TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR

IDE JÁRT ISKOLÁBA...MÉG SOK A TANULNIVALÓJA  Székelyudvarhelyi középiskola:Shakespeare összes,régi iskoladrámák, Petőfi:Tigris és hiéna;  Kolozsvár (kereskedelmi főiskola):gyakran jár színházba;  Kolozsvári pályázatra, de már Amerikában írja Ősvigasztalás c. színművét;  Dicséretben részesül, de nem kap színpadot: túl regionálisnak tartják;

Az irodalmi formák közül a”legszigorúbb” és a „legizgatóbb” műfajnak tartotta a színpadi drámát; Eszközeit az egyetemes célok szolgálatába („a nemzet- nevelés tiszteletreméltó helye”) kívánta állítani; A „székelység emberi követe” kívánt lenni a színpadon; Soha nem azt írta, amit vártak tőle (a „havas öröklakása”) helyett maga is megjárja az országot és Amerikát, akárcsak regényének Ábelje; Féja Géza: Tamási a meglepetések írója; Színműveinek vegyes a fogadtatása:dicséret és fanyalgás, nemegyszer értetlenség; Tamási: „Az én helyzetem nem oly egyszerű, nem tanulhatom meg más darabok után a darabírást – magamat hamisítanám meg ezzel. Aki ma magyar drámát akar írni, jó színpadi művet, annak el kell felejteni, ami a színpadon nálunk volt.” Elutasítja az akkor divatos népszínmű és kabaré műfajait;

 Tamási megvetéssel nézi mindazt, ami „Szigligetitől és Tóth Edétől kezdve a pesti kabaristákig” szünet nélkül folyt nálunk „a parasztszínjátszás ürügye vagy cégére alatt”. Semmit sem utál úgy, mint a népszínművek „festett madarait”, s meg-megfricskázza azokat a szerzőket, akik vasárnapi ruhákban, bokrétás kalapban, hejehuja nótázás közben léptetik színpadra a parasztot. A naturalizmus hívei pedig úgy szerették látni, ha állatian önző és köpködő, buta s ápolatlan külsejű volt.  Az ősi, népi értékek felhasználásával teremt európai színvonalú, modern, az expresszionizmussal rokon drámát, amitől mégis életigenlésével, derűjével különbözik;  A jövőnek alkot, nem alkuszik;

SZEMLÉLETE, ÍZLÉSVILÁGA ITT FORMÁLÓDIK FŐ GONDJA VISSZAÁLLÍTANI A MAGYAR SZÍNPADRA A NATURALISTA DRÁMA ÁLTAL KISZORÍTOTT KÖLTÉSZETET New Yorkban banktisztviselői keresetének nagyrészét színházra költi. A színházi élet „végtelen skáláját” figyelte meg az olcsó burlesquetől az igényes kabaréig, a musical comedytől a színvonalas drámai színházig, határozott céllal és kritikai igénnyel; Itt (majd hazafele Párizsban) ismeri meg az európai drámairodalom kimagasló értékeit is; A modernek közül Franz Werfel, O’Neill, Max Reinhardt (lenyűgöző némajátékát „a legtökéletesebb művészet”-nek tartja) művészetét értékeli; G. B. Shaw újításaiban nem bízik; Magyar újítók: Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára,Babits Mihály: A másik ének c. mesejátéka; Bennük a népköltészet, a mítoszok, ősvallások és a modern lélektani problémák összefonódását tartja követendő eljárásnak;

 „Évekkel ezelőtt itt járt az orosz Kék madár, s azóta különösen felbukkan az a kérdés, hogy miképpen kéne nekünk is ilyen ’Kék madarat’ költeni.(...) ami ennél is fontosabb: maga a székely népi költészet, zene és tánc csábítóan alkalmas fészek arra, hogy valaki kiköltse abban a magyar éneklő madarat. Nekem is kedves gondolatom ez a költői madarászás, bár a ma élő két – három népi táltos közül talán én vagyok a legkevésbé alkalmas arra, hogy megcsináljam azt a valamit, amit ‘Székely Kék madár’ alatt közönségesen értenek. Ugyanis én túlságosan türelmetlen vagyok minden adott forma és adott értékkel szemben, még úgy is, ha ezt a nép cselekedte.” (Tamási)

KELETKEZÉS Az erdélyi „Kék madár” megírása régi, dédelgetett terve; Arisztophanész komédiái győzik meg elképzelése helyességéről; 1934-re készül el a kritikusokat zavarba ejtő műfajú „székely népi játék”-kal; CSELEKMÉNY Két vénleány a kishúgát gyűlöli, mert annak szerelmét irigylik. Vénlegény vőlegényeik viszont a fiatal lányra áhítoznak. Végül a vének összefognak a fiatalok elpusztítására, akik csoda módon legyőzik a gonosz erőket. Mese, mítosz és valóságos falusi kisvilág helyzet- és jellemábrázolásával, valamint székely humorral fűszerezve; FOGADTATÁS A kritika konok elutasításával szemben Német László Pirandello és Claudel törek- véseivel rokonítja; A Nemzeti Színház évekig nem tűzi műsorára (A krétakört, ami kínai átköltés 200- szor játsszák);

 Az Énekes madár inkább a népmesékkel, a mesék világával rokonítható. A színhely és idő megjelölése is ezt a mesei „hol volt, hol nem volt” meghatározatlanságot idézi: „történik akármelyik székely faluban, akármikor”. A tér és az idő végtelenné tágul, miközben a falu kisvilágában egyetlen napba(alkonyattól hajnalig) sűrűsödnek az események.  Steril mesedrámának elfogadták volna Tamási játékát, de mese és valóság összekapcsolását – a mindennapiban a rendkívüli láttatását – fölöttébb furcsállották. A szó szoros értelmében vett népdrámának is el tudták volna képzelni Tamási darabját, ha pusztán valóságelemeit nézik, amelyek a székely népéletet jellemzik.  Nem értették, hogy a valóságnak nincs vége, amikor a mese elkezdődik, s ha úgy tetszik, a mese is valósággá teljesedhet.  Az újszerű népdráma megalkotására tett írói erőfeszítéseket nem vették észre.  Hősei ízig-vérig székelyek, de a környező világ, amelyben mozognak, jelképesen tág és szándékosan időtlenített.  A lépten-nyomon megnyilvánuló, székely gondolkodásmód, humor és elmésség – akár mint érintkezési forma, akár mint kópéság és nagyotmondó bölcsesség, megtévesztő alakoskodás és nyílt jószívűség – sohasem öncélú, hanem egy magasabb költői és szerkesztői kompozíció szolgálatában áll.

I. csoda: fal E+R Magdó L+M Móka II.csoda: kút Móka Magdó E R L M III.csoda: madár E+R Magdó L+M Móka

VARJÚ Kártékony, csúnya, rossz szándékú cselvető, mitológiai haláltjövendőlő, tisztátalan. Ellentéte a galamb (itt énekes madár): Szentlélek szimbólum; „Hát az emberi varjakkal micsináljunk?” FEKETE KECSKE Ördög hasonmás, rontó állat, alakváltoztató; Öregasszony (boszorkány) bukfenc által vált.; BÉKA Mesékben a gonosz varázslatot megtörő, mit.:vizek őrzője, ember segítője; Magdó gúnyneve: kiszabadítja Mókát a kútból;

 „A bukfenc útján kecskéből vénasszonnyá és vénasszonyból kecskévé változó boszorkányalak jelenésével egy rontó rítus végbemenetelének is tanúi lehetünk: a boszorkány az udvart körbeszaladva egy teljes kört, ún. varázskört ír le, amely a gonosz erőkörét jelképezi, majd a mindennemű tisztátalan lelket és hatalmasságot elűzni hivatott templomi tömjénezés ellenrítusaként bakördög szőrével végigfüstöli a ház oldalát, „a jóság rügyeinek” elhervasztása végett („Dicsőséges szőre erős bakördögnek, hervaszd el füstöddel a jóság rügyeit...”).  Végül ördögszarvval megkeni és megrontja, ráolvas az udvar közepén álló kútra: „hogy békapjad és lenyeljed, aki közeledben jár”.  Ily módon válik a kút, a keresztény szimbolikában krisztusi metaforaként használatos élő és éltető víz forrása — a gonosz erőkörén belül — az életet elnyelő, pusztító mélységgé, mint a bibliai József esetében, akit gyilkos szándékú testvérei a kút mélyére taszítanak.” (K.V.N.)  „Az idősebbek szándékának megváltoztatása végett Köményné szerelmi bájitallal kísérletezik a Szentivánéji álom fondorlatos Puckjához hasonlóan, abban a reményben, hogy ily módon sikerül helyreállítania az összezavarodott párokat.  Ám ami Robin pajtásnak sikerül, az a fiatalok ellen együttes erővel összefogó Gondos nővérek és tétova udvarlóik esetében megbukik.  Így a shakespeare-i vígjátékkal több ponton is rokonságot mutató Tamási- játék végkifejlete más irányt vesz: a próbákat kiálló fiatal pár csodás módon eltűnik rosszakaróik szeme elől.  Eltűnésük nyomán fény árad, és egy énekes madár röppen fel a jelenlévők szeme láttára.” (K.V.N.)

A legkisebb (székely Hamupipőke),a megvetett harmadik; Nővérei gonoszul bánnak vele, mégis ő bizonyul méltónak a győzelemre, a mesei igazságszolgáltatásnak megfelelően; Három Gondos - lány Bár a két idősebb már régóta az idősebb nővérek vőlegénye, mégis mindhárman Magdó kezére pályáznak; A legifjabb, Móka mutatkozik méltónak erre; Három kérő Az ifjú hőspárosnak egyenként és közösen is próbákat kell kiállniuk állhatatosságuk bizonyítására; A próbák a mítoszok beavatás szertartását idézik, amelyek a felnőtté válást, a házasulóképességet bizonyítják; Három próba

 Az I. felvonásban Magdó a szerelem erejével elmozdítja a falat;  Mókának a fa tetején való égbe emelkedése, amikor is Magdó imádsága segítségével jóindulatra bírja az isteni hatalmat,  a kút mélyének megjárása, amikor — ismét Magdó segítségével — megtöri a gonosz hatalom, a rontás erejét;  a haldoklás jelenete tréfásan a holtak birodalmának a megjárását idézi;

 A rituális avatás egyik legfontosabb eleme, próbatétele, hogy a hősnek a holtak birodalmában, az alvilágban vagy az égben, avagy gonosz szellemek, szörnyek lakta valamely más országban kell helytállnia

 Falakat is elmozdítani képes erő;  Csillagválasztás: „együtt ülünk a Göncöl szekereire”  Piros rózsa: Köményné meghatározása szerint „A szerelem? Leginkább olyan, mint a rózsa, s a rózsák között is a legszebb, a piros rózsa, amelyik ki tudja mikor, titkon fogamzik...”  Magdó szándékosan mondja sárgának a Lukács piros rózsáját, amit neki hozott: a sárga rózsa az irigység és féltékenység jelképe;

 A szörnyetegekként kettejükre rontó „varjaktól” szabadulnak meg egyszer s mindenkorra az utolsó jelenetben, amikor is (nászágy vagy halottas ágy nyeli el őket?) énekesmadárrá (lélekszimbólum!) eggyé olvadva a fénybe szállnak;

 Dávid Gyula - Bara Katalin – Cs. Gyimesi Éva – Csutak Judit – Lázok János: Magyar irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, EDP.,Buk., 37-39;  Z. Szalai Sándor: Tamási Áron színjátékai, dia.jadox.pim.hu/jetsped/displayXhtml?docId= & secId= &mainContent=true&mode=html, I.kötet, 4-32; olv  Klein – Varga Noémi: Archetípusok és archeszituációk Tamási Áron drámáiban, Korunk 1997 Augusztus, olv  Széman Emese Rózsa: Emlékezés és emlékeztetés az Énekes madárban és A csodában – féléves dolgozat, mesteri, 2009, szemanrozsa.blog.hu/2009/11/22/tortenelem_mult_emleke zet_enekesmadar_a_csoda;olv