Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Budapest, január 11. Koller Péter Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság

EU környezetvédelmi jog Biológiai sokféleség védelme Nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban Levegőminőség Ipari létesítmények szennyezésének csökkentése Hulladékkezelés Vízminőség, Szennyvíz,Ivóvíz GMO

Az EU jogszabályoknak való megfelelés biztosításának két útja Az Európai Bizottság szerepe és a Szerződés által biztosított kapcsolódó hatáskörök  EUSZ 17. cikk – a Bizottság a « Szerződések Őre »  Speciális hatáskörök az EUMSZ 258. és 260. cikkei alapján A tagállami bíróságok szerepe  a « közösségi jog elsőbbsége » és a « közvetlen hatály » koncepciója  Kérdés-feltevés lehetősége az Európai Bíróságnak

Az Európai Bizottság feladata EUSZ 17. cikk „(1) A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását (…) (2) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni (…)"

Az Európai Bizottság által folytatott kötelezettségszegési eljárás (1. szakasz) EUMSZ 258. cikk „Ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményében foglaltaknak, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat”

Hogyan működik az EUMSZ 258. cikke szerinti eljárás a gyakorlatban? Felszólító levél Indokolással ellátott vélemény Európai Bíróság Az Európai Bíróság ítélete 2 hónapos határidő 2 hónapos határidő Technikai ülések Technikai ülések

Az Európai Bizottság által folytatott kötelezettségszegési eljárás (2. szakasz) EUMSZ 260. cikk „(…) Ha a Bizottság megítélése szerint az érintett tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére – az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság meghatározza az érintett tagállam által fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegét, amelyet az adott körülmények között megfelelőnek ítél. Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti (…)”

Hogyan működik az EUMSZ 260. cikke szerinti eljárás a gyakorlatban? 2 hónap határidő Európai Bíróság Felszólító levél Technikai ülések Az Európai Bíróság első ítélete kényszerítő bírság Az Európai Bíróság második ítélete

Környezetvédelmi tárgyú kötelezettségszegési eljárások szektor szerinti bontásban (2009. végén) Víz % Levegő % Vegyszerek 35 5% Felelősség 122% GMO 12 2% Természetvédelem % Hulladék 14119% Hatásvizsgálat 95 13%

Környezetvédelmi tárgyú kötelezettségszegési eljárások tagállami bontásban (2009. végén)

A Bizottság közleménye az EU környezetvédelmi jogának végrehajtásáról [COM(2008)773] Kötelezettségszegési eljárás hatékony alkalmazása a legjelentősebb problémák megoldására koncentrálva (pl. átültetés elmulasztása; helytelen vagy hiányos átültetés, rendszerszerű jogsértések stb.) Többi jogsértés kezelése olyan ütemben és módon, hogy az ne veszélyeztesse a kiemelkedő ügyek hatékony orvoslását Nemzeti bíróságok kiemelkedő szerepe az EU környezetvédelmi jogának helyes alkalmazásában – legtöbb egyedi jogsértés kezelésének optimális fóruma a tagállami bíróság

A nemzeti bíróság szerepe – a « közösségi jog elsőbbsége» és a « közvetlen hatály» koncepciója Európai Bíróság jogértelmezése során tisztázott alapelvek Közösségi (uniós) jog elsőbbsége  C-6/64 Costa/ENEL  C- 106/77 Simmenthal II Közvetlen hatály elve  C-26/62 Van Gend˙és Loos  C-41/74 Van Duyn és C-148/78 Ratti  C-72/95 Kraaijeveld

A „bírói dialógus” eszköze: az előzetes döntéshozatali eljárás EUMSZ 267. cikk (korábban EK 234. cikk) „Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a) A Szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban levő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni.”

Előzetes döntéshozatali eljárás EU jog speciális bírósági eljárása  Két fő célja: (1) nemzeti bíróságok támogatása (2) egységes jogalkalmazás biztosítása  Precedens-jelleg Mikor?  a kérdés valamely EU jogszabályi rendelkezés érvényességére, értelmezésére irányul;  a kérdés releváns az alapügy eldöntése szempontjából;  a kérdés nem hipotetikus;  a kérdés nem került már korábban megválaszolásra

Előzetes döntéshozatali eljárások tagállamok szerint (2008. vége)

Összegzés: két egymást kiegészítő mechanizmus Kereset a nemzeti bíróság- hoz nemzeti bíró EUMSZ 267. cikk Ítélet az előzetes döntéshozatali eljárásban A Bizottság értesül a problémáról, vagy azt maga azonosítja Európai Bizottság EUMSZ 258. cikk Ítélet a kötelezettségszegési eljárás tárgyában Az Európai Unió Bírósága EU jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos probléma

Köszönöm a figyelmet! Koller Péter Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság