Készítette: Szabó Tímea A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján Készítette: Szabó Tímea

Fogalma: A piac által vezérelt gazdaság a modern vegyes gazdaságnak az a magántulajdonon nyugvó altípusa, melyben a gazdasági tevékenységek koordinálását elsősorban a piac végzi. Az állami szerepvállalás főleg a szabályozási tevékenységre korlátozódik. Az állam nem avatkozik be autonóm módon a gazdaságba és az állami tulajdon részaránya is csekély. Szerepe leginkább a szabályozásra és a közfeladatok ellátására korlátozódik.

Az állam miért nem avatkozik be autonóm módon a gazdasági folyamatokba? Az USA-ban az állam és a társadalom is decentralizált, a bürokrácia és a szabályozó hatóságok széttagoltsága lehetővé teszi a bizalmas kapcsolatok létrejöttét. (Lobbizás: a törvényhozók befolyásolása különféle érdekcsoportok által.) Ezen kapcsolatok révén az üzleti elit érvényesíteni tudja akaratát, mivel nincs jelentős ellenzéki erő ami ezt megakadályozná. Az USA-ban az államnak nincs ereje autonóm beavatkozásokra (kivéve a hadiipart).

A piac által vezérelt gazdaság: Verseny és versenyszabályozás A piac által vezérelt gazdaság működésének egyik központi fogalma a verseny. Jellemző, hogy a vállalatok finanszírozá-sában a nem-banki intézmények (közülük is elsősorban a tőzsde) a meghatározók míg a bankok inkább csak a rövid távú hitelezésben aktívak.

Miért is jó a verseny? Elősegíti: az innovációt a hatékonyság növelését az árak alacsonyan tartását fogyasztók számára szélesebb választási lehetőségeket nyújt emelheti az áruk minőségét

Verseny és versenyszabályozás az USA-ban Az Egyesült Államok gazdaságát a 19.sz. vége óta a nagyvállalatok uralják. A nagy társaságok és az üzleti szféra erős dominanciája az amerikai gazdaságban a rendszer lényegéhez tartozik. Gyakran nevezik „big business”-nek. A magánszférával szemben az állam gazdasági tekintetben passzív: csak a hagyományosan állami be- avatkozást igénylő területeken nyújt szolgáltatásokat (kiadásainak nagysága 2005-ben csupán a GDP 19%-a volt)

A világ legnagyobb vállalati és bevételeik (Global 500. Fortune, 2008 A világ legnagyobb vállalati és bevételeik (Global 500. Fortune, 2008. július 21.) Vállalat neve Anyaország Bevétel (millió $) Profit 1. Wal-Mart Stores USA 378.799 12.731 2. Exxon Mobil 372.824 40.610 3. Royal Dutch Shell Hollandia 355.782 31.331 4. BP GB 291.438 20.845 5. Toyota Motor Japán 230.201 15.042 6. Chevron 210.783 18.688

A 19.sz. második felében a monopóliumok és oligopóliumok megjelenése a verseny visszaszorulását eredményezte így emelkedtek az árak, csökkent a kínálat így a fogyasztók rosszul jártak Az államnak kellett beavatkoznia Az USA-ban nem volt lehetőség közvetlen módon beavatkozni így a szabályozásban kerestek megoldást 1890-ben elfogadták a Sherman Trösztellenes Törvényt (Sherman Antitrust Law)

Trösztellenes törvények jelentősége: Megtiltották a gazdaság szereplői között: az összejátszást kartellek kialakulását az olyan magatartást amely csökkenti a versenyt Jelentősége abban állt, hogy meghatározta a modern versenyszabályozás alapjait és fellépett a monopolizáció ellen a fogyasztói érdekek védelmében. A Sherman törvény kapcsán több probléma is felmerült, ezért 1914-ben az USA törvényhozása elfogadta a Clayton Trösztellenes Törvényt.

A Clayton Trösztellenes Törvény legfontosabb rendelkezései: Tilos mindenféle árdiszkrimináció a vásárlók között, amennyiben ez lényegesen csökkenti a versenyt vagy monopóliumot hoz létre. Tilos az árukapcsolás, ha ennek következtében lényegesen torzul a verseny. Nem engedhetők meg azok az egyesülések vagy felvásárlások sem, amelyek következtében lényegesen csökken a verseny. Egy személy nem lehet egyszerre két vagy több egymással versengő vállalat igazgatótanácsának tagja, azaz nem engedhetők meg a személyi összefonódások.

Az amerikai pénzügyi rendszer legfontosabb jellemzői: A pénzügyi szférát egészen a 20. század elejéig gyakorlatilag nem szabályozták, így nem volt olyan szabályzó erő ami megakadályozta volna a visszatérő pénzügyi pánikokat. Megelőzése érdekében megalapították a FED-et (Szövetségi Tartalék Rendszer): 12 regionális központi bank együttese amely pl. válság idején kölcsönöket képes adni a likviditási problémákkal küzdő bankoknak. Az 1929-33-as válság idején azonban nem bizonyult hatékonynak így más módszerekkel próbálták az USA összeomlott pénzügyi rendszerét helyreállítani.

A válság következményei: az értékpapír piacon szigorú törvényekkel megtiltották a bennfentes kereskedelmet (insider trading). 1933-ban elfogadták a Glass-Steagall-törvényt Banktörvény: - elkülönítette a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet - megtiltotta a kereskedelmi bankoknak, hogy bróker tevékenységet folytassanak ki kellett vonulniuk a tőzsdéről A törvény erőteljesen elválasztotta a banki és ipari tevékenységeket Következmény: 1999-ben visszavonták a Glass-Steagall-törvényt

Szabályozás a munkapiacon: Szakszervezetek Az amerikai szakszervezetek csúcsszerve az Amerikai Munkaügyi Szövetség - Ipari Szervezetek Kongresszusa (AFL-ICO).Az USA-ban soha nem volt túl nagy szerepük és az utóbbi évtizedekben is csökkent.

2. Állam: A munkapiac működését a szakszervezetek mellett az állam is befolyásolja, de a közvetlen beavatkozás feltételeinek hiányában a törvényi szabályozást érvényesítik. Az állami szabályozás kiterjedése a munkaerő piacon: Munkavédelem: törvény kötelezi a munkaadókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók egészséges és biztonságos körülmények között dolgozzanak. Minimálbér

Törvényes munkaidő: törvény szabályozza a munkaidő felső határát, s előírást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell díjazni a normál munkaidőn túli munkát A diszkrimináció tilalma: tilos a faj, bőrszín, vallás, nem, származás (nemzetiség), testi fogyatékosság és kor szerinti megkülönböztetés a munkahelyen, minden tekintetben. Gyermekmunka tilalma

A részvénytársaságok és a tőzsde Gyors technológiai fejlődés és verseny hatására egyre nagyobb beruházások melyek meghaladták a családi vállalkozások lehetőségeit Új szervezeti megoldás: a részvénytársaság

A rt.-k megjelenésével és növekedésével nagyban felértékelődött az állami szabályozás jelentősége. A részvénytársaságok kialakulásával együtt kifejlődött a részvények adásvételének új intézménye az értéktőzsde is. A gazdaság szereplői illetve megbízottjaik a brókerek itt adják és veszik a részvényeket. A piac által vezérelt gazdaságokban -így az USA-ban is- a vállalatok elsősorban a tőzsdére számítanak hitelezés szempontjából. A társaságok részvényeinek nagy részét különféle tőzsdéken jegyzik (New York Stock Exchange) A finanszírozási problémák megoldására a vállalatok bankhitelek igénybevétele helyett gyakran kötvényeket bocsátanak ki.

Tulajdonosok és menedzserek Az egyre komplexebbé váló vállalatok irányítására egyre több szakembert kellett alkalmazni, akiknek meg kellett birkózni a napi döntésekkel. Szétvált a tulajdon és a vezetés: a vállalat irányítását fizetett menedzserekre bízták a tulajdonosok Következmény: a részvénytársaságokban megjelent a megbízó-ügynök (principal-agent) probléma amelynek lényege a bizalmi ellentét

Menedzseri különérdekek visszaszorítása: Termékpiacon folyó verseny ösztönzően hat: ha a menedzser túlzottan előtérbe helyezi saját érdekeit, csökkenni kezd a profit és a leváltás esélye ösztönzőleg hat a menedzser érdekeinek háttérbe szorítására Tőkepiaci verseny: a piac által vezérelt gazdaságban a részvények többsége a tőzsdén is megjelenik: a részvények árfolyam ingadozása jelentheti a nem megfelelő menedzseri teljesítményt Verseny a menedzserek piacán: nem megfelelő teljesítmény esetén bárkit le lehet váltani (utánpótlás lehetősége)

Részvényopció: a menedzserek fizetésük egy részét részvényekben kapják, így közvetlenül is érdekeltek lesznek „Corporate raider”: vállalat felvásárlásokra szakosodott pénzügyi befektetők, akik a gyengén teljesítő cégeket alacsony áron felvásárolják, majd a menedzserek lecserélése és a vállalat rendbe hozása után magas áron eladják. A menedzserek számára ez állásuk elvesztéséhez vezethet.

Összefoglalva

Piac által vezérelt gazdaság: az állam szerepe nagyon korlátozott (de megtalálható állami tulajdon, versenyszabályozás, stb.) nem avatkozik be az állam a vállalatok tevékenységébe, a piaci koordináció működésébe erőforrások allokációjában csak a piacnak van szerepe a tőke allokációjában a tőkepiacnak van súlya, háttérben maradnak a bankok és az állam (a bank tevékenysége a rövid távú hitelezés) részvénypiac: tőzsde döntő szerepe a háttérben nagy szerepe van a társadalmi érdekcsoportoknak, hatalmi viszonyok térnyerése (lobbizás)