és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések Prof. Dr. Szirmai Viktória Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu A magyarországi nagyváros-térségek területi-társadalmi jellegzetességei és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések

Bevezetés

Az európai társadalmi-gazdasági krízisek A gazdasági alapú társadalmi probléma megoldások diszfunkcionális működései. A jóléti állami célok válságai : Szegénység felszámolása, általános jólét, Teljes foglalkoztatottság, Teljes körű ellátás. A jóléti állam válsága és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt: az országok, és régiók közötti egyenlőtlenségek, a társadalmi leszakadás az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliség,

A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt is kívánja vizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) We are new in the first periode 5

A mai előadás tematikája

A fő kérdés: van e- összefüggés a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és a jól-lét szintek között? Az elemzés 3 szükséges iránya: 1. Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? Mi jellemzi az európai nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? 2. Mi jellemzi az európai és a hazai jól-léti mutatókat? Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségi jól-léti mutatókat?

3. A területi egyenlőtlenségek milyen helyet foglalnak el a társadalmi jól-lét mutató rendszereiben? Vannak-e összefüggések? Ha vannak miért vannak és ha nincsenek miért nincsenek?

Feltevés: A területi adottságok csak korlátozottan, a társadalmi csoportok társadalmi szerkezeti pozíciói alapján gyakorolnak hatást a jól-lét jellemzőire Ökológiai pozíció Infrastruktúra Helyi társadalmi szerkezet Helyi gazdasági lehetőségek Stiglitz dimenziok Jövedelem, anyagi munka Oktatás, egészség, biztonság, Politkai érdekérv Környezet társadalmi kapcsolatok

Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? 2005

A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

A népesség havi jövedelem szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

2014.

A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2014)

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010)

A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2014)

Új trendek 1) A korábbi hierarchikus térbeli társadalmi szerkezet megváltozott, 2) Kiegyenlítettebbé vált Köszönve a dzsentrifikációnak, A képzett rétegek kijjebb vonulásának, A városkörnyék átalakulásának, A külső városrészek új lakóparkjainak

Külföldi példák

A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban (Cattan, N. - 2011): Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. In: Szirmai : Urban Srawl in Europe

A társadalmi jól-lét probléma

Magyarország az európai jóléti modellekben (életminőség )

A visegrádi országok jövedelmi szintje Életminőség Magyarországon és Európában (Eurostat, 2014 március)

Magyarországon érzékelik a legerősebben a feszültségeket a társadalom tehetősebb tagjai és szegényebbjei között.

 Csökkenő szociális juttatások csak Magyarországon (Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások,

Társadalmi jól-lét a magyar nagyváros-térségekben Általános megjegyzés Jóval magasabb értékek, nagyobb magyar elégedettség az európai mért adatokhoz képest Feltevés: A területi adottságok csak korlátozottan, a társadalmi csoportok társadalmi szerkezeti pozíció alapján gyakorolnak hatást a jól-lét jellemzőire Az elemzések szerint van, de visszafogott megfelelés: A strukturális helyzetet (is) meghatározó tényezők esetében(iskolai végzettség, jövedelem ) erősebb a látható összefüggés a területi szerkezet és a megkérdezettek adott jól-lét szintjei között.

Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) PÉLDA: Egyéni jövedelem (2014) Legmagasabb jövedelem megoszlása és a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása esetében megfelelés látszik

Oktatás PÉLDA: Iskolázottsági szint (2014)

Egészség PÉLDA: Egészségi állapottal való megelégedettség (2014) Átlaghoz képest a fejletlen a leginkább elégedett, A fejlett és a külváros a leginkább elégedetlen az egészségével (idősebb magas státus) ,

Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) PÉLDA: Gazdasági aktivitás (2014) Komoly térségi megfelelés oka: a várostérségi munkaalkalmak kiegyenlítettsége, De a munkanélküliség magas az átlaghoz képest, az átmeneti övezetben, ahol magasabb az átlagnál a fizikai dolgozók aránya

Politikai képviselet és kormányzás PÉLDA: Érdekek figyelembevétele a döntéseknél (2014) Megfelelés, A belváros és városkörnyékek esetében: hasonló vélemények, hasonló az iskolázottság. Átmeneti övezet (munkások)

Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok PÉLDA: Az általános bizalom szintje (2014) Kisebb megfelelés A belváros erősebb bizalma

Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű) PÉLDA: A lakókörnyezet biztonságossága (2014) Fejletlen környék kiugróan bizalmatlan, Területi, mivel ez egy átalakuló rész.

Összességében: A vizsgált nagyváros-térségi övezetek a 8 stiglitzi dimenzió tükrében (aggregált mutatószámmal) Felső: átlagok szerint Alsó. Összevont értékek szerint A legnagyobb megfelelés a térbeli helyzet és a jól-lét adott színjei között: A belváros esetében A fejlett városkörnyék esetében, A legkisebb: az átmeneti övezetben, (munkás övezet)