A TUDOMÁNY JÖVŐJE – avagy hol rontottuk el a számítást? – március 7. Előadó: Tasi István

Áttekintés  A tudomány változékonysága  Napjaink módszertana  A jövő tudománya

Hagyományos tudásformák A megismerő tevékenységek változatos típusai: Maihoz hasonló tudásterületek Maihoz hasonló tudásterületek Szakmai tapasztalatok Szakmai tapasztalatok Vallási tanítások Vallási tanítások Technikai ismeretek Technikai ismeretek Rendszerezett tudás, gyakorlat Rendszerezett tudás, gyakorlatMódszerek: Megfigyelés Megfigyelés Tanulás Tanulás Elmélkedés, meditáció… Elmélkedés, meditáció…

A modern tudomány születése század század. A felvilágosodás gyermeke, filozófiai gyökere az empirizmus. A felvilágosodás gyermeke, filozófiai gyökere az empirizmus. Célja: az igazság keresése, a megismerés, a tudás alkalmazása az emberiség boldogulása érdekében. Célja: az igazság keresése, a megismerés, a tudás alkalmazása az emberiség boldogulása érdekében.

Főbb tudományterületek TermészetTársadalomBölcsészet MűszakiOrvosiAgrár

A mai tudományfogalom Akadémikus tudomány. Akadémikus tudomány. Önálló kultúra, sajátos működéssel, hagyományokkal. Önálló kultúra, sajátos működéssel, hagyományokkal. Elvárt alapelv a tudományos módszertan követése… Elvárt alapelv a tudományos módszertan követése…

A tudományos megismerés módja Írott és íratlan szabályok formájában igyekeznek meghatározni. Írott és íratlan szabályok formájában igyekeznek meghatározni. Ám a tudományos módszertannak nincs egységes megfogalmazása. Ám a tudományos módszertannak nincs egységes megfogalmazása. Mibenlétéről az egyes tudományfilozófiai iskolák különbözőképpen vélekednek. Mibenlétéről az egyes tudományfilozófiai iskolák különbözőképpen vélekednek.

Bizonytalan státusúak pl. egyes alternatív gyógyászati módszerek; egyes alternatív gyógyászati módszerek; homeopátia; homeopátia; akupunktúra; akupunktúra; rendhagyó nyelvelméletek; rendhagyó nyelvelméletek; grafológia; grafológia; ufó-kutatás; ufó-kutatás; parapszichológia. parapszichológia.

A tudományosság meghatározásának nehézségei „Számos megoldási javaslat született arra, hogy milyen ismertetőjegyek alapján különböztessük meg a tudományos megismerést a megismerés egyéb, rivális formáitól. Ezek a megoldási javaslatok többnyire tarthatatlannak bizonyultak… Nincsenek olyan egyértelmű sajátosságok, melyek egyértelműen elhatárolnák a tudományt minden egyébtől. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ma már világossá vált: a tudomány körüli határok időben és kulturálisan változnak.” Replika, ) (Kutrovátz – Láng –Zemplén: A határvidék felderítése. Replika, )

Körvonalazatlan határok Néhány általánosan elfogadott alapelv mellett sok a bizonytalanság a tudományosság mibenlétét illetően. Néhány általánosan elfogadott alapelv mellett sok a bizonytalanság a tudományosság mibenlétét illetően. A tudósközösség szemléletmódja időről-időre jelentős változásokon esik át. A tudósközösség szemléletmódja időről-időre jelentős változásokon esik át. A tudományos közösség egy adott korban sem egységes a tudomány- elméleti kérdések megítélésében. A tudományos közösség egy adott korban sem egységes a tudomány- elméleti kérdések megítélésében.

Egy vitatható alapelv nyakon csípése

Egy modern „dogma” A mai tudomány hátterében működő egyik előfeltevés, hogy minden jelenséget anyagi objektumok és erők kölcsönhatásával kell megmagyaráznunk. A mai tudomány hátterében működő egyik előfeltevés, hogy minden jelenséget anyagi objektumok és erők kölcsönhatásával kell megmagyaráznunk. Ezt hallgatólagosan sokan elfogadják, bár az elv igazsága nem bizonyított, csupán egy prekoncepció. Ezt hallgatólagosan sokan elfogadják, bár az elv igazsága nem bizonyított, csupán egy prekoncepció.

Módszertani materializmus „Az a módszertani feltételezés, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek legjobban természetes okokkal magyarázhatóak, a természetfelettire való mindenféle hivatkozás nélkül.” (Robert T. Pennock, filozófus)

Egy beismerő vallomás „Az anyagi okokhoz való előzetes ragaszkodásunk kényszerít rá, hogy olyan kutatási apparátust és fogalomrendszert hozzunk létre, amely materialista magyarázatot eredményez.” (Richard Lewontin, genetikus)

Előítéletes és kockázatos hozzáállás A kutatás elején kijelentjük, hogy milyennek kell lennie a valóságnak, amelyet éppen elkezdtünk megismerni?!

Hány ujjad van? n > 0 X=2n+1 X=? A hibás feltétel kizárja a helyes megoldást! Megoldásként csak páratlan szám fogadható el!

Tudományosnak álcázott világnézeti kijelentések „Az emberiségnek el kell fogadnia, hogy a tudomány megsemmisítette a kozmikus célban való hit indokoltságát.” (Peter Atkins, kémiaprofesszor)

Örvendjünk! „A világ rendkívüli, csodás gazdagsága úgy jött létre, hogy kifejlődött a céltalan, általános romlás trágyadombjából.” (Peter Atkins)

Továbblépés lehet értékes – akár a legjobb – stratégia… Ám ha világossá válik, hogy a kutatás ily módon történő korlátozása gátolja a természet megértését, akkor felül kell vizsgálni ezt a korlátozást.” (Del Ratzsch, tudományfilozófus) „A tudományos problémák első megközelítéseként a módszertani naturalizmus

akkor a természettudománynak e területekre való kiterjesztése… a valóság adott szegmensének eltorzításával és beszűkítésével jár, belegyömöszölésével egy alkalmatlan fogalmi ketrecbe.” (Del Ratzsch) „Ha a természettudomány jelenlegi módszereit bizonyos területeken valóban nem lehet alkalmazni,

Mely területeken jelent akadályt a naturalista megközelítés?  eredetkérdések  az univerzum kezdete  az anyag és a fizikai törvények megjelenése  parapszichológiai jelenségek  tudatkutatás  halálközeli élmények  előző életek igazolt emlékei  biokémiai és anatómiai struktúrák megjelenése  az élet mibenléte és eredete

A fajok eredete… „Nagyon jól tudom, hogy alig van ennek a könyvnek egyetlen olyan pontja, amellyel kapcsolatban ne lehetne tényekre hivatkozni, amelyek látszólag homlokegyenest ellenkező következtetésekre vezetnek, mint amelyekre én jutottam.” (Charles Darwin: A fajok eredete)

Hogyan kerültek az élőlények a Földre? Tejút Kft. Biológiai hulladékok eltávolítása

Ha sikerülne itt életet szintetizálnom, azzal bebizonyítanám, hogy az élet létrejöttéhez nem volt szükség intelligenciára!

William Dembski matematikus Michael Behe biológus Phillip Johnson jogász JonathanWellsbiológus Stephen C. Meyer tudományfilozófus

Intelligens tervezés  Természettudományos megfigyelések  Biológiai komplexitás és információ  A tervezettség a valószínűbb magyarázat  A következtetés útját kell követnünk, ha szokatlan eredményre is vezet.  A tervezettség jelei vizsgálhatóak, felismerhetőek.  Fogadtatás

Nyitott gondolkodású tudósok „Ez a napból, bolygókból és üstökösökből álló csodálatraméltó rendszer csak egy intelligens és mindenható lény akaratából és hatalmából származhat.” (Isaac Newton, fizikus, matematikus, csillagász, filozófus)

Nyitott gondolkodású tudósok „Miután évekig figyeltem a természeti folyamatokat, nem tudom megkérdőjelezni egy magasabb intelligencia létét.” Thomas Edison (elektrotechnikus, feltaláló)

Nyitott gondolkodású tudósok „Az ember arra a meggyőződésre jut, hogy az univerzum törvényeiben egy értelem nyilvánul meg - egy elme, amely az emberénél jóval hatalmasabb, és amellyel szemben szerény erőinket tekintve szegényesnek látszunk.” (Albert Einstein, elméleti fizikus)

Paranormális kutatás  Pierre és Marie Curie  Nobel-díj a rádium felfedezéséért  Pszichokinetikus kutatások

A mai tudósok közt több az ateista  Az USA Tudományos Akadémiájának legnagyobb tudósai közül  72,2% ateista  7% hisz Istenben  20,8% agnosztikus (kétkedő) (Scientific American, 1999)

A „naturalista” követelmény  előítéletes és félrevezető  kirekesztő  áltudományos  akadályozza a tudomány haladását, a valóság megismerését  az ateista agitáció eszközévé vált  veszélyes gyakorlati következményekkel jár

Elkerülhetetlen hatásai  A materialista világkép erősödése  Az emberi lény lefokozása  Az erkölcsi mérce süllyedése  Anyagias életcélok, materialista életmód  Fokozódó mohóság, a fogyasztói kultúra fékevesztettsége  Környezetrombolás, „önemésztő” globális társadalom

Az első hiba kockázata 2+2=…?

Vissza az alapokhoz Amikor az összes hibás modern tudományos teóriát kijavítják, akkor az emberek boldogok lesznek.” (A. C. Bhaktivédánta Swami Prabhupáda) „A tudomány egy helytelen teórián alapul, az emberek pedig szenvednek emiatt.

A tudásrendszerek szintézise

Az értelem pártján „Minél inkább megismeri az ember az élővilágot működtető folyamatokat, rá kell jönnie, hogy a koncepció, a működés elvei, elrendezettsége, a törvények egységes szemléletet, egyetlen szándékot, egy mestert képviselnek”. „Minél inkább megismeri az ember az élővilágot működtető folyamatokat, rá kell jönnie, hogy a koncepció, a működés elvei, elrendezettsége, a törvények egységes szemléletet, egyetlen szándékot, egy mestert képviselnek”. (Dudits Dénes, növénygenetikus)

Rendszerváltás a tudományban  Kirekesztő hozzáállás helyett ésszerű nyitottság  „Egypártrendszer” helyett „többpártrendszer”  Monolitikus tudomány helyett pluralista tudomány

Összegzés Amikor a naturalista magyarázatok nem kielégítőek, akkor lehetővé kell tenni olyan alternatív magyarázatok felvetését a tudományban, amelyek az ismert fizikai létezőkön kívüli elemeket is tartalmaznak.

Bővebben

Köszönöm szépen a figyelmet! Köszönöm szépen a figyelmet!

Parajelenségek telepátia; telepátia; akaratátvitel; akaratátvitel; levitáció; levitáció; jövőérzékelés; jövőérzékelés; távérzékelés; távérzékelés; poltergeist-jelenség; poltergeist-jelenség; pszichokinézis; pszichokinézis; érzékszerveken túli észlelés. érzékszerveken túli észlelés.

A mindenkori tudomány működését laza közmegegyezésen alapuló elvek irányítják.