A mi Velencénk: a turisztikai tér és miliő összefüggésrendszerének változásai a „Velencei tó kapujában” Wirth Gábor Doktorandusz SZIE Enyedi György RTDI, II. évfolyam 2014.06.26., SZTE, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

A kutatás célja turisztikai tér és az itt kialakult turisztikai miliő összefüggésrendszerének rendszerszemléletű vizsgálata → milyen típusú fejlesztésekre lenne szükség a település versenyképességének növeléséhez. milyen lépések segítségével lehet kialakítani Velence és a Velencei-tó viszonylatában egy helyi „márkát”

Módszerek Szakirodalom feldolgozása TeIR és KSH adatbázisa Térszerkezet vizsgálata a google térképei segítségével Széles körű adatgyűjtés a napi sajtóból, internetről

Velence turisztikai terének interpretációja Fürdővárosok jelentős része: turisztikai tér csak egy településrész Mi határozza meg Velence turisztikai terét? a) határait kijelölő mozgás b) időbeliség

Velence turisztikai terének kialakulása és változásai XX. század ‘20-as- ’30-as évei: funkcióváltás kezdete és infrastruktúra kiépülése, tópart, strand, víkendházak 1958-tól: Velencei-tavi Intéző Bizottság tevékenysége (strand, camping, szálláshelyek, éttermek, stb.) M7-es autóút (1968) → északi part fejlődése Bp (és Fehérvár) közelsége: alacsonyabb telekárak → ingatlanvásárlás (gazdasági és társadalmi hatás, térszerkezet változása)

Velence turisztikai terének lehatárolása: Délen: tópart, 7-es út, vasútvonal Északon: tópart, M7

2004: várossá nyilvánítják Velencét, de: 3. 1990-2008 2004: várossá nyilvánítják Velencét, de: nagy visszaesés a turizmusban turisztikai infrastruktúra romló állapota kempingturizmus hanyatlása:

4. Fejlesztési kísérletek a XXI 4. Fejlesztési kísérletek a XXI. század első évtizedének végén: Velencei Korzó és Szabadstrand (A Velencei-tó kapuja projekt) Velence Resort & Spa wellness-szálloda megnyitása kerékpárút Velence turisztikai tere átstrukturálódik! a turisztikai funkció bővül

A Velence Resort&Spa és a Velencei Korzó és Szabadstrand telephelyválasztása

A turisztikai tér változásának hatásai Velence turisztikai miliőjére

természeti-környezeti értékek meghatározók szocialista korszak öröksége a partszakasz romló állapota helyi társadalom politikai megosztottsága agglomerálódás folyamata → lakosságszám folyamatos növekedése (5657), problémák: A) környezetterhelés B) térhasználat – kertvárosi jelleg?

Összegzés eddigi fejlesztési elképzelésekben: Velencei-tó=kizárólagos célterület a valóságban: célterület+küldő terület+csatorna Budapest agglomerációs zónája ma már a Velencei-tó településeit is magában foglalja ebből következik: helyi társadalom, gazdaság és településszerkezet is átalakul: településre költözők (főként Budapestről), ingázók, víkendházasok (1901 lakóház és 2615 üdülőépület)

átlagos tartózkodási idő: 2011-ben 2,24 nap; 2012-ben 2,54. – A szálláshelykínálat bővítésével nem növelhető nagy mértékben a vendégéjszakák száma – közlekedésföldrajzi adottságok szerepe, ebből következik: termékfejlesztéskor új célcsoportok bevonása szükséges (1 napos látogatók, víkendházasok, és vendégeik, átutazók, stb.)

Köszönöm a figyelmet!