktus kerülése zárt technológia egyéni védőeszközök (kesztyű, filmképző krém, saválló ruhadarabok)

Vegyi folyamatok Kémiai alapeljárások Halogénezés a halogénező szerek mind mérgező anyagok katalizátorral és anélkül is végbemegy VESZÉLYEI klórozás, brómozás exoterm jódozás endoterm, de instabil jódozószer láncreakció – detonációveszély robbanási koncentráció 20%-nál jelzés korrozív anyagok

Szulfonálás (-SO3H, szulfonsavak) Nitrálás (-NO2, -ONO2) maró, oxidáló hatású nitrálószer VESZÉLYEI nehezen kézbentartható folyamat exoterm + hidratációs hő helyi túlmelegedés Szulfonálás (-SO3H, szulfonsavak) szulfonálószerek maró hatásúak, hevesen reagálnak vízzel, alkáliakkal (köd, por) erősen exoterm (SO3), nagy reakciósebesség a savas reakcióelegy semlegesítése a reakció után még erősebben exoterm folyamat

Oxidációs eljárás jó hőátadó berendezés és folyamat hatékony keverés melléktermékek gyors, hatékony eltávolítása VESZÉLYEI oxidálószerek – nagy reakciókészség, mérgező, instabil tűz és robbanásveszély a kezelendő anyagok sokszor CH-k, gyúlékonyak oxigénbevitel – exoterm folyamat robbanásra hajlamos peroxidok képződése

Redukciós eljárás oxigén elvonás, hidrogén bevitel redukálószer hidrogén VESZÉLYEI H2 robanásveszélyes – széles robbanási koncentráció tartomány rendkívül illékony – speciális tömítések katalizátor nagy nyomás inert gáz biztosítása

Aminálás (-NH, -NH2, aminok) aminálószer: NH3 lassú reakció – nagy feleslegű reagens exoterm és endoterm is lehet VESZÉLYEI NH3 maró, mérgező, rendkívül korrozív kis reakciósebesség → katalizátor, nagy nyomás ammónia veszély esetére mentési terv szükséges

Mechanikai műveletek és berendezések Aprítás, őrlés megfelelő szemcseméret kialakítása felület növelése aprítási fokozatok veszélyek és megelőzés egyenletes darabnagyság porképződés káros hatásainak kiküszöbölése elektrosztatikus feltöltődés mechanikai hatások elleni védelem

veszélyek és megelőzés Szitálás szitálás hatásfoka veszélyek és megelőzés kémiai reakció kerülése a szita anyaga a szitálandó anyag között elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem porrobanás lehetősége porártalom (kiporzás)

Keverés homogenizálás anyag és hőáramlás gyorsítása oldódás segítése emulzió, szuszpenzió létrehozása oldáshő, higítási hő veszélyek és megelőzés mechanikai veszélyek (forgó részek, fékezési idő) keverő biztonságos meghajtása (feszültség kimaradása elleni védelem)

Centrifugálás szétválasztási művelet, sűrűség alapján, centrifugális erő segítségével a centrifugák egy része hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes munkaeszköz veszélyek és megelőzés a gép szempontjából: munkavédelmi üzembe helyezés írásos elrendelése időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok biztonságos rögzítés hatékony fék reteszelt tetőnyílás (indítás, leállás, benyúlás, leesés) max. töltősúly, fordulatszám egyenletes terhelés

felhasznált anyag veszélyei veszélyes anyagok kipörgetésénél a keletkező gőzök elvezetése maró, mérgező anyagok centrifugálásakor zárt rendszerű ürítés robbanásveszélyes, gyúlékony anyagoknál inert gázatmoszféra elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

Gázok elválasztása, abszorberek Adszorpció Desztillálás folyadékelegyek Fp alapján való szétválasztása tűz és robbanásveszélyes folyamat vákuumlepárlás Kristályosítás a feloldott szilárd anyag kinyerése túltelített oldat készítése vákuum alkalmazása oldószer oldott anyag veszélyei Gázok elválasztása, abszorberek folyékony mosóközeg Adszorpció szilárd anyag felülete

Szárítás szilárd anyag folyadék- és nedvességtartalmának megszüntetése igen veszélyes művelet is lehet veszélyek és megelőzés robbanásveszélyes oldószergőzök – inert atmoszféra hőmérséklet tartása szárítóberendezés ajtajának reteszelt nyitás-zárása légtérelemző, jelző, beavatkozó rendszer égési sérülés – reteszelt ajtónyílás, szakaszos üzemnél, folyamatosnál egyéni védőeszköz

Égés, oxidáció, robbanás Alapfogalmak égés: kémiai reakció az éghető anyag és a levegő oxigénje között, 0,01 – 10m/s-ig oxidáció: az égés is az, de pl.: rozsásodás robbanás: éghető anyagok kémiai átalakulásának speciális formája, nagy nyomásnövekedés 100 – 1000m/s-ig nem kémiai robbanás detonáció

robbanási határok (tf%-ban, g/cm3 –ben, szobahőmérsékleten, 1 bar nyomáson) robbanóanyagok: hirtelen nagy térfogatú forró gázokká alakulnak, robbanóhatást TNT egyenértékben öngyulladás: a szükséges energia az anyagban kémiai, vagy fizikai folyamat eredménye pl.: nedves széna égési határok (meghatározott koncentrációk)

Égés, égési folyamat Égés feltételei Égési folyamat éghető anyag oxidálószer (oxigén) gyulladási / lobbanási hőmérséklet Égési folyamat éghető anyag felmelegedése az anyag bomlása / párolgása éghető gázok meggyulladása ezek folyamatos égése gyulladás két lehetséges útja: öngyulladás és gyújtás az öngyulladási hőmérséklet mindig magasabb gyors égés – lassú égés

Az égés megelőzése, megszüntetése éghető gázok és gőzök koncentrációjának csökkentése (pl.: inert gáz alkalmazása!) gyújtóforrás eltávolítása hőmérséklet csökkentése az öngyulladási hőmérséklet alá éghető anyag eltávolítása égést tápláló anyag koncentrációjának csökkentése

Öngyulladó anyagok Levegő hatására A levegő oxigénje erősen exoterm folyamatban, gyorsan oxidálja, így eléri az öngyulladási hőmérsékletet. Fehér foszfor (45-60°C) már szobahőmérsékleten meggyulladhat, világító lánggal ég vízben oldhatatlan → víz alatt tárolható, aprítható erős méreg, bőrre kerülve égési sérülést okoz

Fémek oxigén jelenlétében öngyullad és elég: rubídium, cézium alumíniumpor – nedvesség hatására levegőn meggyullad, légmentesen lezárható edényben tárolandó Alkálifémek karbidjai CO2, SO2 atmoszférában is meggyulladnak Fém-szulfidok levegőn oxidálódnak és öngyulladnak Korom, szénpor röviddel a képződése után öngyulladó, a felületen adszorbeálódott oxigén miatt

Pirofóros anyagok szobahőmérsékleten meggyulladnak, erős izzással égnek az anyag fajlagos felülete nagy, 1 mikrométeres szemcsenagyság pl.: tűzkő – vas+cézium (1 mol vas oxidálódása → 6500 °C) reaktor csővezetékekben képződő finom vaspor, FeO-ból és szénből

Víz hatására Heves kémiai reakcióba lépnek a vízzel, és a keletkező gázok a reakcióhő következtében meggyulladnak. Alkálifémek petróleum alatt tárolják a hidrogén is meggyullad Kalcium-karbid a keletkező acetiléngáz gyullad meg Alkálifémek karbidjai robbanásszerű reakció, a fém elég a C elemi állapotban felszabadul

Kölcsönös elegyítés hatására Nyomás alatti oxigén az olyan anyagokat is öngyulladásra készteti, amelyek légköri nyomású levegőn nem gyulladnak meg! (oxigénpalack) oxidáló anyagokkal való elegyedés Acetilén, hidrogén, metán, etilén + klór erős fényforrás hatására klór gyök képződik Terpentin olaj, petróleum + klór Kálium-permanganát + cc. H2SO4, HNO3

Köszönöm a figyelmet!

Robbanás Gyors energiaátalakulással járó folyamat. Fizikai robbanás két példa (zárt tartály, gáz, vagy gáz + folyadék nyomás alatt) a nyomáshullám csak közelről veszélyes nagy hőmérsékletű anyag, repeszdarabok „A baj sosem jár egyedül!!” az éghető anyagok meggyulladása, majd jön

Kémiai robbanás Térrobbanás a résztvevő anyagok közül az egyik legalább gáz halmazállapotú éghető anyag robbanásszerű oxidációja éghető anyag: gáz, gőz, por, köd oxidáló hatású gáz: levegő, oxigén, klórgáz robbanásszerű kémiai bomlás

Zárt térrobbanás alsó és felső robbanási határkoncentráció minimális gyulladási energia: minimális szikraenergia, ami a robbanásképes elegyet képes robbanásba hoznipl.: 0,2-0,3mJ (20°C, légnyomás) a reakció rétegről, rétegre halad égés → robbanás: Venergiatermelés Venergiaveszteség detonáció: 1000m/s-nál nagyobb sebességű ütőhullám szívószakasz: éghető anyag elfogy

az energiaveszteség nagyobb, így a detonáció esélye kisebb Nyílt térrobbanás az energiaveszteség nagyobb, így a detonáció esélye kisebb emberi életet nem a nyomáshullám, hanem a nagy hő, és az összeomló épületek veszélyezteti pl.: cseppfolyós, éghető gázt tartalmazó tartály felhasad éghető nyomás alatti, forráspontja feletti gáz kikerül a nyílt térbe, és ott ködöt képez

Kondenzált fázisú robbanóanyagok robbanása kicsi fajlagos felület nagy sűrűség nagy robbanási sebesség, detonáció a detonációs hullám a robbanó anyagban állandó sebességű a robbanási gáz térfogata a robbanóanyag keezdeti térfogatának ezerszerese is lehet pl.: klorátok, KMnO4,nitrometán, krómtrioxid megelőzés: a robbanás legalább egy feltételének megszüntetése

Térrobanás megelőzése inertizálás: O2 koncentráció csökkentése vákuumos védelem nyomásmentesítés, lefúvatás robbanáselfojtás: robbanási sebességgel végzett inertizálás nyomásálló védelem

Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahely Munkáltató feladatai robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzése, vagy a veszélyek csökkentése az intézkedések végrehajtásának rendszeres ellenőrzése monitorozás robbanásvédelmi dokumentáció kockázatok felmérése és értékelése robbanás megelőzésére tett intézkedések felsorolása munkavégzés biztonsági és egészségügyi feltételeinek megteremtésére tett intézkedések gyújtóforrás kockázatértékelés (elektrosztatikus feltöltődés) riasztás (akusztikai módon) menekülési útvonal, menekülési eszközök

Berendezésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó követelmények Védelmi rendszer: azonnal megszakítja és/vagy korlátozza a robbanás hatását, beépítve, vagy önálló rendszerként kerül forgalomba Általános követelmények integrált robbanásbiztosság elvei helytelen használat, működési hibák

Különleges ellenőrzési, és karbantartási feltételek robbanásvédelemre vonatkozó technológiai ismeretek porlerakódások biztonságos nyitás berendezések túlterhelése potenciális gyújtóforrások sztatikus elektromosságból származó veszélyek kóboráram, szivárgóáramvezérlő készüléktől függetlenül működő biztonsági készülékek zárt szerkezetek, szivárgás megelőzése számítógépes szoftverek alkalmazásából adódó kockázatok csatlakozások okozta kockázatok környezeti feltételek megjelölés (robbanásvédelmi és a gyártására vonatkozó információk) magyar nyelvű gépkönyv

Vegyi folyamatok, műveletek biztonságát befolyásoló tényezők felhasznált anyagok tulajdonsága halmazállapot koncentrációja munkaeszközök munkakörnyezet (zárt–nyitott tecnológia, szakaszos–folymatos műveletek) anyagmozgatás, tárolás, szállítás kollektív műszaki védelem színvonala villamosbiztonsági tényezők karbantartás, felülvizsgálatok szakszerűsége személyi tényező

Fizikai eljárások halmazállapot változások elegyedés, oldódás folyadékok párolgása, forrása (gőznyomás), robbanásszerű párolgás (napsugárzás, túlhevített folyadék kiáramlása) szilárd anyagok párolgása elegyedés, oldódás exoterm és endoterm gáz (HCl, NH3), szilárd, folyadék egymásban való oldhatósága savak, lúgok oldása!!!!!!!!!!!!!

Kémiai folyamatok Kémiai reakciót és a reakcióhőt befolyásoló tényezők résztevő anyagok kémiai reakciókészsége koncentrációk, koncentráció viszonyok hőmérséklet és nyomás katalizátor minősége, alkalmazása idegen anyagok jelenléte a kiindulási és keletkezett anyagok halmazállapota Erősen exoterm reakciók!!! (hűtés, túlnyomás lefúvatása)

Kémiai reakció jellege elsőrendű másodrendű egyensúlyi reakció (rossz kitermelés, befolyásolhatóság) párhuzamos reakció (reakció körülmények, katalizátor) láncreakció (nagy reakciósebesség, kis aktiválási energiájú láncindító reakció)

Elektrosztatikus feltöltődés Elektrosztatikus töltésszétválasztódás érintkezést követő szétválás (csővezetékből kiáramló közeg, őrlés, szitálás) halmazállapot- és hőmérsékletváltozás deformáció villamos megosztás ionizáció Veszélye: a kialakult potenciálkülönbség elektromos kisüléssel szűnik meg, ami gyújtóforrást jelent!!!! Az anyagokat minimális gyulladási energiájuk alapján szikraérzékenységi osztályokba sorolták.

Szikraérzékenységi osztályok: rendkívül nagy szikraérzékenységi osztály (RSZ) minimális gyulladási energia legfeljebb 0,1mJ (acetilén, hidrogén, szénkéneg, titán por) nagy szikraérzékenységi osztály (NSZ) 0,1 mJ – 4,0 mJ (metán, alkohol, aceton, éter magnézium por, benzol) átlagos szikraérzékenységi osztály (ÁSZ) 4,0 mJ – 20 mJ (alumínium, nejlon, vanádium por, vas, kén) kis szikraérzékenységi osztály (KSZ) 20 mJ felett (rizs, liszt, cukor, gyapot - porfelhő)

Elektrosztatikus feltöltődés megelőzése töltések szétválasztásának megakadályozása (anyagok megváltoztatása, cseppképződés elkerülése, szétválási sebesség csökkentése) feltöltődés mértékének korlátozása (vezető földelése, szigetelőről a töltések elvezetése) a szigetelő testen felhalmozódott töltés megsemmisítése eliminátorokkal

Munkavédelmi feladatok a vegyipari műveletek biztonságos végzéséhez A létesítés, bővítés, átalakítás, újraindítás megtervezésénél az aktuálisan érvényben lévő jogszabályokat kell figyelembe venni! A veszélyes munkahely munkavédelmi üzembe helyezését a munkáltatónak kell írásban elrendelni. Ennek feltétele a munkavédelmi megfeleőség előzetes vizsgálata, megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember által. Ennek eredményét a munkáltatóval írásban kell közölni.

Veszélyes technológia felülvizsgálata (pl.) A felülvizsgálatot legalább 5 évente el kell végeztetni, eredményét írásba kell foglalni, és azt a munkáltatónak a következő felülvizsgálatig meg kell őrizni!!!!! a veszélyes technológia, a tevékenység azonosítása munkaeszközök, berendezések azonosítása felhasznált, előállított veszélyes anyagok azonosítása anyagáram vizsgálata a folyamat során az állapotjelzők monitorozása

a veszélyes folyamatok izolálhatók legyenek, a megfelelő védelem, beavatkozás biztosított-e vizsgálandók az üzemeltetési műveletek berendezések biztonsága mechanikai veszélyek elleni védelem villamos vizsgálatok A felülvizsgálat alapján, a hiányosságok, eltérések rögzítésével a szükséges intézkedéseket meg kell határozni.

Katasztrófavédelem 82/501/EEC vagy SEVESO I Irányelv 96/82/EEC vagy SEVESO II Irányelv EU–jogharmonizáció 1999. évi LXXIV. törvény (katasztrófa törvény) tevékenységi körök meghatározása veszélyes létesítmények üzemeltetőinek feladatai kormányzat, önkormányzat feladatai közvélemény tájékoztatása

Üzemeltetők kötelezettségei annak bizonyítása, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot adatszolgáltatás biztonsági jelentés készítése belső védelmi terv készítése, a meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítása, ezek használata nyilvánosság tájékoztatása a katasztrófák megelőzése és a munkavédelmi követelmények teljesítése között szoros a kapcsolat

Kormányzat kötelezettsége külső védelmi terv készítése Hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szakhatóság: Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

fizikai, kémiai tulajdonságok toxikológia légszennyező anyagok munkahelyi koncentrációi (ÁK, CK, MK, expozíció) eljárási szabályok (biztonsági adatlap, R, S számok, jelölések) tűzveszélyességi osztályok tárolás, anyagmozgatás jelzések élettani hatások (gázok-mérgezési fajták, egy-egy példa, bőrön át felszívódók, zsíroldók, rákkeltő anyagok) vegyi folyamatok (alapeljárások (csak név), mechanikai műveletek (csak név)) égés, oxidáció, robbanás (alapfogalmak, öngyulladó anyagok csoportjai, egy-egy példa, robbanástípusok, megelőzés) szikraérzékenység