Környezetgazdálkodás 1.
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az emberiség fejlődésével hogyan nő az energiafelhasználás Energiatermelés hatása a nyersanyagforrásokra A gazdasági termelésre hogyan hat a fogyasztói magatartás Makrogazdasági szinten a használtcikk kereskedelem folyamata a fejlett és fejletlen országok között Környezeti válság, okozott környezeti problémák Kitekintés: környezetünk jövője
Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése A technikai forradalom óta felbomlott az egyensúly, túl sokat vonunk el: Nem csak az élet fenntartásához Többletenergia Erőművek Ipar Szolgáltatások fenntartásához Energiafelhasználásunk a civilizáció fejlődésével nő. A nem megújuló nyersanyagok véges készletei révén – dráguló energia. A fejlett országok a jobb energiafelhasználású technológiák fejlesztésére és bevezetésére törekednek.
Az ember átlagos energiafogyasztásának változása a történelem során A technológiai ember energiaigénye modern életünk biztosításához 100-szorosa őseinkének Forrás: Barótfi, 2000
Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése Emberiség energiától való függősége Fém kitermelés Fosszilis energiahordozók biztosította energia Manufaktúrák továbbszerveződése Nagyipar létrejötte XX. század. Vegyipar felfutása: műanyagok, növényvédőszerek, műtrágyák Iparszerű mezőgazdaság Orvostudomány fejlődése, átlagéletkor növekedés a fejlett országokban
Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése Dráguló energia Fejletlen országok lemaradottsága Fejletlen ipar Rosszabb energiahatékonyság Erőforrások túlzott használata Környezetszennyezőbb technológia Nem regionális, hanem globális környezeti problémák súlyosbodása Rio de Janeiro 1992. ENSZ Konferencián fejlett országok a bruttó hazai össztermékük 0,7%-át odaígérték a fejlődőeknek környezetkímélő technológiák bevezetésére.
Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése Fogyatkoznak a nem megújuló energiakészletek Szén Kőolaj Földgáz Fogyatkoznak a nyersanyagok Kimerülő lelőhelyek, Költséges kitermelés Ún. fosszilis energiahordozók elégetésekor keletkező szennyezőanyagok Megújuló energiák felértékelődése Nap Szél Víz Bioenergia Atomenergia üvegházhatást fokozó hatása nincs ún. tiszta energiák A világ energiafelhasználásának nagysága és energiahordozónkénti megoszlása (ENSZ kereskedelmi energia adatai alapján kőszénegyenértékben)
Fogyasztói társadalmak és fejletlen országok gazdasága Használtcikk kereskedelem Hulladék nemzetközi exportja fejletlen országokba Szegények olcsón hozzájuthatnak Viszonylagos jólétet biztosít Eleve környezetvédelmi szempontból elavult technológia vagy Energiapazarló termék Súlyosbodó problémák Fogyasztói társadalmak Technikai forradalom révén fogyasztásnövekedés Szüntelen növekedő fogyasztási igény Divat teremtette szakadatlan körforgás Szezonálisan változik Az új termék szimbólum Hovatartozás kifejezője ÁRU LOM
Környezeti válság, okozott környezeti problémák Miért a légszennyezés kapcsán történt meg az első nemzetközi összefogás Legdinamikusabb környezeti elemünk Teljes földre kiterjedő szennyeződések, globális szintű változások eredményezője Energiaipar Ipar Közlekedés Mezőgazdaság tevékenysége által Üvegházhatás fokozódás - felmelegedés Környezet erősödő savasodása Ózonkárosodás Kemikáliák Emberiséget veszélyeztető világméretű válság Élelmiszerhiány Háború Környezetszennyezés (levegő, víz, talaj szennyezés, hulladékprobléma, élőlények kipusztulása…) A DDT-t az anktarktiszi fókákban is kimutatták Lokális szennyezés, már nem csak regionális, hanem globális probléma
Környezeti válság, okozott környezeti problémák Globális felmelegedés Az ipari forradalom óta eleinte a szén, majd a kőolaj és földgáz elégetése révén Nőtt a légkör CO2 koncentrációja A CO2 üvegházhatású gáz: a légkör melegedését okozza 1860 óta a föld átlaghőmérsékletének jelentős emelkedését tapasztaljuk Az elmúlt 100 évben 0,7°C-ot emelkedett a föld átlaghőmérséklete A Föld átlaghőmérsékletének alakulása 1860 óta Forrás: internet
Környezeti válság, okozott környezeti problémák Globális felmelegedés A metán (CH4) szintén üvegházhatású gáz Forrásai: mocsarak, vizes élőhelyek, hulladéklerakók, szénbányászat, kőolaj és földgáz előállítás, rizsföldek, kérődző állatok gyomra A CH4 koncentráció növekedés mezőgazdasági vonatkozásai
Környezeti válság, okozott környezeti problémák Globális felmelegedés A CO2-on, metánon kívül az alábbi gázok fejtenek ki jelentős melegítő hatást (táblázat). Antropogén tevékenységek révén nő a légköri koncentrációjuk Emelkedik a Föld átlaghőmérséklete A legfontosabb üvegházhatású gázok hatása a relatív hőmérsékletváltozásra a szén-dioxiddal összehasonlítva (Forrás: Ramanathan et al. 1985)
Környezeti válság, okozott környezeti problémák Globális felmelegedés Halogénezett szénhidrogének CFC, HCFC Mesterségesen létrehozott vegyületek 1940-től Ipari tevékenység, vegyipar Troposzférában semlegesek Magaslégkörben bomlásukkal kiszabadul a Cl, Br ózonkárosítók ÓZONLYUK N2O forrásai: égési folyamatok közlekedés műtrágyázás
Környezeti válság, okozott környezeti problémák Ózonlyuk Forrás: OMSZ, 2002
Környezetünk jövője A Föld 2100-ra várható átlaghőmérsékletének alakulása (Forrás: IPCC, 2003)
Környezetünk jövője Forrás: OMSZ, 2002
Felhasznált források Szakirodalom: Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: 12-18. Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I. 2001. Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96; 466-601. Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01. Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. Kovács, E. , Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN 1212-3285 pp: 37-42. Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. Egyéb források: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !