Készítette: Hadas Tímea Klára MF08MO 2010. március- május Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) Készítette: Hadas Tímea Klára MF08MO 2010. március- május

Tanulmányai Középiskolái: Szakolca Komárom Pozsony 1838-tól a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója 1842-ben fejezte be tanulmányait

Pályafutásának kezdete, munkássága Tanulmányai mellett a szélaknai gondnokságnál szerez gyakorlati ismereteket 1843 Szakolca- Bányamérnöki hivatal 1844 Bécs- a császári és királyi bányaigazgatóság (Összeállította a Habsburg Birodalom 1817-1842. közötti bányászatatának statisztikai adatait) 1846 Osztrák Államvasutak (tanulmányutak: Stájerország, Morvaország, Csehország, sziléziai bányavidék és selmeci bányakerület) 1848 Resica 1848-50 a szabadságharc alatti munkája miatt 6 évi várfogságra ítélik, de 1,5 év múlva kiengedik 1850 Sárisáp (Esztergom mellett)- Annavölgyi kőszénbánya 1860 szekuli kőszénbánya Pest- önálló vállalkozás nyilvános bányászati ügynökként 1861-ben kezdett el foglalkozni a források és föld alatti vizek viszonyaival

1865 Harkány 38,7 méter mély artézi kútforrások feltárásáról, hasznosításáról szóló elmélet 1867 Margitsziget 119,5 m mély; 1500 m³ víz naponta; S-, H2SO4--, Ca-, Mg- tartalom Alcsút 183 m mély kút; József főherceg kastélyánál 1868-1870 Lipik 234,77 m mély; 64°C; Európa első jódos, melegvizes forrása Nagyváradtól délre 47m mély; 17000m³; 49°C gyógyvíz; 1,2g/l sótartalom; Félixfürdő 1868 Pest, Városliget 970m mély; gáztartalom; mésztufa jellegű lerakódások; 1200 m³; 73,8 C° víz; Széchenyi fürdő 1879 Petrozsény 729,28m; gazdag kőszéntelepek 1880 Fiume talajvizsgálatok Orow 215m mély kísérleti kőolajfúrás Jászapáti, buzási, ránkherlányi, herkulesfördői fúrások

Tudományos és társadalmi tevékenysége 1861 fővárosi törvényhatósági bizottság 1865 Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra 1867 MMÉE bányászati bizottság 1.elnöke 1868 MTA levelező tagja 1873 Bécsi, majd a párizsi világkiállítás egyik rendezője 1875 fővárosi közgyűlés, Közmunkatanács tagja Selmec és Bélabánya országgyűlési követe 1883 bányanyugdíj 1879 Teplic Tagja volt: Királyi Földtani Társaság, Magyar Királyi Földtani Intézet, dorogi Drasche- féle TK Rt.

Fontosabb kiadott munkái magyarul Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra (1865) Tapasztalataim az artézi szökő kutak furása körül (1871) Emlékirat az alföldön furandó artézi kút tárgyában (1873) A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban végbevitt furásokról (1874) A városligeti artézi kút Budapesten (1878) A herkulesfürdői hévforrások Budapesten (1882) Tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban

Szakolca ’43 Bécs ’44 Resica ’60 Budapest ’60 Alcsút ’70 Sárisáp ’50 Resica ’60 Budapest ’60 Margitsziget ’67 Városliget ’68 Harkány ’65 Alcsút ’70 Nagyvárad ’70 Fiume ’80 Szakolca ’43 Lipik ’68 Petrozsény ’79

A városligeti artézi kút Budapesten

1868-Városligeti fúrások A városligeti I. sz. kút Budapest környékének földtani térképe

Néhány eszköz rajza Szegecsköldök Egyélű véső Fabian- féle szabadesési gép Hengerfúró Csővágó

Csövek, amiket használtak

A kút földtani szelvénye

Az átfúrt rétegek:

Az évenkénti költség

Egy méternek a fúrási költségei tételenként és összesen

Zsigmondy Vilmos az alábbiakat írta 1878-ban megjelent, "A városligeti artézi kút Budapesten" című könyvében: "A kútból hatalmas erővel kiömlő víz kristálytiszta és színtelen, és a feltóduló gázok nagy mennyiségétől mintegy forrni látszik. A kifolyó víz rövid idő alatt minden tárgyat, mellyel érintkezésbe jő, kéreggel von be, mely piszkosfehér színű, mészpát keménységű, réteges tömegeket képez, melyek a Gellért-hegytől Pomázig előforduló hatalmas mésztufa-lerakódmánnyal mindenben megegyeznek. A hévforrás előleges vegyelemzése még a fúrás folyamata alatt Molnár János gyógyszerész úr által, aki a hazai ásványvizeink megvizsgálása körül magának nagy érdemeket szervezett, foganatosíttatván, ezen vegyelemzés a gyógyszerészeti hetilap 1877. évi 51. számában tétetett közzé."

Halaváts Gyula bányamérnök így nyilatkozott: „Egy magyar bányász műve, aki a minden oldalról jövő lehangoló nyilatkozatoktól és kellemetlenségektől vissza nem riadva létrehozta, mert élt benne a földtanra épített meggyőződés, mely őt kifáradni, vagy félúton visszatérni nem engedte… Az a kút, mely világnevezetesség és nemzeti büszkeségünk, mert az ismert artézi kutak közt a legmélyebb. Míg a kiömlő gyógyhatású ásványvizével a szenvedő emberiségnek fog használni, addig a tudománynak oly becses adatokkal szolgált, melyek Magyarország földtani viszonyainak megismerésével lényeges szerepet játszottak”

Dorogon Zsigmondy Béla mellszobra Szegeden A városligetben

Harkányban Budapest, Kerepesi temető

„Ő megvalósította, amit Kölcsey korszerű igényként támasztott a reformkori nemzedék elé, sikerült neki a " tudományt a munkás élettel egybekötni ". Élete példa lehet a mai fiataloknak, akiknek biztos jövőt kell teremteniük saját boldogságukat és a közös célok szolgálatát is szem előtt tartva.” (http://195.199.227.210/dokhtml/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=8)

Köszönöm a figyelmet! Jó szerencsét!