Szakképzés és felnőttképzés aktuális kérdései Kecskemét 2014. október 14. „Tudástranszfer-Munkaerőpiaci alkalmazkodás segítése a szakképzés fejlesztésével Bács-Kiskun megyében” Előadásomban összefoglalom azokat a kiemelt feladatokat, amelyek a szakképzéssel, felnőttképzéssel foglalkozó intézmények tevékenységében jelentkeznek az előttünk álló tanévben, és amely feladatok egyben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (jelenleg NMH Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság) szakmai munkájához való kapcsolódását is jelentik ezeknek az intézményeknek. Palotás József főigazgató-helyettes, NMH SZFI

A szakmaszerkezeti döntés I. Célja: a gazdasági trendek, munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási adatok alapján a szakképzés és a nemzetgazdasági igények összehangolása, a foglalkoztatottság növelése A szabályozási háttér: a szakképzési törvény 81. § és 84. § 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet (2013/2014-es tanévre) 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet (2014/2015-ös tanévre) Tartalmazza a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések meghatározását is A 2015/2016-os tanévre szóló tervezet hamarosan közigazgatási és társadalmi egyeztetésre kerül. Meghatározott keretek közt a keretszám más fenntartó részére történő átadására lehetőség van, megállapodással, a tanévet megelőzően. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ekkor ellenjegyzésével látja el a megállapodást. A Kormány 2012 végén döntött első alkalommal a következő beiskolázási időszakra, azaz a 2013/2014-es tanévre vonatkozóan az állam által finanszírozandó iskolai rendszerű szakképzések kereteiről, de még csak kételemű döntésként. (támogatott/nem támogatott) A szakmaszerkezeti döntés korábban mint „irány-arány döntés” létezett, akkor azonban még nem a Kormány döntéseként, hanem a regionális fejlesztési és képzési bizottságok javaslataként. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve kívánja érvényesíteni az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. A szakmaszerkezeti döntés célja elsősorban az, hogy a szakképző iskolák fenntartótól függetlenül csak olyan képzéseikre kaphassanak állami támogatást, amelyekre ténylegesen szüksége van a munkaerőpiacnak, azaz amelyek a munka világának keresleti oldala által valóban igényelt szakmákra készítik fel a fiatalokat. Az iskolai rendszerű szakképzés költséghatékonyabb megvalósításához is hozzájárul, egyszersmind javítja az iskolai rendszerű szakképzésre fordított források hasznosulását, így hosszú távon megtakarítást eredményez. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója – korlátozás nélkül beiskolázhat, – költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, – költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait. A döntés három kategóriába sorolja a szakmákat, de csak a következő, azaz a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően, az első, azaz 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés ugyanis több szempontból is átmeneti szabályokon alapult. Az első eltérést a végleges modelltől az jelenti, hogy 2012-ben a döntés alapjául szolgáló javaslatot még a regionális fejlesztési és képzési bizottságok tették meg, és csak a második szakmaszerkezeti döntésre való javaslattétel fog a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részéről megtörténni. 2012-ben azonban már a regionális testületek is megyékre tettek javaslatot, míg korábban az „irány-arány” döntés régiókra vonatkozott. Az első szakmaszerkezeti döntés abban is eltér a további évek döntésétől, hogy a szakképesítések és az ágazatok – átmeneti jelleggel – nem háromelemű (korlátozás nélkül, korlátozottan és egyáltalán nem támogatott), hanem csak a korlátozás nélkül beiskolázható (támogatott) és a költségvetési hozzájárulásban nem részesíthető (nem támogatott) kategóriákba kerültek besorolásra. A döntés tehát még ún. fenntartói keretszámokat nem tartalmaz. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok a szakmaszerkezeti döntés alapjául szolgáló javaslatot kizárólag az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzék alapján tették meg. Ennek oka az, hogy a 2013/2014-es tanévtől csak az új Országos Képzési Jegyzék alapján indulhatnak képzések mind a szakiskolákban, mind a szakközépiskolákban, a korábbi Országos Képzési Jegyzék alapján beiskolázott tanulók ugyanis kifutó rendszerben a régi követelmények alapján fejezhetik be a tanulmányaikat, azaz rájuk a szakmaszerkezeti döntés még nem vonatkozik. A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet mellékletei a szakképesítések és ágazatok három listáját tartalmazzák megyei bontásban. 1. melléklet: azok a szakképesítések, amelyek állami támogatásban nem részesíthetőek az iskolai rendszerű szakképzésben. A mellékletben nem szereplő valamennyi, OKJ-s szakképesítés esetében korlátozás nélkül lehet beiskolázni a 2013/2014-es tanévben. 2. melléklet: az állami támogatásban nem részesíthető szakközépiskolai ágazatok. A felsorolásban nem szereplő ágazatokban nem korlátozott a beiskolázás. A Kormányrendelet 3. mellékletében található táblázat a hiány-szakképesítések felsorolását tartalmazza, amelyeknek tanulása szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosít a 2013/2014-es tanévben beiskolázásra kerülő tanulók esetében. Az 1. melléklete alapján az új Országos Képzési Jegyzék szerint az iskolai rendszerű szakképzésben indítható, összesen 278 szakképesítésből közel 180 szerepel legalább egy megyében a nem támogatott szakképesítések listájában. Ennek egynegyede a szakiskolában indítható alapszakma és nem éri el a húszat a szakiskolai ráépülések száma. Közel 80 szakközépiskolai, azaz érettségi végzettséghez kötött szakképesítés és további 40 szakközépiskolai ráépülés ugyancsak szerepel a nem támogatott képzések listájában. Egy megyében sem támogatottak: Kishajóépítő, -karbantartó, a Matróz-gépkezelő, az Avionikus, a Repülőgépész, a Repülőgépsárkány-szerelő és a Vadászpuska műves. A 2013/2014-es tanévben korlátlanul beiskolázható szakmák pl.: Ács, az Asztalos, a Bádogos, a Cukrász, az Épület- és szerkezetlakatos, a Festő, mázoló, tapétázó, a Gépi forgácsoló, a Hegesztő, a Járműfényező, a Kőműves és hidegburkoló, a Női szabó, a Pék, a Pincér, a Szakács, a Szerszámkészítő, Artista, az Autószerelő, az Egészségügyi asszisztens, az Épületgépész technikus, a Festő, a Gépgyártástechnológiai technikus, a Grafikus, a Jazz-zenész, a Kerámiaműves, a Kiadványszerkesztő, a Népzenész, a Szobrász, az Ápoló, az Autótechnikus, a Díszlettervező, a Fodrász, a Lakberendező. Nem támogatott ágazatok: Bács-Kiskun megyében a Bányászat, Budapesten az Erdészet és vadgazdálkodás, Csongrád megyében a Bányászat, Győr-Moson-Sopron megyében a Bányászat, az Egészségügyi technika, a Földmérés, a Kohászat, a Közlekedésépítő, a Nyomdaipar és az Optika. Vas megyében (a legtöbb, 8): a Bányászat, a Kohászat, a Közlekedésépítő, a Nyomdaipar, az Optika, a Sport, a Vegyész és a Vegyipar. Zala megye: Egészségügyi technika, a Kohászat, a Közlekedésépítő, a Nyomdaipar, az Optika és a Sport.

A szakmaszerkezeti döntés II. A javaslattétel rendje Feladat, tevékenység Felelős Javaslattétel megyénként és a fővárosra, az egyes szakképesítések és külön az ágazatok kategóriákba sorolására, valamint a korlátozottan támogatott kategóriába soroltak esetén a megyei, fővárosi keretszámokra mfkb-k (egyes szak-képesítések esetén az EMMI) Az mfkb-k és az EMMI javaslatainak nyilvánosságra hozatala NMH SZFI Javaslattétel a keretszámokból az állami intézmények által ellátható rész meghatározására KLIK, FM Javaslattétel a keretszámokból az egyes nem állami fenntartók által megyénként és a fővárosban ellátni kívánt rész meghatározására Szakképző iskolai, nem állami fenntartók !!! Javaslattétel a keretszámok fenntartók közötti megosztására megyénként és a fővárosra külön

A szakmaszerkezeti döntés III. Kivételek, kiegészítő szabályok A keresztféléves képzésekre is vonatkozik Nem vonatkozik: a részszakképesítésekre és a kizárólag speciális szakiskolában indítható szakképesítésekre a Rendészet ágazatra és a Rendőr tiszthelyettes szakképesítésre történő felkészítésre a honvédelmi képzésekre (szakképzési tv. 84. § (5d)] A fenntartói keretszám átadható megállapodással a képzések elindulása előtt Terv szerint a 2015/2016-os tanévben a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó képzésekre sem fog vonatkozni.

Az OKJ változása Új szakképesítések: Vájár (34 544 01) Államháztartási ügyintéző (54 344 04) Új szakképesítés-ráépülés Dietetikus (Diétás) szakács (35 811 03) Új részszakképesítés Adóügyintéző (51 344 09) Költségvetés-gazdálkodási ügyintéző (51 344 10) A fólián szereplőkön túli, további változások: A vízügyi ágazat irányításának átalakításával összefüggésben, valamint a vízkárelhárítás hatékonyságának növelése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosította a vidékfejlesztési miniszter szakpolitikai feladat- és hatáskörét, amelynek következtében egyes vízgazdálkodással kapcsolatos szakképesítések felügyelete a belügyminiszter hatáskörébe került. A Dietetikus szakács megnevezés Diétás szakáccsá történő „visszamódosítása” folyamatban van.

Szakmai dokumentumok változása I. Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet: Új szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) kiadása, illetőleg módosítása Szvk-k kiegészítése, pontosítása (egyes pénzügyi szakmák, MKIK hatáskörébe tartozó szakmák) Szakképzési kerettantervek kiadása, módosítása [Vájár, Eladó, Dietetikus (Diétás) szakács] Az szvk változások részletezése: 1. Az új szakképesítések megszerzésére irányuló képzések megkezdéséhez szükséges az érintett szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, továbbá az iskolai rendszerű képzésben oktatható szakképesítések esetén a szakképzési kerettantervek jogszabályban történő mielőbbi kiadása (különösen a magas prioritást élvező vájárképzés 2014. szeptember 1-jei indulása okán). 2. Az építésügyért felelős miniszter (korábban BM) hatásköréből az iparügyekért felelős miniszter (NGM) hatáskörébe is átkerültek egyes szakképesítések (Felvonóellenőr és Mozgólépcső ellenőr), amelyek szakmai és vizsgakövetelményeit ezért NGM rendeletben kell meghatározni. 3. Az 1. pontban vázolt szakképzési kerettantervek kiadásához kapcsolódik az Eladó szakképesítés már korábban kiadott kerettantervének MKIK által kezdeményezett módosítása is. A módosítás eredményeképpen szélesebb körű lehetőség nyílik a tanulószerződéses képzési formára (duális képzés), mert a módosított feltételek több gazdálkodó szervezet megtartását, bevonását teszik lehetővé a képzésbe. Az MKIK kezdeményezésére a módosult feltételek bevezetése már 2014. szeptember 1-jétől történne, ezért e módosítás mielőbbi kiadása is indokolt.   4. A fentiekhez kapcsolódóan kerül sor még további 80 db, a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelettel már kiadott szakmai és vizsgakövetelmény módosítására, kiegészítésére és pontosítására. E változások több mint egyharmada az adó-, pénz-, tőke- és biztosítási piac ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek módosítását,  felmentési szabályokkal történő kiegészítését tartalmazza, illetve a szakmai vizsgafeladatokra vonatkozó előírásokat pontosítja. A módosított felmentési előírások révén lehetővé válik a korábban befejezetlen szakmai vizsgát tettek számára az új OKJ-ban szereplő szakképesítések megfelelő feltételek melletti elérhetősége. A változások további egyharmadát az MKIK kezdeményezte, mert a szakmai és vizsgakövetelményekben eredetileg megjelölt szakmai szervezetek nem kívánták ellátni a vizsgabizottsági tagdelegálási feladataikat, így a zavartalan vizsgáztatás érdekében e feladatot az MKIK átvette. A fennmaradó módosítások jellemzően technikai jellegűek (pl. Feor számok pontosítása).

Szakmai dokumentumok változása II. 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet – megújult mestervizsga követelmények: A 8/2013. (III. 6.) NGM rendelet módosítása Moduláris felépítés Korszerűsített szakmai tartalom 21 db új követelmény Összesen 28 korábbi mestervizsga követelmény törlése A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.) 90. § c) pontja hatalmazza fel a szakképesítésért felelős minisztert, hogy a gazdasági kamara által kidolgozott – a hatáskörébe tartozó – szakképesítések mestervizsga követelményeit rendeletben határozza meg. A mesterképzés a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlására, valamint a vállalkozás vezetéséhez nélkülözhetetlen gazdasági, jogi, munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretekre készít fel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) található – a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó – 14 db, a moduláris képzési rendszerhez igazodó szakképesítés mestervizsga követelményét dolgozta ki, amelyek a 8/2013. (III. 6.) NGM rendelettel kihirdetésre kerültek. Az elmúlt időszakban újabb 22 db szakképesítés mestervizsga követelménye került kidolgozásra, amelyet tartalmaz a módosítás. A rendelet 28 db mestervizsga követelményt töröl a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendeletből, amelyek közül 6 db-ot [Ruhaipari, Felvonószerelő, Irodatechnikaikészülék-szerelő (irodagép-műszerész), Építőanyag-ipari, Cipőipari, Ipari elektronikai, Faipari, Nyomdász (nyomtató)] az MKIK javasolt törlésre, mert az elmúlt tíz évben jelentkezők hiányában ezekben a szakmákban nem volt mestervizsgáztatás. A mesterképzés és –vizsgáztatás megszervezése csak akkor lehetséges, ha már kiadásra kerültek az érintett szakképesítések mestervizsga követelményei

A szakképzési dokumentumok elérhetősége: www.nive.hu Honlapunkon elérhető valamennyi szakképzési dokumentum mind a korábbi OKJ, mind a 2012. évi OKJ szerinti képzésekre vonatkozóan.

A 2014/15. tanévben folytatódik a szakképzési kerettantervek szerinti oktatás a szakiskolákban és a szakközépiskolákban Az új OKJ szerinti képzések előző tanévi indításának feltételét jelentő, kiadott kerettantervek száma: Szakiskolai képzés: 85 szakképesítéshez Szakközépiskolai képzés: 161 szakképesítéshez 83 db szakképesítés-ráépülésekhez Speciális szakiskolai képzés: 79 részszakképesítéshez 2 éves képzési idővel 85 szakképesítéshez 4 éves képzési idővel HÍD II. program szerinti képzés 53 részszakképesítéshez A 2013/14-es tanévben az új. 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendeletben kiadott OKJ-ban szereplő, iskolai rendszerben oktatható szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján elkészültek és NGM rendeletben megjelentek a szakképzési kerettantervek, megteremtve a feltételét ezen tantervek szerinti képzések indításának, biztosítva ezzel a képzési rendszer egyenszilárdságát, a rendszer átjárhatóságát is.

Vizsgáztatás Új közbeszerzési eljárás a bizonyítvány forgalmazó kiválasztásához 2014 őszétől az új forgalmazótól lehet a vizsgadokumentumokat rendelni A meglévő, még fel nem használt dokumentumok továbbra is használhatók Fokozottan figyelni kell a vizsga jogszabályi hátteréhez igazodó vizsgadokumentumok használatára. A nem komplex szakmai vizsgák esetén a papíralapú törzslapkitöltés határideje egy évvel, 2015. június 30-ig kitolódott. Jelenleg 3 féle bizonyítvány és törzslap dokumentumrendszer van „forgalomban” 1. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 1. sz. és 2. sz. melléklete 2. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 1. sz. és 2. sz. melléklete, valamint 3. a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti szakmai vizsgabizonyítvány és törzslap nyomtatványok Az első a legrégebbi 8 számjegyű azonosítójú OKJ-hoz használható (már csak EMMI), a második a 15 számjegyű (modulos) OKJ-hoz, míg a harmadik (itt már nincs törzslap) a legújabb 7 számjegyű azonosítóval bíró szakképesítésekhez. A korábban „megvett” dokumentumok nem vesztették érvényüket, de figyelni kell, hogy csak a megfelelő vizsgákon alkalmazzák!

Szakmai vizsgaadatok

Komplex vizsgák főbb adatai Összes komplex vizsga adatai Ebből a TÁMOP 2.1.6. projekt adatai Vizsgák száma 3 450 db 1 065 db Vizsgára jelentkezettek száma 56 780 fő 20 688 fő Kijelölt elnökök száma 1 091 fő 419 fő 2013. szeptember 1. – 2014. augusztus 1. közötti időszak adatai

A moduláris és a komplex vizsgák arányának változása, 2013-2014-ben, havi bontásban

Az 5 legkeresettebb szakképesítés a vizsgázók száma alapján (fő) Vizsgák száma (db) Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Targoncavezető szakmairány) 7 987 550 Motorfűrész-kezelő 6 974 316 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Emelőgépkezelő (kivéve targonca) szakmairány) 5 601 456 Mezőgazdasági munkás 2 651 125 Konyhai kisegítő 2 413 123 2013. szeptember 1. – 2014. augusztus 1. közötti időszak adatai

Vizsgára jelentkezettek száma Az 5 legkeresettebb szakképesítés a vizsgázók száma alapján (a TÁMOP 2.1.6. projekt adatai nélkül) Szakképesítés Vizsgára jelentkezettek száma (fő) Vizsgák száma (db) Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Targoncavezető szakmairány) 7 768 539 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő szakmairány) 1 693 219 Társadalombiztosítási ügyintéző 254 14 Bérügyintéző 231 Közbeszerzési referens 162 8 2013. szeptember 1. – 2014. augusztus 1. közötti időszak adatai

Az 5 legkeresettebb szakmacsoport a vizsgázók száma alapján (fő) Vizsgák száma (db) Gépészet 18 692 1 481 Mezőgazdaság 11 632 547 Közgazdaság 7 177 336 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 3 744 205 Vendéglátás-turisztika 3 098 163 2013. szeptember 1. – 2014. augusztus 1. közötti időszak adatai

TÁMOP 2.2.1. projekt keretében további fejlesztések Kerettantervhez módszertani anyagok készítése Ágazati szakmai érettségi követelmények kidolgozása Mérés értékeléshez további vizsgafeladatok készítése Folyamatellenőrzés kidolgozása Hatósági képzések rendszerbe foglalása Magyar Képesítési Keretrendszer kidolgozása Informatikai rendszer kidolgozása az intézményi alkalmazáshoz, felhasználáshoz Módszertani anyagok készülnek például: Szakiskolai összefüggő szakmai gyakorlat kerettanterv szerinti szervezéséhez Szakközépiskolai ágazati közös szakmai követelménymodulok oktatásához Szakiskolai/szakközépiskolai közös szakmai követelménymodulok oktatásához Foglalkoztatás (I., II.) és munkahelyi egészség és biztonság modulok (szuper közös) oktatásához Ágazati szakmai érettségi követelmények első munkaanyaga elkészült, jelenleg az érintett tárcák közötti előzetes egyeztetések zajlanak A kerettantervek intézményi implementációja során az előzetes tervek szerint minden iskolában kérdőíves felmérés történik a tapasztalatok összegyűjtésére

Szakképzési tankönyvek, tananyagok biztosítása I. Az NMH Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság tevékenysége a szakképzési tananyagok biztosításához kapcsolódóan: A szakképzési kerettantervekhez kapcsolódó tankönyvek fejlesztése folytatódik több szakmacsoportban. Az ún. „szuperközös” modulokhoz is készülnek további tananyagok. Az idei 9 féle új könyvünk tankönyvvé nyilvánításával jelenleg 79 féle tankönyvünk van a tankönyvjegyzéken, melyeket megrendelés esetén folyamatosan biztosítunk a képzőknek. Már kaphatóak az ún. szuperközös modulokhoz A munkahelyi egészség és biztonság alapjai és A foglalkoztatás alapjai című tankönyvek, az idegen nyelvi foglalkoztatási modulokhoz pedig interaktív tananyag készítés van folyamatban.

Szakképzési tankönyvek, tananyagok biztosítása II. Továbbra is forgalmazzuk a már ismert tankönyveinket (katalógus a honlapon elérhető). A TÁMOP 2.2.1 keretében kidolgozott tartalomelemek továbbra is letölthetők a honlapról. Hatósági feladatként összeállítjuk és közzétesszük a szakképzési tankönyvjegyzéket a 2015/16-os tanévre is.

Mi történt a felnőttképzési törvény hatályba lépése óta? Megjelentek az új rendszer indulásához szükséges jogszabályok – 1 kormány- és 5 miniszteri rendelet Elindult az engedélyezés – 525 intézmény 3656 képzése van nyilvántartásban Működik a kamarai Program Bizottság – 15 szakmai programkövetelményt fogadott el Felnőttképzési Szakértői Bizottság (FSZB) segíti a Hivatal engedélyezési, ellenőrzési tevékenységét Hét nyelvből megjelentek a nyelvi programkövetelmények Az FSZB hamarosan javaslatot tesz minőségbiztosítási rendszerek megfeleltethetőségére Engedélyt kapott 2170 db „A”, 345 db „B”, 283 db „C” és 858 db „D” képzési körös képzés. Elutasításra került 212 db kérelem, melyek 94%-a „D” képzési körös volt.

Felnőttképzési feladataink a 2014 szeptemberétől Az új rendszer „finomhangolása” – a törvény és a rendeletek szükséges módosítása, pontosítása A felnőttképzés szakmai felügyeleti rendszerének, ellenőrzésének további kiterjesztése Az iskolai rendszerű OKJ-s szakmák oktatásának megoldása a felnőttképzésben: részszakképesítések? Miniszteri rendeletek megjelentetése az előzetes tudás méréséről a gyakorlati képzés folytatásának feltételeiről és ellenőrzéséről

Nyilvántartásokkal, adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok, kötelezettségek Statisztikai adatszolgáltatás Felnőttképzési tevékenység megkezdése, folytatása Szakmai vizsgáztatás Szakmai vizsgákról kiállított törzslapok megküldése Szakértői tevékenység engedélyezése Felnőttképzési szakértői nyilvántartás vezetése Nyelvi programkövetelmények nyilvántartása Felnőttképzési Szakértői Bizottság működtetése Igazgatóságunk felé számos bejelentési, adatszolgáltatási, dokumentum-megküldési feladatuk van a szakképző intézményeknek. Ezek közül a legjellemzőbbek: adatszolgáltatás az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében, a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek, a szakmai vizsgák bejelentése, a vizsgák törzslapjainak megküldése

OSAP Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! A kötelező adatszolgáltatás az 1665 nyilvántartási számú adatlap elektronikus kitöltését jelenti a https://osap.nive.hu felületen. Adatszolgáltatásra kötelezettek: minden iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmény. Beküldési, illetve feltöltési határidő: a vizsgát, ill. a képzés befejezését követő 10. nap, a hatósági jellegű és a 25 óránál kevesebb képzési idejű felnőttképzések esetében évet követő 10. nap. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik, annak megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás szabálysértési eljárást von maga után.

A szakképző intézményeket érintő feladat a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósítása 328/2009. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a közoktatási intézményben nappali rendszerű szakiskolai oktatásban első szakképesítésre felkészítő, szakképzési évfolyamon tanulói jogviszonyban lévő, az adott megyében hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjban részesülnek. A 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelet módosította az igénylést, elszámolást. két igénylési/elszámolási időszak. módosított igénylési és elszámolási a 2014/2015-ös tanévtől aktuális információk www.nive.hu honlapon az NFA támogatások, Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj menüpont alatt Az ösztöndíj célja az első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben résztvevő, a szakiskola szakképzési évfolyamon tanulók támogatása a hiány-szakképesítések körébe tartozó képzésekben. Az ösztöndíj fedezetéül szolgáló összeg folyósításához a honlapon lévő tájékoztatás szerint támogatási szerződést kell kötni a Hivatallal.

Az ösztöndíjak folyósítására vonatkozó néhány szabály Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban az igazolatlan óráinak száma elérte, illetve meghaladta a tíz órát. Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló a rendeletben meghatározott fegyelmi büntetés esetén. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, tanulmányi átlag nem számítható, ekkor a tanulót kompetencia fejlesztésben kell részesíteni. Az iskolának a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatai között nyilván kell tartani azt is, hogy a tanuló a hiány-szakképesítések közé tartozó szakképesítést tanult. A Rendelet pontosan meghatározza az ösztöndíjra való jogosultság egyéb kritériumait is, elsősorban annak érdekében, hogy a tanulókat ösztönözze a jobb tanulmányi eredményre, a jó munkafegyelemre is.

A jövőbeli tervek, teendők I. Szakképzésben tanulók arányának növelése a középfokú oktatáson belül A duális képzés erősítése (több kkv gyakorlati képző; több tanműhely a nagyvállalatoknál) A duális képzés ágazatspecifikus szabályozásának lehetősége A tanulószerződések arányának növelése (technikusi szakmák esetén is) Bizonyos állami és uniós támogatások esetén a gyakorlati képzésben való vállalati részvétel előnyt jelenthet Kamarai „garanciavállalás” lehetősége a gyakorlati képzésben való részvételre A hiányszakmát választók számának növelése: az ösztöndíjrendszer átalakításának lehetősége

A jövőbeli tervek, teendők II. A HÍD programok szerkezetének, tartalmának továbbfejlesztése: cél, hogy minden diák szakmával hagyja el az oktatási rendszert Az emelt szintű szakképesítések felsőoktatási tanulmányokba történő beszámításának elindítása „Szakképzési pedagógus életpályamodell” kialakításának lehetősége A gyakorlati oktatásvezetői munkakör visszaállítása A szakoktató tevékenység szakmai megerősítése és pozícionálása az iskolai rendszerben Be kell fejezni a homogén szakképzési intézményrendszer kiépítését, hatékonyan kihasználni az új szakképzési centrumok biztosította előnyöket. A szakképzés irányítási rendszer hatékonyabb és rugalmasabb működése, gyorsabb reagálása érdekében a jelenlegi kétszintű minisztériumi szakképzés-irányítást egy szintűvé kell tenni.

A jövőbeli tervek, teendők III. Szakképző iskolák felnőttképzési szerepvállalásának erősítése A szakképző iskolák eszköz- és anyagellátottságának megerősítése - Life Long Learning erősítése A Life Long Learning elveinek megfelelően a felnőttek számára a gyakorlatban is lehetővé kell tenni a szakmák iskolai rendszerű megszerzését. A felnőttoktatásban érintett munkavállalók különféle ösztönzésével (pl. rugalmas munkaidő vagy munkaidő kedvezmény, támogatás stb.), illetve a munkáltatók számára az oktatásban résztvevőkhöz kapcsolódóan biztosított egyéb kedvezményekkel növelni a felnőttoktatásban tanulók arányát. Működőképessé kell tenni és át kell ültetni a gyakorlatba az emelt szintű szakképesítések felsőoktatási tanulmányokba történő beszámítását biztosító jogszabályi előírásokat.

Köszönöm a figyelmet!