A digitális átállás társadalmi fogadtatásának jellemző tényezői Internetes kutatás 2007 január

A kutatás célja Az átállás társadalmi fogadtatásának fókuszában a családok döntései állnak. A kutatás célja az ilyen típusú döntéseket befolyásoló tényezők feltárása, és konkretizálása a DTT-t érintő majdani döntésekre

Módszer Internetes fókuszcsoport beszélgetéseket folytattunk le, összesen hat csoportot A beszélgetések a módszer természeténél fogva anonim módon zajlottak (ami a konkrét hozzászólások szerzőségét illeti), miközben a résztvevőket a kiválasztási kritériumoknak megfelelően pontosan azonosítottuk a beszélgetés megkezdése előtt. Az egyes beszélgetések 1-1,5 óra hosszat tartottak

A csoportok 1.Nem csatlakoztak egyetlen sokcsatornás platformhoz sem, pedig ilyen több éve hozzáférhető a lakóhelyükön. Ennek első sorban anyagi okai vannak 2.Nem csatlakoztak egyetlen sokcsatornás platformhoz sem, pedig ilyen több éve hozzáférhető a lakóhelyükön. Ennek első sorban nem anyagi okai vannak 3.A lakóhelyükön a kábel legalább három csomagot kínált, de anyagi okokból nem a legnagyobb csomagra fizetnek elő 4.Rendszeres internetezők, akiknek az interaktív szolgáltatás nem televízióval összefüggő szolgáltatást jelent 5.Rendszeres internetezők, akiknek az interaktív szolgáltatás mégis főleg a televízióval összefüggő szolgáltatást jelent 6.Nem vesznek igénybe interaktív szolgáltatásokat, és nem is tervezik, noha várható volna tőlük (életmód, anyagi helyzet, életkor alapján)

Eredmények

Ideális DTT Olcsó: „olcsó”, „nulla Ft/hó”, „Ingyen TV mindenkinek ”, „Kedvező ár” Ne legyenek benne reklámok „El tudom vinni magammal pl. kemping buszban Teljes választékból összeállítható programcsomag „Szerintem így is simán jónak tűnik”

Interaktivitás és DTT Általában üdvözölték az elgondolást, hogy a DTT széleskörű interaktivitást biztosít Egy-két fanyalgó akadt majd minden csoportban Különleges volt a 6. csoport hozzáállása –Általános tetszést aratott az a hozzászólás, hogy „Ha működik, akkor király” –Ugyanakkor erős volt az ellenállás a fejlettebb interaktivitással szemben „Igazi interaktivitást ott sem várok” „Nem akarom megszerkeszteni” (ezt hárman három megfogalmazásban); „Csak halkan mondom, a szerkesztés az egy szakma” – kontra: „Nem a műsort akarom megszerkeszteni, abba beleszólni, hogy ne olyan ronda krokodilt rakjanak bele, hanem hogy honnan nézhetem.”

DTT versus kábel/műhold A kérdés: milyen szempontokat mérlegelne, amikor majd választani kell DTT és kábel/műhold között Minden csoportnál –élen járt az ár, nyomában lihegett a minőség, egymástól nem függetlenül –a DTT mellett – a minőségen túl – legfontosabb érv az a (vélt) szabadság, hogy a fogyasztó állíthatja össze, hogy milyen programokat néz A kábel mellett szóló szempont –Megszokás, hagyomány Az 1. csoport kivételével minden csoportban volt 1-2 résztvevő, aki feltétel nélkül a DTT-t választaná – ők a tipikus „early adaptor”-ok

DTT versus Internet Kényelmes Jobb minőség A számítógéptől félő idősek is használhatják Az egyszerűbb emberek is merik kezelni Internet nincs mindenkinek, TV van Kevésbé van kitéve a vírusoknak Rövidebb keresés, hosszabb szórakozás Lehet családi programként is használni Tágabb a lehetőségek, szolgáltatások köre „A neten mindig az lesz, amit én szeretnék” (a „push vagy pull” szembeállítás) Interaktívabb Az internetet én irányítom, a másikat nem egészen Jobban ki van téve a vírusoknak Hosszabb keresés, rövidebb szórakozás Magányosabb

Az egyes csoportok és a DTT Az 1. csoport (Nem csatlakoztak egyetlen sokcsatornás platformhoz sem, pedig ilyen több éve hozzáférhető a lakóhelyükön. Ennek első sorban anyagi okai vannak.) esetében a legkritikusabb tényező az ár a többi csoporthoz képest. Ehhez képest az attitűd a tájékoztatás után tartalmi alapon inkább pozitív volt A 2. csoportot (Nem csatlakoztak egyetlen sokcsatornás platformhoz sem, pedig ilyen több éve hozzáférhető a lakóhelyükön. Ennek első sorban nem anyagi okai vannak.) az „intellektuális” televíziózás (vagy inkább nem televíziózás) jellemezte. A DTT mégis nagyon pozitív fogadtatásra lelt körükben, ami a „pull” üzemmód lehetőségének köszönhető: nem kell a nép ópiumára hagyatkoznom

Az egyes csoportok és a DTT A 3. és 4. csoportok egyaránt az ártól aggódnak kizárólag, egyébként az egyéni kontroll változatos lehetőségeit lelkesen üdvözlik 3. csoport: A lakóhelyükön a kábel legalább három csomagot kínált, de anyagi okokból nem a legnagyobb csomagra fizetnek elő 4. csoport: Rendszeres internetezők, akiknek az interaktív szolgáltatás nem televízióval összefüggő szolgáltatást jelent

Az egyes csoportok és a DTT Az 5. és 6. csoport kevésbé árérzékeny, és már most is az ő televíziózásuk áll legközelebb ahhoz az ideálhoz, amelyet a DTT testesít meg (kiegészítve az internet-használatukkal), így ők a leginkább felkészültek és nyitottak a fogadására 5. Csoport: Rendszeres internetezők, akiknek az interaktív szolgáltatás mégis főleg a televízióval összefüggő szolgáltatást jelent 6. csoport: Nem vesznek igénybe interaktív szolgáltatásokat, és nem is tervezik, noha várható volna tőlük (életmód, anyagi helyzet, életkor alapján)

Hozzáférés a csatornákhoz Jellemző minden csoportban az érzés, hogy ki vannak szolgáltatva egy adott műsorválasztéknak, ami az egyik legfontosabb indíték számukra, hogy a DTT-vel rokonszenvezzenek: azt várják tőle, hogy sokkal nagyobb szabadságuk lesz egy nagyobb választékból a saját igényeik szerint megszűrt kínálatra előfizetni.

A DTT megítélése A spontán ismertség nem lehangoló, a csoportok kollektíve majd minden lényeges mozzanatot megemlítettek. Ezzel együtt hiányzik az intenzív tájékoztatás. A tájékoztató szöveggel való megismerkedés után a megítélésben két tényező jutott döntő szerephez: –Ár –Kontroll lehetősége

A két döntő tényező Bár az árnak kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak, a tényleges elterjedést ez valószínűleg a mostani várakozásuknál jóval kevésbé fogja befolyásolni. A kontroll igény kielégítését várják a DTT-től, és ez hatalmas pozitív potenciált jelent: –DVD-szerű kezelhetőség (azaz, egy sor dologban választási lehetőségem van) –A programcsomag egyéni ízlés szerinti összeállítása –Visszajátszhatóság (azaz, nagyobb szabadság abban, hogy mikor nézek meg egy műsort) –Interaktivitás (a szerkeszthetőség bizonyos fokát is beleértve) –Mobilitás, kötetlen vételi hely E két tényező sajátos metszetét jelenti az igény arra, hogy csak azokért a programokért kelljen fizetni, amelyeket kiválasztottam és ténylegesen nézek Mindezek a várakozások megfogalmazód(hatnának) az IP TV-vel kapcsolatban is. Ezt alig ismerik, de aki igen, az komoly konkurenciát lát benne a DTT-nek.