Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Horizontális tanulás intézményi hálózati együttműködés
A tanári munka értékelése
„Ezt egy életen át kell játszani”
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
Szemléletformálás és minőség kulcsa: a K É P Z É S Móri TDM Konferencia november 10.
VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS augusztus A pedagógus kollektíva az iskolában, az iskolafejlesztés személyi feltételei dr. Várnai Andrásné.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Szervezetfejlesztés, vezetésfejlesztés
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Az ökoiskola kritériumrendszer megújítása Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozója Budapest 2009 OKM OFI Szontagh Pál.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A gyakorlatvezető mentor
Gyakorlatvezető mentortanárképzés
Pedagógiai Értékelési Konferencia
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
HÁLÓZATI TANULÁS Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon TÁMOP nyitókonferencia EGER, szeptember 3.
A pedagógus kompetenciák mérési-értékelési lehetősége
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Iskolavezetés, hatékony iskolaszervezet
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Számít, hogy 0,61 m2 ? A pedagógusok élet-, és munkakörülményei, a pedagógus életpálya teljességének tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
Ahány gyermek, annyi út „A bolondság és a zsenialitás közötti távolság csak sikerben mérhető” Gönczi Károly.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
1 Hogyan tovább minőségügy? XIV. Magyar Minőség Hét november 07.
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság OFI - KONFERENCIA OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET Aktív és felelős állampolgárság.
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
A szaktanácsadó segítő szerepe
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Az intézmény partnerségi kapcsolatainak.
Simon Gabriella A papíralapú portfólió
A projekt az Europai Unio támogatásával, az Europai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
Dr. Schiffer Csilla. Továbbképzés előnyös:  ha általános válaszok adhatók egy problémára,  ha lehetséges a gyakorlaton túli elméletalkotás, amely továbbképzéssel.
Nyitó konferencia szakmai elemei 1.Duális képzési filozófia alapelemei (10 parancsolata) 2.Duális képzések nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 3.Duális.
Dr. Schiffer Csilla: Kooperáció és koordináció
Nyitó konferencia szakmai elemei 1.Duális képzési filozófia alapelemei (10 parancsolata) 2.Duális képzések nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 3.Duális.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Az ökoiskolák előtt álló jelenlegi kihívások és a lehetséges válaszlehetőségek.
HEFOP és projekteredmények, hasznosíthatóság és egymástól tanulás Dr. Podruzsik Szilárd.
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési rendszere
Pedagógus kompetenciák mérése és mérőeszközök kidolgozása
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Előadás másolata:

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Az iskolába lépő 6 évesek – akik kb. 2070-ben mennek nyugdíjba

Mit vár tőlük a munkaerőpiac? Problémamegoldó készség Rugalmasság Szervezőkészség Együttműködési készség Csapatban dolgozás Jó kommunikációs képessége Jó fellépés Tanulási képesség Több kutatásban is ezek a készségek, képességek kerültek elő, de bővíthető: Elkötelezett a szakmája iránt Vezetői kompetenciák 2012.08.28. Tanévnyitó 2012, Galánta

Tanulás - a pályázat koncepciója

Változó kapcsolat – a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom Steve Jobs schools in Holland http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.aposdle.tugraz.at/var/aposdle/storage/images/media/images/workplan_small/1307-11-eng-GB/workplan_small.png&imgrefurl=http://www.aposdle.tugraz.at/project/archive/workplan.html&h=534&w=525&sz=149&tbnid=pqepb1QH8D6q8M:&tbnh=90&tbnw=88&zoom=1&usg=__p6CfTmQ1taZERZxP_JrlsVQMZIs=&docid=EX4D2OYi_dcIUM&sa=X&ei=pHYsUs6gAuqk4ATjw4DABQ&ved=0CJEBEPUBMA0&dur=980 http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://anticap.files.wordpress.com/2011/04/factory-workers.jpg&imgrefurl=http://anticap.wordpress.com/2011/04/29/technophysio-evolution-or-capitalist-biopower/&h=1463&w=2000&sz=804&tbnid=nGEk1qjwq3y6OM:&tbnh=99&tbnw=135&zoom=1&usg=__6ksCY7VtluUDQCFxNsSdQ7gFN-M=&docid=0CxaH1rb35MOeM&sa=X&ei=x3MsUs36OcfZtQaK2IC4BA&ved=0CDoQ9QEwAw&dur=2201

Tudásgazdaság – tanulástudomány (Sawyer, 45-47) Az iskolázás standard modellje Az iskolázás új modellje Az iskolázás alapja a tények, szabályok és eljárások elsajátítása; Az iskolázottságot ezek mennyisége tükrözi; A tudást a tanár birtokolja, akinek a dolga ezen tudás átadása a diákok számára; A tanulás az egyszerűbbtől halad a komplexebb felé, de azt, hogy mi az egyszerű/komplex, azt nem a gyermek tanulásának módja, hanem az oktatással foglalkozó szakértők döntik el; Az iskolázás sikeressége a tények és eljárások elsajátításának mértékével mérhető A tanulás mélyebb konceptuális megértése a felszínes tényekre és eljárásokra való koncentrálás helyett. A koherens, integrált, egymáshoz kapcsolódó tudás fontossága, szemben az elkülönülő, tantárgyakba tagolt tudással. A kontextualizált, autentikus tudás fontossága, semmint a kontextustól függetlenített osztálytermi gyakorlatok alkalmazása. A kooperációra épülő tanulás fontossága szemben az izolációval

Munkaadói elvárások és tendenciák Statikus szemlélet: Munkáltató: meghatározott végzettségű szakember keresése Egyén: végzettségéhez illeszkedő munkahely keresése Dinamikus személet: Munkáltató: meghatározott feladatok ellátásához szükséges kompetenciákkal rendelkező szakember keresése, új, a szervezet számára fontos kompetenciák felismerése, a keresés újraértékelése Egyén: kompetenciáihoz, érdeklődéséhez illeszkedő feladatkör keresése, törekvés a kompetenciáinak a szervezetben való hasznosíthatóság evidencia alapú megmutatására

OECD – Fókusz a kompetencián

Minőségi tanulás a felsőoktatásban A tanulás és tanítás minősége A minőséget meghatározó tényezők (tanuláskutatás, szervezet és vezetés, HR, képzési program, hallgatók, kompetenciamérés stb.) Egy idézet a könyvből: „…az érvényesülő feltételezés az, hogy a végzettek foglalkoztatásának szempontjából az általános kompetenciáknak van a legnagyobb jelentőségük, amíg a kizárólagosan tartalom- alapú, szűken egyes szakterületekhez kötődő kompetenciák nem lehetnek elégségesek…” (39.o.)

Tanuló szervezet – miért? A forrás a tanulás fogalmának változása a munkaadók elvárásai A jellemzők és a tanuló szervezet kapcsolata (Senge) Autonómia – személyes irányítás Jövőkép – közös jövőkép kialakítása Pedagógiai filozófia – rendszergondolkodás Kooperativitás – csoportos tanulás Lehetőségek teremtése – közös jövőkép alakítása Folyamatos tanulás – csoportos tanulás Nyitottság, adaptivitás – gondolati minták

A fejlesztés forrásai és modellje

A tanuló szervezetté válás támogatása Források Szakmai támogatás és fejlesztés Diagnózis és modellalkotás Hálózati tanulás

Az iskolák kiválasztása - szempontok OKM eredmények Iskolatípus Regionális lefedettség Fejlesztési tapasztalatok (szervezeti képességek) Aktivitás (szervezeti szándékok)

Hálózati tanulás I1 - Tanuló szervezetként működő iskola I3.5 I2.1 - Úton a tanuló szervezet felé I2.2 - Úton a tanuló szervezet felé I3.5 Belső csoportok I3.4 I3.6 I3.1 I3.3 I3.2

Egy komplex és gyakorlatias fejlesztési modell – a PDA Folyamatközpontú modell – Process Diagrammatic Approach Milyen az iskola külső és belső környezete? SWOT Mi jellemzi az iskola hatékonyságát, kultúráját? Versengő értékek modell Mik az erősségei a szervezet kulcsszereplőinek? RaDAr

A PDA mint diagnosztikus és fejlesztési modell Diagnózis Fejlesztés

SWOT - adatgyűjtés és elemzés

A versengő értékek modell Quinn és Cameron

RaDAr – a viselkedés jellemzői Viselkedés: a kompetencia aktív megjelenési formája Egy példa a kettő kapcsolatára A RaDAr dimenziói Kapcsolat / Tartalom orientáció Dinamizmus / Stabilitás Vezető / Megvalósító Hatékony / Nem hatékony viselkedés

A konkrét feladatok Feladatok, tevékenységek, határidők áttekintése Tanuló szervezet_feladatok lehetőségek_tervezés.docx

Mitől jók a legjobbak? A legjobban teljesítő rendszerek PISA Egy tíz évvel ezelőtti Tennessee államban lefolytatott vizsgálat kimutatta, hogy ha két átlagos nyolc-éves más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén szereplő pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól McKinsey, 2007, 15.o A legjobban teljesítő rendszerek PISA pontszámai esetében a diákok tanulmányi eredményei és családi körülményei között csak gyenge kapcsolat mutatható ki McKinsey, 2007, 34.o

Mitől jók a legjobbak? Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják, A tanulás minőségét csak a tanítás minőségének fejlesztésével lehet javítani, Az általános jó eredmény csak akkor biztosítható, ha megfelel mechanizmusok garantálják, hogy minden gyermek kiváló minőségű oktatásban részesül. McKinsey, 2007, 40.o

Mitől jók a legjobbak? - finomhangolás Az akutális teljesítményszint értékelése A megfelelő beavatkozás kiválasztása A kontextushoz való illesztés McKinsey, 2010, 27.o.

Miért éri meg az erőfeszítés? A tanuló: emelkedő eredmények, csökkenő különbségek – mindenki számít A pedagógus: siker a tanuló/a tanulás eredményessé tétele – növekvő presztízs, egymás támogatása, a kiégéskockázat mérsékelése (szakmai célok, személyes fejlődés, munkahelyi társas közeg) A vezető: az iskola sikeressé tétele, a pedagógusok támogatása – társadalmi elismerés Az iskola: fejlődő szervezet, új kihívások és eredmények – akitől mások tanulnak

Fenntarthatóság

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!