A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A TISZK rendszer bevezetésének indokai  Magyar szakképzés fenntartható megújulási potenciálja kifulladt  Szétaprózott szakképzési szerkezet: 844 intézményben  150 intézményben a létszám kisebb 50 főnél  Finanszírozhatatlan, kontraproduktív rendszer: önkormányzati hozzájárulás 30-40% párhuzamos fejlesztések: pazarló koldusok Pl. Bp.: 90 helyen 15 ezer tanuló szakképzése lepukkant technológia, szakképzés presztízse

A TISZK rendszer létrehozásának üzenetei  Hatékonyság, minőség, rendszer innovációs potenciál  XXI. századi csúcstechnológia: szakképzés presztízse  Tartalomfejlesztés, új OKJ: modularizáció, kompetenciaelvűség, gyakorlatorientáltság  Önkéntes integráció: érdekeltségi rendszer, intézmények számának csökkenése  Multifunkcionális közösségi centrumok  Gazdaság és a munkaerőpiac összhangja  EU-s források sikeres lehívása, projekt típusú együttműködés, kooperációs kultúra, iskolafenntartók motiválása

Az eddigi TISZK-ek és gyermekbetegségeik  Holland modell, vagy üzemek fölötti technológiai, illetve kompetencia központok  Laza keretek: gépipari és kereskedelmi szakmacsoport (kötelező), ezen felül opcionális  Tényleges intézményi és tartalmi integráció light-os formában  Központi képzőhely koncepció  A gazdaság formális részvétele, munkaerő-piaci szempontok  Nem egyenszilárdságú rendszer: innovációs szakadékok  Rendszerszerű, modellszerű átgondoltság hiánya

EU-s TISZK pályázati források megoszlása* HEFOP – TISZK16 intézmény18,1 milliárd2004 TÁMOP – TIOP/KMOP TISZK 67 intézmény49,5 milliárd Összesen:83 intézmény67,6 milliárd 2011 *Forrás: NFÜ (kizárólag megkötött szerződések összege alapján, kerekítve), web: (2011. május 24.)

Beiskolázandó tanulói létszám változásának mértéke Érintett képzések száma (db) korlátlan34 30% vagy a fölött131 20%26 10%26 nincsen változás %34 -20%20 -30% vagy a fölött28 új77 TISZK-ekre vonatkozó döntések országos átlageredményei

Kiemelten támogatottak azon szakképesítések Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák Melyekben a 2013-as várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2009-es beiskolázási létszámnak Támogatottak azon szakképesítések Ahol a 2013-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2009-es beiskolázási létszámnak Nem támogatottak azon szakképesítések Melyeknél a 2013-es várható kereslet nem éri el a 2009-es beiskolázási létszám egyötödét Régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítések Szakképesítések besorolása, döntéstáblák elkészítése: Egyenszilárdság!

Kategória Valamely régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma126 db218 db Mind a 7 régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma7 db6 db Valamely régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítések száma 351 db182 db Mind a 7 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 1 db Legalább 6 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 5 db3 db Legalább 5 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 11 db9 db Kiemelten támogatott és nem támogatott szakképesítések statisztikái

Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerészSzerkezetlakatos Ács, állványozó Épület- és építménybádogosVillanyszerelő Kőműves

TISZK és az RFKB I. Egyik legnagyobb ellenállást és félelmet kiváltó dolog az átalakult együttműködési térben A TISZK-esedés lazább részvény társasági, liberálisabb formája helyett koncentráltabb konzorciumi együttműködés, szigorúbb feltételrendszer: június 25, közoktatási törvény: 1500 tanuló évf. illetékes RFKB döntéseinek elfogadása: arány – irány iskolarendszerű szakképzés keresletvezérelt átalakítása EU-s és egyéb szakképzési források: 7 év 200 milliárd Ft Iskolafenntartó nem szólt bele a beiskolázási és szakmaszerkezetbe: kegyelmi állapot a szakképző iskoláknak Vitapontok: RFKB-k elnökei – RFKB-k társelnökei kamarai vezetők, munkaerő-piaci szereplők aránya 66%

TISZK és az RFKB II.  2008-as év puha eszközök, döntéstáblák, csak kritikus szakmák  2009-es év félkemény eszközök, beiskolázási keretszámok: 10% pontos mértékegység, vagy induló osztályok száma  Növekedés, csökkenés mértéke az egész TISZK-re vonatkozik, régión átnyúló TISZK-eknél a székhely szerinti régió a meghatározó  9-10 évf. beiskolázás és EU-s pályázati kötelezettségek figyelembe vétele: meghosszabbított korrekciós moratórium a szerkezetváltáshoz, 541 esetből 114 eset átlag 20% csökkentés

 A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra  Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis  Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen A év fő prioritásai

A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

Továbblépés lehetséges útjai  Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.  Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.  Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg  Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban 30%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók:100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. Transzparencia és elérhetőség

Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

Regionális általános döntéstábla Szakma megnevezéseOKJ számAzonosító számElágazás Regionális döntés Szakképző évfolyamra belépők ben Várható kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján Várható munkaerőpiaci kereslet a regionális MK adatai alapján RFKB döntés 2009-ben Regionális javaslat 2010 Általános ápoló Ápoló Csecsemő- és gyermekápoló KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok Évi kutatás adatai Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában Évi RFKB döntésre tett javaslat, a szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában

TISZK-ekre vonatkozó döntések táblázata KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok Évi kutatás adatai Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában Szakma megnevezése OKJ számAzonosító számElágazás...TISZK RFKB döntés 2009-ben A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján Szakképzőévfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás ben RFKB döntés 2009-ben A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján Szakképző évfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás ben Általános ápoló Ápoló Csecsemő- és gyermekápoló Az érintett TISZK megnevezése évi RFKB döntésre tett javaslat, a szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában

Javaslat a régióban oktatandó országos beiskolázású szakmákra Régió Szakképesítés megnevezése OKJ azonosító Javasolt szakképző intézmény Indoklás Intézmény névTelepülésCím Észak-AlföldBőrműves Kós Károly Művészeti SZKI DebrecenHollós u. 3. Tradicionálisan a szakképesítés bázisa, szakmailag felkészült oktatókkal, fejlett eszközparkkal

Koncepcionális kérdések  Képzési beiskolázási szerkezet: 3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv. Feláll és működik a rendszer. Döntéstáblák alkalmasak a képzési és beiskolázási szerkezet befolyásolására.  Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök: TISZK-kek EU-s és szakképzési támogatás. Nagy kilengések, amelyek cunamit okoznak. Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal

Jövőkép, megoldási módok, lehetséges beavatkozások  A szakképzési rendszer egészének átgondolása részeként célszerű generálisan átgondolni a TISZK-ek jövőjét: „Legfőbb törvény a józan ész”  Hosszú távú nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció megalkotása, benne a TISZK-ek helye, szerepe (egyfenntartós modell)  A szétaprózott intézményrendszer továbbra is fennmaradt TISZK-es formában, a tényleges integráció felemás módon, formációk közötti profiltisztítás szükséges (újraértelmezés, rekorrekció)  A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek

A program jövője  Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást – Szabad iskolaválasztásra hivatkozás  A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő?  A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok.  RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása elején lejárt. Milyen további stratégiában gondolkodnak a döntéshozók?

Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

Nyilvántartásba vett TISZK-ek száma85 TISZK-ben lévő felsőoktatási intézmények19 TISZK-ben lévő középiskolák száma684 Az összes intézmény hány százaléka szerepel a TISZK-ekben 71% TISZK-ben lévő tanulók száma TISZK-ben tanulók aránya87% Országos TISZK adatok Forrás: NSZFI

A lényeget magát nézzük! – A jelen  A jelenlegi rendszer alapvető problémái: a „kötött pályás” görcsös pénzköltés kényszere nem kívánatos irányba tolták az egyébként nemes célokat  Látszat kooperációk jöttek létre papíron, eltérő módon érvényesülnek az RFKB valós érdekei, az illetékességek nem összehangoltak  Sok TISZK-ben a menedzsment jogköre tartalom nélküli, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben így kevés TISZK tud ténylegesen önfenntartóvá válni  A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek vannak, melyek többségénél nem érzékelhető a gazdasági szereplőkkel való érdemi együttműködés

A jelenlegi TISZK formációk (2011. első negyedév) Önkormányzati fenntartásban (46): 20 TISZK, mint SzSzT 19 TISZK, mint küldő- fogadó 7 TISZK, mint holland modell Gazdasági társasági körbe tartozó (39): 33 TISZK, mint Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit SzSzT 6 TISZK, mint Nonprofit SzSzT

A lényeget magát nézzük! – A lehetséges jövő  Profilt kell tisztítani, de ésszel (uniós vállalások kontra idő és szakképzés-fejlesztési koncepció)  Tényleges együttműködés elvárása, ha kell jogszabályi keretek között (lásd holland modell). Egy intézmény keretében, tényleges integrációra épülő TISZK modell.  Egyetlen pedagógiai programot a szakképzésben érintett TISZK-en belül  RFKB-val való szoros kooperáció  Közös pályázati és közbeszerzési eljárások

2011. évi kamarai feladatok alakulása Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB- k döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára