Szabó Ákosné Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A szociális képességek fejlesztése módszertana A szociális kompetencia és az iskolai teljesítmény kapcsolata 1

A gyógypedagógia fogalma napjainkban A gyógypedagógia interdiszciplináris embertudomány: a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek (népesség) és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés, nevelés, terápia, oktatás, képzés, kísérés, rehabilitáció (tevékenységek) tudománya. 2

A szociális kompetencia a szociális megismerés, a szociális motívumok és a szociális képességek, készségek, ismeretek komplex rendszere alapvetően meghatározza az emberek szociális viselkedését

Hazánkban sokáig a pedagógiai tevékenység mellékterméke Zsolnai Anikó és mtsai (1994) – empirikus vizsgálat Célkitűzések: Megkísérelni körülhatárolni a szociális kompetencia azon komponenseit, amelyek az iskolai teljesítmény alakulására hatnak Kimutatni ezek szerepét az iskolai teljesítményben

A kutatás lépései a szociális kompetencia azon komponenseinek felvázolása, amelyek feltevésük szerint szerepet játszanak az iskolai teljesítmény alakulásában, a szociális képességeket feltérképező empirikus kutatás a megmért szociális képességek, a tanulást segítő motívumok és a tanulmányi eredmények összefüggéseinek elemzése

A kutatás mintái és az adatfelvétel Általános iskola, 6. osztályosok 218 fő Középiskola, 2. évfolyamra járók 220 fő (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző) Szegedi iskolák, 56% fiú, 44% lány Lakóhely szerint: 4% tanya, 29% község; 27% város, 40% megyeközpont 5 kérdőív kitöltésével:Big Five Kérdőív (BFQ), Capara és mtsai

Érzelmi stabilitás – labilitás Együttműködés/empátia – önzőség A kettős célkitűzésnek megfelelően az alábbi szociális komponenseket választották ki: Érzelmi stabilitás – labilitás Együttműködés/empátia – önzőség Nyitottság Külső – belső kontrollattitűd Kötődések Ezek a személyiségfaktorok konzisztensen jellemzik az egyén szociális viselkedését.

A tanulásit segítő motívumok és a tanulmányi eredmények alakulása 12 és 16 éves korban Két kérdőív A kérdések hat csoportja: 1. a család motiváló hatása 2. az iskola motiváló hatása 3. a tanulók belső tanulási motiváltsága 4. a gyermekek tanulásra vonatkozó önértékelése 5. tanórán kívüli tanulási tevékenységek 6. tantárgyi osztályzatok

Családi motiváció A gyerekek tanulásra ható családi motivációja 12 éves korban magasabb, mint 16 éves korban (105 – 95) A középiskolásoknál a családi motiváció nem meghatározó, valószínűleg a kortársak szerepe jelentősebb

2. Iskolai motiváció Az iskola motiváló hatása is erősebb a fiatalabb tanulók esetében A kisebbeknél az iskola pozitív hatását még jelentősebbé lehetne tenni a tanárok motiváló hatásán keresztül

3. A tanulók belső tanulási motiváltsága A 12 éveseknél nagyobb a belső késztetés a tanulásra A középiskolásoknál jelentős visszaesés (110 – 91) Magyarázat: életkori sajátosság, még nem látszik közelinek a pályaválasztás

4. a gyermekek tanulásra vonatkozó önértékelése A két életkori mintában közel megegyezik az átlaghoz viszonyítva negatívabban vagy pozitívabban a tanulásukat (ön)értékelők száma

5. tanórán kívüli tanulási tevékenységek Mindkét csoportban többen vannak azok, akik az átlagnál kevesebb tanórán kívüli tevékenységet végeznek (pl. szakkörök), mint azok, akik többet teljesítenek A fiatalabbak több tanórán kívüli tanulási tevékenység jellemzi Okok: a 16 éves korosztály már több tevékenység közül választhat önállóan; ebben az életkorban a családi és a baráti motiváció hatása sokat gyngül

6. Tantárgyi osztályzatok Az általános iskolai tanulók jobbak Okok: a fiatalabbak lelkesebbek, motiváltabbak a jó osztályzatok elérésében A pályaválasztás előtt álló fiatalok esetében valószínűleg árnyaltabb képet látnánk az osztályzatokat illetően

A szociális kompetencia néhány komponensének kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel A személyiség szociális faktorainak kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel A személyiség szociális faktorainak kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel12 és 16 éves korban A külső – belső kontroll attitűd kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel A kötődések kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel

4. A kötődések kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel Számos kutatás és tapasztalat szerint a tanítóhoz való kötődések komoly szerepet játszanak a tanulás eredményességében A kutatásban viszont a tanári kötődések sem az iskolai motivációval, sem az érdemjegyekkel nem korreláltak erősen (kevés tanári kötődés volt tapasztalható) A családi kötődések és a családi motiváció korrelációja is alacsony volt (r=0,07) Az összes kötődések esetében a belső tanulási motivációval, a tanulásra vonatkozó önértékeléssel és az osztályzatokkal szignifikáns korreláció állt fenn

A szociális kompetencia, a tanulást segítő motívumok és a tanulmányi eredmények közötti összefüggések Az iskola motiváló szerepe a gyerekek tanulmányi eredményességében minimális (a családi motiváció a tantárgyi osztályzatoknak csak a 8%-át magyarázta, míg az iskolai motiváció hatása csak 2%-os volt) A belső tanulási motiváltságot a változók (lelkiismeretesség, nyitottság, önértékelés) 44%-ban magyarázták, tehát ezek a tényezők erősen hatnak egymásra Az osztályzatok alakulása az önértékelésre a fenti változókhoz képest is jóval erősebb hatással van: tehát a jó tanulmányi teljesítmény erősíti a gyerekek önértékelését, a reális önértékelés pedig nagy hatással van az osztályzatok alakulására