Az emlékezeti folyamatok Általános lélektan Az emlékezeti folyamatok

Az emlékezet, mint magasabbrendű pszichikus funkció a bevésés, megtartás, felidézés által a folytonosság biztosítója az életünkben az emberi lét legfontosabb ismérve az „emlékező lény” az ókori görög és római kultúrában az „ars memoriae” (az emlékezés művészete) igazi művészetként élt, az emlékezést a lélek legmagasabb képességének tekintették az emlékezés művészete a tudás szervezésének metodológiája az ókori kultúrákban, egyéni hordozók

Ars memoriae a belső tárak kidolgozásának módszereit tartalmazza a mnemotechnikai eljárások a memóriának művészet jelleget kölcsönöztek metaforák, mint a kor anyagi és szellemi kultúrájának tükrei:cellae, thesaurus, sacculus Aquinói Tamás: az emlékezet, mint jól illusztrált könyv, az időtállóság szimbóluma

Az ars memoriae hanyatlása a memóriaművészet hanyatlása a könyvnyomtatás megjelenésével kezdődik a külső memóriatárak diadalútja elkezdődik, a könyv elveszíti szakrális telítettségét, a múlandóság szimbólumává válik a külső tárak megnyitásához „kulcsok” születtek, így a könyv mellé is tárgy- és útmutatók készülnek. pl. Biblia és konkordancia az olvasottságot fokozatosan felváltja a „potenciális olvasottság”, egyfajta procedurális tudás: „rövid idő alatt és meghatározott céllal, képesek legyünk külsőleg rögzített információtartalmakban tájékozódni” (Draaisma, 1995)

Mnemotechnikák és emlékezőtehetségek a mester és az átlagos emlékező közötti különbségek forrásai a mnemotechnikák Maguire és mtsai. ( 2003): anatómiai különbségek nincsenek kiemelkedően és átlagosan teljesítők között, viszont a feladatok függvényében a kérgi régiók aktivitásában jelentős különbségek vannak „mesterek” és „kezdők” között. Ericsson (2003) az emlékezőtehetség jórészt tanult és nem született, és a feladatspecifikus mnemotechnikai eljárások a különbözőség forrásai

Elaboratív mnemotechnikai eljárások A helyek módszere: Szimonidész „loci”, azaz a hely, kognitív térképként szolgált az előadónak, hogy mondandóját a látott vagy felidézett hely tárgyaihoz, részleteihez kapcsolva idézze föl római „Rhetorica ad Herennium”: a belső képi kapcsolatok bizarrsága és szokatlansága segíti a felidézést első lépésként egy ismert vagy látható hely, leggyakrabban terjedelmes és tagolt épület belső helyrendszerét képzelték el következő lépésként a memorizált pontokhoz kapcsolták a belső képeket: a jól ismert és ismeretlen szokatlan asszociációja lehetővé teszi a hibátlan felidézést.

Bower (1970): · a jelzőingerek térbeli helyek emlékezeti képei ·        egy ismert jelzőinger lista álljon rendelkezésre ·        a jelzőingerek térbeli helyek emlékezeti képei ·        a megjegyzendő lista elemeit a helyekhez társítjuk, az összekapcsolás párokban történik ·        a képzeleti elaboráció erősíti az asszociációt ·        a képzeleti konstrukciók bizarrok és szokatlanok ·        újratanulás esetén a tanulási sorrend azonos legyen a korábbival ·        felidézéskor az ismert jelzőingert kell használni, a felidézési jelzőingerek azonosak legyenek a tételek tanulásakor használtakkal, vagyis „újralátogatjuk” a helyet

„Rhetorica ad Herennium” pontos leírások, azzal kapcsolatban, hogy milyennek is kell lennie a memória segítségére kiválasztott helynek, illetve háttérnek és a hozzárendelt képnek: „A kiválasztott helyszíneket erősen emlékezetünkbe kell vésnünk, hogy végérvényesen megragadjanak bennünk, mert a képek, mint a betűk elmosódnak, amikor nem használjuk őket, mint a viasztábláknak, meg kell maradniuk. És hogy véletlenül el ne tévesszük a helyszínek számát, jelöljük meg minden ötödiket: például az ötödik helyszínbe aranykezet teszünk, a tizedikbe egyik ismerősünket helyezzük, akinek neve Decimus. Könnyű lesz ezután, folytatva a sort, hasonló jeleket elhelyezni minden ötödik helyszínbe. Előnyösebb továbbá elhagyatott, mint forgalmas vidékre tenni a helyszíneket, mert a sok járókelő és a nyüzsgés zavarja és gyengíti a képek jellemző vonásait, a néptelenség viszont sértetlenül megőrzi a képek körvonalait. Ezenkívül különböző formájú és természetű helyszíneket gyűjtsünk egybe, hogy kitűnhessenek az eltérések. Mert ha valaki sok oszlopközt vesz fel, a hasonlóság úgy megzavarja, hogy nem tudja, hogy mit hova helyezett. A helyszínek arányos, mégpedig közepes nagyságúak legyenek, mert a mértéktelenül nagyok bizonytalanná teszik a képeket, a túlságosan kicsik pedig szerintünk gyakran nem képesek befogadni a képeket. Aztán se túlságosan fényesek, se túlságosan sötétek ne legyenek a helyszínek, nehogy a sötét elhomályosítsa a képeket, a ragyogás pedig vakítóvá tegye őket. A távolságok a helyszínek között közepesek legyenek, valamivel több vagy kevesebb, mint harminc láb. Mert ahogy a tekintet, úgy a gondolkodás is kevesebbre képes, ha túlságosan eltávolítod, vagy túlságosan közelre hozod azt, amit fel kell ismerni.”

a kulcsszó módszer: egy fonológiai hasonlóságon és képi asszociáción alapuló technika, melynek lényege, hogy egy elsajátítandó fogalomhoz egy hangzásban hasonló konkrét, ismert fogalmat illesztünk, utána pedig az asszociált fogalmakat egy közös vizuális képben tároljuk. pl. curtain-körte, wheather-veder Mastropieri és Scruggs (1986) 3R technika: 1.      recoding, az átkódolás komponens, vagyis az ismeretlen szemantikai tartalmú ingert egy familiáris, hangzásban hasonló kifejezéssé alakítjuk át 2.      relating, az összekapcsolás, amikor kulcsszót egy olyan imaginációs kép elemeként jelenítjük meg, mely a kívánt választ hívja elő 3.      retrieving, az előhívás komponens, mely a tanulónak közvetlen hozzáférést biztosít a válaszhoz, a kulcsszó és a képzeleti kép közti interakció révén

a „fogas” vagy „gombostű” módszer: azt jelenti, hogy például a számjegyekhez azok külső, formai vonásai szerint kapcsolunk képeket, szimbólumokat. pl. 1 számjegy botként vagy varázspálcaként van feltüntetve, a 2 a hattyúhoz hasonlít, a 3 a lóherelevél, a 4 a szék képét idézi Baddeley (1997): rendezetlen számsorok megjegyzésére egyszerűbb, ám hasonló elven működő technikát javasol. pl. PIN-kódok megjegyzése

Egyszerűsítő mnemotechnikai eljárások Elsőbetűs- és mozaikszó módszer: a személy a megjegyzendő szavak első betűjéből (mozaikszó esetén esetleg más betű is használható) egy új, értelmes vagy értelmetlen szót formál, s ez az egység szolgálja majd az előhívást PQRST-módszer: P – preview, áttekintés Q – question, kérdés R – read, olvasás S – self-recitation, felmondás T – test, ellenőrzés

Akrosztichon és kronogramma Bezárattam, be, örökre Földi halálos körökbe Elmúlás fogadj örökbe.   Akkor kérlek, amikor már Keserves volna, ha volnál, Hogyha énellenem szólnál. Csak úgy szólok mint szolgámnak, Csak úgy, mint akire várnak Megszelídítetlen árnyak. Hatalmam van, nem hullás: De a szüntelen indulás, Az újrakezdő múlás. Akrosztichon és kronogramma SICVLICIDIVM (az 1764) M+D+C+C+L+V+V+I+I+I+I=MDCCLXIV=1764

Ericsson és Polson (1988):J. C Ericsson és Polson (1988):J.C. pincér éttermi rendelések megjegyzésére vonatkozó mnemotechnikája. A pincér kombinációs technikájának fontos eleme az elsőbetűs technika, mellyel köretek neveit jegyzi meg, ugyanakkor más tulajdonságokat más rendszerben kódol, így például ugyanazt a technikát nem alkalmazza a sültek megjegyzésénél. J.C. kiváló teljesítményének fontos része a téri-vizualizációs stratégia, illetve a tapasztalat és gyakorlás, hiszen a meglévő tudás specifikus struktúráihoz kapcsolja új ismereteit. Más kategóriába tartozó tételek esetén a hatékonyság lényegesen alacsonyabb szintű és lassú a feldolgozás és előhívás üteme. Morris és Cook (1978) összefüggéstelen szólisták tanulásakor nem találnak előhívást facilitáló hatást, szerintük csupán az előhívási sorrend pontosságát javítja az „első betű”.

Az emlékezeti tárak a tárolás időtartama a leggyakoribb osztályozási szempont: Szenzoros memória-tár Rövid távú memória (munkamemória) Hosszú távú memória

A szenzoros memória (regiszter) Segner (1740): szén a forgószék lábain…a látványfennmaradás ideje kb. 100 ms Sperling (1960) tachisztoszkóp kísérlete: 3 sorban 4 betű, 50-500 ms exponálás a vizuális emléknyom elmélete: kb. 500 ms az ikon fennmaradásának ideje teljes beszámolási feltétel mellett csak 3-4 betű, részleges beszámolási feltétel mellett szinte hibátlan A folyamat automatikus, nincs benne tudatos kontroll

Sperling adatai részleges és egészleges előhívás feltételek mellett

A Sperling modell érvényessége szín kulcsinger mellett ugyanolyan pontos a felidézés, mivel a színre vonatkozó információ nagyon alacsony szinten elérhető Efron (1967): ha különböző színű fényeket nagyon gyorsan váltakoztatunk (50 ms), színkeverés jön létre. Pl. vörös+sárga= narancs Haber és Nathanson (1968): nyílással ellátott átlátszatlan ernyő mögött egy részlegesen látszó tárgy. A mozgatott nyílás feltétel mellett a tárgy láthatóvá válik.

Efron (1970): a szubjektív élmény kinyújtja az inger jelenlétét: 30-100 ms hanghatás 130 ms észlelt hatás Funkciók: - a rövid idejű fenntartás segíti a perceptuális rendszert a befutó ingerek feldolgozásában - legnagyobb hatás a legrövidebb ideig bemutatott inger esetében tapasztalható

A rövid távú memória (munkamemória) az összes ismereteink azon része, mely egy adott időpontban aktív, a környezetből jövő információkat itt dolgozzuk fel először az RTM nem passzív „raktár”, hanem aktív, mentális „munkahely”, ezért újabb elnevezése a munkamemória Klatzky (1975): hasonlat az asztalos munkájával, aki a gyalupadján rendelkezésre álló helyet használhatja tárolásra vagy munkára, de ha egyikre használja, akkor csökkenti a másik rendelkezésre álló helyet

az RTM-ben az ismétlés hiányában az információ elvész Brown-Peterson eljárás: C,H,J,502…a felolvasott betűk felidézését változó időtartam után kérték (30 s-ig), ezalatt visszafele számoltak a megadott számtól léteznie kell legalább két emlékezeti tárnak

Érvek a két emlékezeti tár mellett az introspekció, szubjektív élményünk, mely azt sugallja, hogy vannak dolgok amire rövid ideig emlékszünk, s vannak amire hosszú ideig fiziológiai érvek: a károsult RTM funkciók nem befolyásolják a HTM funkciókat pszichológiai érvek: bizonyos információk előhívása inkább RTM funkcióra jellemző, másoké inkább HTM-re (pl. az elsődlegesség és a recencia hatás)

Az elsődlegesség és recencia hatás HTM RTM

A RTM kapacitása és időtartama Hamilton (1859): a padlóra dobott üveggolyók közül nemigen tudunk 6-7-nél többet megragadni Miller (1956) és a bűvös hetes szám: a közvetlen emlékezés kapacitása 7±2 információegységre korlátozódik Bower és Springston (1970): a tár kapacitása növelhető, szervezés, tömbösítés által: 1. feltétel: CI AU SA KG BU RS SS RI RO 2. feltétel: CIA USA KGB URSS SRI RO időtartam: kb. 30 s, utána hanyatlik a teljesítmény

az információfeldolgozásban a RTM és HTM elválasztása lehetetlen, a két modell elkülönítése teoretikus jellegű Miller és Selfridge (1950): az igazi mondatokhoz történő közelítés esetén a magasabbrendű közelítéseket könnyebben felidézzük, tehát a szemantikus és szintaktikai információk befolyásolják a közvetlen felidézést

Az információ kódolása a RTM-ben inkább akusztikus vagy inkább vizuális? Conrad (1970) a RTM-ben a hibázások inkább akusztikus jellegűek: betolakodási hatás B,D,G,T vagy L,T,H,Z Posner (1970): a RTM-ben vizuálisan is kódolunk információt, a fizikai kódolás hamarabb megtörténik, mint a név kódolása

A Posner kísérletben használt reakcióidő feladatok Feltétel Példa Helyes válasz Vizuálisan és név szerint is megegyezik AA azonos Vizuálisan különbözőek, de a nevük megegyezik Aa Vizuálisan és névben is eltérőek AB különböző Ab

Szemantikai kódolás a RTM-ben a proaktív gátlás feladatok arra utalnak, hogy a jelentésnek is szerepe van a RTM működésében, hasonló ingerek gátolják egymást a szemantikus tévesztések gyakoriak a közvetlen felidézés feladatokban

Információ előhívás a RTM-ból Sternberg (1969) szeriális letapogatás feladat: 7 8………………………………..6 ? 7 8 1……………………………..1 ? 7 8 1 2 3………………………7 ? - minél hosszabb a tételsor, annál nagyobb a keresési idő 400 ms + 38 ms/tétel

A reakcióidő a megjegyzendő tételek számának függvénye, az egyes egységek feldolgozási ideje 38 ms A reakcióidők majdnem azonosak, akkor ha a szám benne van a sorban, illetve ha nincs !!! Hmmm… ezek szerint a feldolgozás szeriális? nem, inkább kimerítő, mint önbefejező Hol is van a piros zoknim párja? – vonáselemzés és összehasonlítás párhuzamosan zajlik, nem külön-külön

A munkamemória modell (Baddeley)

A munkamemória jellemzői aktív, többkomponensű és dinamikus rendszer, melyben nemcsak tároljuk az információt, hanem műveleteket is végzünk vele fonológiai hurok: a fonológiai, beszédalapú információk időleges tárolásáért felelős. Miért „hurok”? Mert ismételgetjük benne a megjegyzendő információt fonológiai tár artikulációs kontrollfolyamatok

A fonológiai hurok mérőeljárásai Mi a feladat? Helyes válasz Számterjedelem (digit span) Ugyanabban a sorrendben mond vissza következő számokat! 6… 2… 9… 7…  4… 1… 8…. 5… 3….   6… 2… 9… 7… Szóterjedelem (recall of words) Ugyanabban a sorrendben mond vissza következő szavakat! alma…sapka…kutya nadrág…kuka…barack…papír „alma…sapka…kutya” „nadrág…kuka…barack…papír” Nem-szó ismétlés (Non-word repetition) Mond vissza a következő szót! tarembik hápamarogány intogszocolarásu „tarembik” „hápamarogány” „intogszocolarásu” Olvasásterjedelem (Reading span) Mond vissza a következő mondatok utolsó szavait! Nyaranta, amikor késő este van, a nyitott ablakon át csak úgy tódul be a madárszó és a kellemes meleg. Szabó Kati nagyon szeret a közeli modern uszodába járni, mert egyik kedvenc időtöltése az úszás. „úszás…meleg”

mi valószínűsíti a verbális feldolgozást. Pl mi valószínűsíti a verbális feldolgozást? Pl. a fonológiai hasonlósági hatás emlékszel?…Conrad (1970) a RTM-ben a hibázások inkább akusztikus jellegűek: betolakodási hatás B,D,G,T vagy L,T,H,Z a nem figyelt beszéd hatása: általában rontja a felidézést, még ha vizuálisan is mutatjuk be az ingert. A zaj minősége is fontos!!!

A téri vizuális vázlattömb a vizuális és téri információk időleges tárolásáért felel Brooks (1967): mátrix kísérlet az információ a vizuális percepción vagy képzelet útján kerül be 3 4 1 2 5 7 6 8

A központi végrehajtó funkciója a két periféria összehangolása, az erőforrások elosztása, valamint a kapcsolattartás a hosszú távú emlékezettel tulajdonképpen a két rövidtávú (puffer) rendszer a két alapvető érzékleti rendszernek felel meg, melyek a gyorsan változó környezet változásainak állandó nyomonkövetését biztosítják (fluid rendszerek), és összevetését a háttérinformációval (kikristályosodott rendszerek) a központi végrehajtó a cselekvési célokhoz igazítja a beérkező információt. Komplex verbális munkamemóriáról a fonológiai hurok és a végrehajtó funkciók egyidejű működésekor beszélünk. Ezek a komponensek együttesen segítenek minket az olyan nehéz nyelvi feladatoknál, mint az összetett mondatok feldolgozása, a szövegmegértés, vagy éppen az idegen nyelvű mondatok megértése, fordítása.

A hosszú távú memória (HTM) a korlátlan mértékű, tartós rögzítés tára, minden olyan ismeret tárhelye ami potenciálisan elérhető, ha használnunk kell ha az RTM-ben élünk, akkor a HTM ad jelentést a világnak, lehetővé teszi, hogy a múltat kezeljük és felhasználjuk a jelen megértésére sokféleség jellemzi: kódban, absztrakcióban, szerkezetben

Mi is van a HTM-ben? a körülvevő világ téri modellje, kognitív térképek a fizikai törvényekkel kapcsolatos tudásunk önmagunkkal és másokkal kapcsolatos hiedelmeink motoros készségeink problémamegoldó képességünk, a megértést biztosító képességek önéletrajzi emlékeink sorozata

Kapacitás és szerveződés a HTM-ben Mit csináltál 2001. november 2-án? a megfelelő információ eléréséhez különböző információk szolgálnak jelzőingerként: pl. nov. 1 halottak napja, hányadikos is voltam akkor, hol is tartózkodtam akkoriban, szabadnap volt-e stb. a specifikus információt egy jólstrukturált hálózatban rögzítjük a HTM-be belépő információknak nem kell egy új hálózatot létrehozni

A hosszúidejű emlékezet szerveződése Deklaratív (explicit) memória: epizódikus memória: a velünk történt események tárháza H. M. esete: fontos szerepe van a hippokampusznak, valamint - más agysérülések tanúsága alapján - a talamusz középső részének. Úgy tűnik, ezek az agyi régiók nem az állandó emléknyomok tárolására szolgálnak, inkább itt is egy köztes tárról lehet szó, amely a végleges emlékek kialakításában működik közre. Olyan ez, mint a házépítés során alkalmazott állványzat. A ház akár össze is omolhat, ha idő előtt lebontják ezt az állványzatot, de a ház felépülése után már nincs rá szükség.

Deklaratív (explicit) memória: szemantikus memória: a dolgokról szerzett ismereteink tárháza amnéziák nem érintik, mint az epizodikus emlékezetet, valószínűleg külön agyi struktúrák alkotják

Nem deklaratív (implicit) memória a tudat számára nem közvetlenül hozzáférhető, az itt tárolt tudás nagyon nehezen vagy egyáltalán nem verbalizálható. Nem egységes kategóriáról van szó, inkább gyűjtőfogalomról, amely alá több, egymástól különböző emlékezeti funkció sorolható. ·         Procedurális memória. Mozgással összefüggő automatikus készségek tárolása. Amikor egy mozgásmintázat rutinná válik, a kisagyban tárolódik. ·         Automatikus memória. A kondicionált válaszok tára, amely a kisagyban található. Ilyen tudás az ábécé, a szorzótábla, az olvasás készsége, az, hogy ismerőseinknek köszönünk, vagy felkapjuk a fejünket, ha a nevünket halljuk. ·         Érzelmi memória. A tapasztalatokhoz kapcsolódó érzelmi töltések tára, amely az amygdala nevű agyi képletben található. Az érzelmi memóriának elsőbbsége van minden más emlékezeti folyosóval szemben. A más emlékezeti elemekhez kapcsolódó érzelmi emléknyomok blokkolhatják a felidézést, vagy éppen megnyithatják az addig zárt emlékezeti folyosókat, az ott tárolt állományokat.

Hogyan működnek együtt a memóriatípusok? Az emlékezet különböző folyosói egymásba nyílnak, a különböző folyosókon tárolt információk mintázatai együttesen léphetnek működésbe mint sémák. A külvilág egyazon jelensége különféle tudástípusok formájában lehet jelen elménkben. Szerelmünk neve és mindaz, amit róla tényszerűen tudunk, szemantikus memóriánkban található. A közös élmények az epizodikus memória részei. Megtanultuk, hogyan viselkedjünk, ha együtt vagyunk, hogy mindkettőnknek a legjobb legyen. Ez procedurális és automatikus memória. A vele átélt érzelmek érzelmi memóriánkban tárolódnak. Mindezen folyosók között átjárás van. Egy zene foszlánya (érzelmi emlék) felidézheti az együtt töltött perceket (epizodikus emlék). Egy szó (szemantikus emlék) elég lehet ahhoz, hogy felidéződjenek egy hozzá kötődő tánc lépései (procedurális emlék).

A memóriatárak összehasonlítása Szenzoros regiszter RTM HTM idő 500 ms 30 s nagyon hosszú, életfogytig terjedelem nagyon nagy 7±2 egység korlátlan kód szenzoros képi, auditív szemantikus előhívás mintafelismerés --- hozzáférhetőség, keresés

Waugh és Normann (1965) dualista emlékezeti modellje egy független elsődleges (RTM) és egy másodlagos emlékezetből (HTM) áll az elsődleges memória jellemzői: korlátozott kapacitás Az információvesztés nem csak az idő miatt következik be, hanem azért is, mert a régi elemeket újak szorítják ki a kísérlet: 16 szám 1/s és 4/s sebességgel. Egy jelzés után azt a számot kell visszamondani, ami az utolsó számmal azonos korábbi számot követte. Pl. 7,9,6,5,8,4,2,6 a két felidézési görbe hasonló, tehát nem a hanyatlás, hanem az interferenciahatás az erősebb !!!

Waugh és Normann (1965) dualista emlékezeti modellje ISMÉLTLÉS INGER

Az Atkinson-Shiffrin (1968) modális modell elfogadják kiindulópontként a Waugh-Normann modellt, viszont az RTM-ben és HTM-ben több alrendszert határoznak meg, melyek a komplexebb funkciókat magyarázzák a memóriaszerkezet rögzített, viszont a kontrollfolyamatok változóak az RTM funkciói: pufferként vagy átmeneti tárként működik a szenzoros regiszter és a HTM között a HTM permanens részét képezi, mert a tárolórekeszekbe bejutó információ feldolgozására szolgál

Kontrollfolyamatok az Atkinson-Shiffrin modellben Ingerelemző programok Megváltoztatja a szenzoros csatornák tévedését Aktiválja az ismétlő mechanizmust Módosítja a SZR-ből a RTM-be való információáramlást Kódolja az információt és átteszi a RTM-ból a HTM-ba Beindítja és módosítja a keresést a HTM-ban Heurisztikus műveleteket végez a tárolt információval Beállítja a döntési kritériumot Indítja a válaszgenerátort

Craick és Lockhart (1972) feldolgozási szintek elmélete a bejövő információkat különböző szintű elemzésnek vethetjük alá a halvány szenzoros elemzéstől az absztrakt szemantikus elemzésig minél mélyebb a feldolgozás annál könnyebb a felidézés és tartósabb a megőrzés pl. az „ölelni” szó első fázis: vizuális mintázatok elemzése, fizikai vonások, szögek, vonalak, pontok második fázis: az ingert más tárolt információkkal vetjük össze: felismerjük, hogy az egyik betű „e” harmadik szint: a felismert minta a korábbi élményeken alapuló asszociációkat eredményez

A feldolgozási szintek elméletével kapcsolatos kritikák nem csupán a jelentésteli eseményekre emlékszünk jól az elmélet gyakorlatilag ellenőrizhetetlen cirkuláris, bármilyen jól megjegyzett inger mélyen feldolgozottnak titulálható a mélységnek nincs objektív indexe a tár-elméletek szerint az ismétlés szerepe a RTM-ból a HTM-ba való átmentés, míg a feldolgozási szint elmélet szerint az ugyanazon szinten történő ismételgetés hatástalan

Kísérleti bizonyítékok a feldolgozási szintek elsőbbségére Craik és Tulving (1975): szavak különböző mélységű feldolgozása. Minél mélyebb a feldolgozás annál valószínűbb a felismerés pl. „munka” strukturális: nagy betűvel írták-e? fonemikus: a szó rímel-e a „tavasz” szóval? szemantikus: Illik-e a következő mondatba a szó: A tegnap az utcán találkoztam a …-val…?

Bower és Karlin (1974) arcképekre való emlékezés a képen látott ember mennyire becsületes? a képen látott ember szeretreméltó? a képen látott ember férfi-e vagy nő? Rogers, Kuiper és Kirker (1977): az önreferencia feladatban jobb a felidézés. Melléknevek felidézése strukturális: nagy betűvel írták-e fonemikus: rímel-e egy bizonyos szóval? szemantikus: ugyanazt jelenti-e mint egy bizonyos megadott szó? ön-referencia: jellemző rád?

A bevésés hatékonyságát biztosító tényezők pozíció-effektus: interferenciák von-Restorff hatás túltanulás szervezés, tömbösítés konszolidációs időszak

A felejtés Ebbinghaus (1885) felejtési görbéje: 20 min-tól 31 napig felidézési késleltetés a felejtés az első időszakban erőteljesebb, majd csökken minél nagyobb fokú a felejtés, annál több időre van szükség az újratanuláshoz

A felejtési görbe nem kínál általános magyarázatot Bahrick (1975): arcok és nevek esetében lineáris a felejtés, kivéve 50 év után Bahrick (1984): idegen nyelvek esetén permastore (tartós tár) jelenség 1-2 év után komplex készség esetén rossz teljesítmény az idő múlásával önéletrajzi események esetén lineáris felejtés

A felejtés okai nyomelhalványulás, hanyatlás, inaktivitás interferencia-hatások: proaktív és retroaktív felejtés torzítások a felidézésben: Loftus (1977) autóbaleset kísérlete REM-fázis és alvás: a REM elősegíti az értelmes anyag megtartását az alvás segíti a konszolidációt és elkerülhető az interferencia

A prospektív felejtés retrospektív: mire kell emlékeznem? prospektív: mikor kell eszembe jusson? a prospektív emlékezet tárgyakra gyengébb, mint személyekre motivációs tényezők szerepe „be nem vallott megvetés” – Freud anticipált kellemesség személyekre időmonitorozás: U-alakú görbét mutat az ellenőrzések száma, azaz először és a végén gyakoribb. Az első szár a szubjektív idő becslésére fordított idő

A memóriatárak összehasonlítása Szenzoros regiszter RTM HTM kód szenzoros sajátosságok vizuális, akusztikus sajátosságok, azonosítva, megnevezve szemantikus, absztrakció, jelentés felidézés teljes teljes, az egyes elemek előhívásához kb. 40 ms jelzőingerrel előhívható specifikus és általános információ a felidézés kudarcának oka maszkolás, hanyatlás helyettesítés, kiszorítás, interferencia, hanyatlás interferencia, organikus diszfunkció, nem megfelelő kulcsinger

Az információ státusa az emlékezetben (Anderson, 1990) Magas erősség Alacsony erősség Magas aktiváció Számunkra jól ismert dolgok, melyek az éppen folyó feldolgozás tárgyai (Munkamemória) Éppen kódolásra váró dolgok Alacsony aktiváció Számunkra jól ismert dolgok, melyek az éppen folyó feldolgozásnak nem tárgyai Elfelejtett vagy előhívhatatlan dolgok az emlékezetben