A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia 2007. 12. 01.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kompetitív kizárás vagy együttélés?
Advertisements

HŐMÉRSÉKLET NOVEMBERi HÓNAP.
Potenciál játékok A játékoknál minden játékosnak saját nyereménye van és azt kívánják maximálni. A potenciál játékoknál létezik egy V(s1, …, sN) potenciálfüggvény,
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Valóságos gázok.
A PARADICSOMSŰRÍTMÉNY HŐFIZIKAI TULAJDONSÁGAI
Melyik előlap legyen?  A betűket egyszerűbbre is meg tudom csinálni.
Elfutó elektronok és fütyülő hullámok kölcsönhatása tokamak plazmákbaN
2012. április 26. Dülk Ivor - (I. évf. PhD hallgató)
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
Szimuláció a mikroelektronikában Dr. Mizsei János 2013.
Entrópia és a többi – statisztikus termodinamikai bevezető
A korlátozott síkbeli háromtestprobléma
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
A kvantummechanika rövid átismétlése
Szerkezetek numerikus modellezése az építőmérnöki gyakorlatban
Becsléselméleti ismétlés
© Gács Iván (BME) 1/36 Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Hőtan (termodinamika)
KÖZMŰ INFORMATIKA NUMERIKUS MÓDSZEREK I.
NUMERIKUS MÓDSZEREK II
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Gyengén nemlokális kontinuumelméletek: szilárd vagy folyadék, kontinuum vagy részecske? Ván Péter MTA, RMKI, Elméleti Főosztály és BME, Kémiai Fizika.
Gyengén nemlokális nemegyensúlyi termodinamika, … Ván Péter BME, Kémiai Fizika Tanszék –Bevezetés –Elvek: II. főtétel és mozgásegyenletek –Példák: Hővezetés.
VIKKK III.2. projekt: Technológia fejlesztés és optimális üzemeltetés Varga Tamás Pannon Egyetem, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Veszprém, 2007.június.
Szonolumineszcencia vizsgálata
Geotermikus energia hasznosítása
Veszprémi Viktor Wigner Fizikai Kutatóközpont OTKA NK81447
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
Készítette: Ács László
ADSZORPCIÓ.
Optimalizáció modell kalibrációja Adott az M modell, és p a paraméter vektora. Hogyan állítsuk be p -t hogy a modell kimenete az x bemenő adatokon a legjobban.
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
HR2 3. labor A tényleges labor anyaga letölthető a WEB-ről: Nemlineáris rendszerek vizsgálata a MATLAB felhasználásával.
Makai M.: Transzport71 A hidrodinamikai egyenletek korrekciója Statisztikus dinamika A tér diszkretizált  a fázistér: a fázistér egy pontja: statisztikus.
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
Makai Mihály egyetemi tanár BME NTI
Ideális folyadékok időálló áramlása
Enzimreakciók Környezet figyelembe vétele   1 (  1 )-  2 (  2 ), mikor minden fragmens végtelen távolságban van Empirikus vegyértékkötés módszer.
Petri-hálón alapuló modellek analízise és alkalmazásai a reakciókinetikában Papp Dávid június 22. Konzulensek: Varró-Gyapay Szilvia, Dr. Tóth János.
Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK
Mintaképződés bináris dipoláris vékonyrétegekben Varga Imre és Kun Ferenc Debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszék.
Torlódás (Jamming) Kritikus pont-e a J pont? Szilva Attila 5. éves mérnök-fizikus hallgató.
III. Kontaktusok tulajdonságai és számítógépes modellezés 4. előadás: Hertz-kontaktus; ütközés Budapest, szeptember 28.
Instacionárius hővezetés
INDC - 1st International Diabetes Conference, MedicSphere Zárókonferencia.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) Intervallumbecslések 2014/
A szimuláció célja és jelentősége Számot ad a molekuláris rendszerek: dinamikájáról időbeli fluktuációiról, vibrációs módusairól konformáció változásairól.
Szimuláció.
Forgalom-szimuláció eltérő közegekben Max Gyula BMGE-AAIT 2008.
Együttélés fluktuáló környezetben II. Elméleti ökológia szeminárium.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19)
A problémakör vázlatosan:
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
Kontinuum modellek 1.  Bevezetés a kontinuum modellekbe  Numerikus számolás alapjai.
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Szimuláció a mikroelektronikában
Hőtan.
Előadás másolata:

A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia

2 Áttekintés I.A molekuláris dinamika módszere (Cél, Modellalkotás, Választott modell) II.Numerikus számítások (Runge-Kutta módszer, Részecskeszám) III.Szimulációk (Tervezés) IV.Eredmények (Kritérium α-ra, P(ρ, T) felület, Értékelés)

3 I. A molekuláris dinamika módszere Cél: Az anyag mikroszkopikus modelljéből → becslés makroszkopikus tulajdonságaira (pl.: P-V-T állapotegyenlet) Modellezés: –Részecskék –Kölcsönhatás –Környezet

I. A molekuláris dinamika módszere 4 –Termodinamikai mennyiségek: Statisztikus fizikai megfontolásokkal átlagokból adódnak Belső energia (párpotenciálra): Hőmérséklet: Nyomás: –Időfejlődés: Kanonikus egyenletek: Autonóm nemlineáris differenciálegyenlet-rendszer → Megoldása csak numerikusan lehetséges

I. A molekuláris dinamika módszere 5 Választott modell: –Morse-féle centrális kéttest potenciál: –NVT sokaság: (Hoover-Nosé termosztát) –Periodikus határfeltétel: T × T × T = T 3 (α = 3)

6 k 2 /2 y(t) t  t /2 II. Numerikus számítások Negyedrendű Runge-Kutta módszer: t y(t) t +  t k1k1 k3k3 k 1 /2  t /2 y(t) t k3k3 t tt y(t +  t) t t+  t k4k4 k2k2 ≈ y(t +  t) (k 1 + 2∙k 2 + 2∙k 3 + k 4 ) /6

II. Numerikus számítások 7 Részecskeszám: –Szimulációknál max ↔ Valóság: ≈ –Kérdés: Van-e értelme a szimulálásnak? –Válasz: Próbaszimulációk Az eredmény részecskeszámtól való függése: P (ρ, T = áll.) N Konvergens!

8 III. Szimulációk Ismert fizikai tartományon: T = K, ρ = 10 – kg/m 3 „Hosszú” ideig: t = 15 ps Sok iterációs lépéssel: t /  t = Elegendő számú részecskével: N = 500 (!) Sokszori futtatás: 27 különböző ρ és 40 különböző T érték

9 IV. Eredmények Kritérium a Morse-potenciálra: –Tapasztalat: Bizonyos α-ra rossz eredmény –α < 2.64 esetén az extrém sűrű állapotok negatív nyomásúak (!) –Nagy sűrűségen 1 részecske nyomásjáruléka: dr n(r) F(r) ∙ r r

IV. Eredmények 10 α α = 1, 2, 3 UαUα σ r F α ∙r 3 σ r FαFα σ r – Negatív nyomás!

IV. Eredmények 11 Numerikus eredmények: –P(ρ,T) felület –Hasonlóság a Van der Waals egyenlettel: Kritikus pont Instabil tartomány (K T < 0)

IV. Eredmények 12 Értékelés: –Jó illeszkedés nagy hőmérsékleten: T/T krit = –És alacsony sűrűségen: ρ/ρ krit = P/P krit ρ/ρ krit T/T krit P/P krit

13 Összefoglalás Morse-potenciállal kölcsönható NVT sokaság Kritérium α értékére 1080 szimulációból P(ρ,T) felület Van der Waals-egyenlet illesztése Jó illeszkedés nagy hőmérsékleten és kis sűrűségen További feladatok

Köszönöm a figyelmet!

15 Kezdeti paraméterek: –Lapcentrált elhelyezés (4 atom / cella) –Maxwell-féle sebességeloszlás: v x0, v y0 és v z0 normális eloszlásúak Box-Müller algoritmussal generálhatók: Potenciál levágási sugara: → Gyorsabb számolás U(r) 33 22 r

16 Kiértékelés: –Adott állandó ρ és stabilizált T mellett figyeljük P(t)-t és T(t)-t –Átlagukat minősítjük egyensúlyi értéknek T P T t P t P es T es

17 –Ingadozásaik korrelációjából is következtetünk: Főkomponens analízissel meghatározzuk a „legerősebb korreláció irányát” A teljes adathalmazt 5 ponttal helyettesítjük (súlypont + szórásoknak megfelelő kísérőpontok) Ilyen irányban várjuk a szomszédos pontokat (ρ = áll.) T P P T

18 –Van der Waals-egyenlet: –Izoterma menti nyomás szélsőérték helyek: –a és b illesztése: P/P krit ρ/ρ krit – P/P krit ρ/ρ krit –3 –6 3 – P/P krit ρ/ρ krit –3 –