A munkával való elégedettség „…az ember csak akkor lusta és fegyelmezetlen, ha olyan munkára kényszerül, amihez semmi kedve nincs. A kedvetlen embert csak pénzzel lehet fegyelmezni, különben, ahogy mondják, a nem akarásnak nyögés a vége. De a rosszul dolgozó embert meg miért fizetnék jobban?” Serény József lemezlakatos

Fogalom Pap és Perczel meghatározása szerint a munkával való megelégedettség mindazon tényezők tudati reprezentálódása, amelyek a munkakör jellemzőiből adódnak, és amelyek tudati tükröződés útján a konkrét munkakörrel szembeni állásfoglalást befolyásolják. Marosi Gabriella

Szűkebb értelemben csupán a munkával kapcsolatos attitűdöket veszik ebből a szempontból figyelembe Tágabb értelemben a munkával való megelégedettség megértéséhez sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni Röviden, a munkával való megelégedettség olyan általános attitűd, amely 3 területről származó számos specifikus attitűd eredője Marosi Gabriella

A munkával való elégedettség modelljei A három legfontosabb: a szükséglet kielégítési elmélet, a társadalmi referenciacsoport elmélet és Herzberg motivációelmélete Marosi Gabriella

A szükséglet kielégítési elmélet A munkával kapcsolatos elégedettség legegyszerűbb felfogása: Az ember elégedett, ha azt kapja, amit akar, és Minél inkább akar az ember valamit, annál elégedettebb lesz, ha végül is megkapja, és annál elégedetlenebb, ha nem kapja meg Vroom kétféle elmélete Marosi Gabriella

A társadalmi referenciacsoport elmélet Az egyén vágyai, szükségletei és érdeklődése helyébe annak a csoportnak a véleményét helyezi, melyre a személy mintegy feltekint, amelyhez tartozni kíván Ha egy munka kielégíti a dolgozó referenciacsoportjának vágyait, szükségleteit, érdeklődését, akkor szeretni fogja, ha nem, akkor nem Marosi Gabriella

Herzberg motivációelmélete A munkával kapcsolatos megelégedés vizsgálatát az elmúlt 40 évben leginkább a Herzberg és munkatársai által kidolgozott elmélet stimulálta Az elmélet nagyrészt Maslow motivációelméletén alapszik Az alacsonyabb szintű szükségletek kielégítése még nem vezet megelégedettségre A munkával való elégedettség a magasabb rendű szükségletek kielégítésétől függ Marosi Gabriella

E kétféle megfontolás vezetett Herzberg kéttényezős elméletéhez A munkával való megelégedettség az érdekes, az ember képességeit próbára tevő munkatevékenységektől, vagyis a munka tartalmától függ A munkával való elégedetlenség a fizikai környezettől, a munkatársaktól, a vezetőktől függ Marosi Gabriella

A munkával való elégedettséget befolyásoló tényezők Kilenc környezeti tényező: Fizetés Előléptetési lehetőség Fizetésen kívüli juttatások Teljesítménytől függő jutalmak Közvetlen vezető Munkatársak Munkahelyi szabályok Munka természete Kommunikáció Marosi Gabriella

Környezeti tényezők A foglalkozás jellege A vezetés jellege A fizetés és az előrehaladási lehetőségek A munkacsoport Marosi Gabriella

Következmények A munkával való elégedettség korai vizsgálatai abból a „naiv” elképzelésből indultak ki, hogy „az elégedett munkás jó munkás, az elégedetlen munkás viszont rossz munkás” Marosi Gabriella

Teljesítmény A dolgozó szervezeti hierarchiában való elhelyezkedése és a saját munkájának befolyásolására való lehetőség: Az elégedettség és a teljesítmény közötti kapcsolat szorosabb, ahogy felfelé haladunk a ranglétrán Gyengébb, ha a dolgozónak nincs hatása arra, hogyan, milyen sebességgel végezheti a munkáját Marosi Gabriella

Fluktuáció Az elégedett dolgozó kevésbé hajlamos arra, hogy munkahelyét változtassa. Ezt befolyásolja: A munkaerőpiac helyzete Az egyéb munkalehetőségek jellege A nyugdíj-kilátások A dolgozó kompetenciája Marosi Gabriella

Hiányzások A munkával való elégedettség önmagában nem garantálja a hiányzások alacsony százalékát. Befolyásoló változók: A munka jelentősége a dolgozó számára Mennyire van lehetősége a dolgozónak arra, hogy munkájában többféle képességét, személyiségének több oldalát felhasználhassa A felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolat Marosi Gabriella

Készítette: Marosi Gabriella Köszönöm a figyelmet! Készítette: Marosi Gabriella