Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája 2. Az EU regionális politikájának története
A regionális politika kialakulása A regionális politika kialakulása párhuzamos volt a gazdasági integráció elmélyülésével. Okok: 1) Ahogy egyre szorosabb az integráció úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a belső piac negatív hatásai miatt foglalkozni kell a régiók helyzetével (lásd Bevezetés) 2) A bővítések során (kivéve 1995 Auszt., Svédo., Finno.) a közösség éppen az aktuális átlagnál fejletlenebb országokkal/régiókkal bővült
A regionális politika 1957-1973 1) Már megfogalmazzák a RP szükségességét (Római szerződés 1957), de csak utalások → kevés konkrétum 2) Problémák: Egyes területek (pl. Franciaország és Olaszország déli részei) jövedelmei az átlagos szint alatt maradtak Jellemző volt a falusi munkanélküliség, az önellátó gazdálkodás feladása és a vidékről a városokba költözés 3) Ekkor még azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és az integráció elmélyítése automatikusan a konvergencia felé vezet (lásd Bevezetés)
A regionális politika 1957-1973 (folyt.) Ebben az időszakban a regionális politika a következő formákban valósult meg: A befektetések kormányzati támogatása Pl. adókedvezmények, alacsony kamatú beruházási hitelek, pénzalapok létrehozása Az infrastruktúrára fordított közkiadások növelése pl. utak, kikötők, lakások c) A munkanélküliség csökkentését célzó kiadások pl. A munkaerő igénybevételéért nyújtott szubvenció, a munkaigényes megoldások alkalmazásának ösztönzése Negatív ösztönzés pl. a vállalatok telephelyének szabályozása (ne csak a fejlett régiókba menjen az ipar)
A regionális politika 1972-1988 1) Az első bővítés felszínre hozta a regionális politika kérdéseit Ok: Dánia, Írország, Nagy-Britannia belépésével → jelentős regionális különbségekkel kellett számolni 2) 1973 Thompson-jelentés A regionális problémákat közösségi szinten is kell kezelni DE, csak a tagországi szintű intézkedések koordinálása a feladat A regionális problémákra fordított kiadások: a közösség költségvetésének 2-5%-a
A regionális politika 1972-1988 (folyt.) 3) 1975 az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása Az 1988-ig tartó működése során mintegy 41 ezer közösségi beruházást finanszírozott 4) Mediterrán bővítések (Görögország 1981, Spanyolország és Portugália 1986) hatása: A regionális fejlesztésre fordítható forrás nő (a közösségi költségvetés 15%-a) Szükségessé vált a regionális politika átfogó reformjának kidolgozása
Az első nagy reform: 1988 1) Az Egységes Európai Okmányhoz (1986) köthető, amely fő céljaként a belső piac teljes kiépítést tűzte ki → ami nem következhet be, ha jelentős regionális különbségek vannak (lásd Bevezetés) amely a regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölte meg 2) Az 1988-as reform nagy hangsúlyt helyezett az integrált megközelítésre → nem az egymástól független projekteket, hanem az átfogó programokat támogatja
Az első nagy reform: 1988 (II.) 3) 1988 óta nevezik az Európai Regionális Alapot, az Európai Szociális Alapot és az Európai Mezőgazdasági Orientációs Alapot ↓ együtt Strukturális Alapoknak amelyek az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközeit jelentik
A Maastrichti Szerződéshez (MSZ-1992) köthető A második nagy reform: 1993 A Maastrichti Szerződéshez (MSZ-1992) köthető az Európai Uniót létrehozó szerződés egyik legfontosabb cél: Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása ↓ ehhez elengedhetetlen a fejlett regionális politika
A második nagy reform: 1993 (II.) 2) A RP általános céljai a MSZ szerint: Kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosítása Belső határok nélküli gazdasági tér megteremtése c) A gazdasági és a szociális kohézió erősítése
A második nagy reform: 1993 (III.) 3) A gazdasági és a szociális kohézió erősítése (részletezve) a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése a környezet minőségének megőrzése és javítása a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása a nemzeti és a regionális sokszínűség megóvása a minőségi oktatás és képzés fejlesztése
A második nagy reform: 1993 (IV.) MSZ létrehozta a Kohéziós Alapot, amelynek célja ↓ a legalacsonyabb GNI-jú országok támogatása hogy meg tudjanak felelni a maastrichti konvergencia kritériumoknak 5) A Kohéziós Alap csak (1) környezetvédelmi és (2) közlekedési – szállítási infrastrukturális projektekhez nyújt támogatást
Maastrichti konvergencia kritériumok (ismétlés) (1) Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál, és ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni. Jelenleg ez az érték 3,2%. (2) Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni). (3) A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM). (4) A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6,5%
A második nagy reform: 1993 (V.) 6) A Strukturális Alapok reformja során 5 alapelvet vezettek be Koncentráció elve (a közösségi forrásokat a valóban rászoruló régiókra kell koncentrálni – egy főre eső GDP < uniós átlag 75%-a) Partnerség elve (a regionális programokat minden érintettel összhangban kell tervezni és végrehajtani) Programozás elve (a közösségi források nem egy-egy projektet finanszíroz, hanem többéves, átfogó fejlesztési programokat) Addicionalitás elve (az EU támogatásai nem kiváltják, hanem kiegészítik az egyes tagállamok fejlesztési forrásait) Monitoring elve (a tervezéstől a megvalósításig szigorú ellenőrzési rendszer felügyeli a fejlesztéseket
A második nagy reform: 1993 (VI.) 7) A két nagy reform időszakában (1988-1999) ↓ jelentősen megnőtt a Strukturális alapok részesedése az Unió költségvetésén belül 1988 → 15% 1992 → 30% 1999 → 35,8%
AGENDA 2000 reformjainak lényege 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradott rétegek támogatása (a Strukturális Alapok forrásainak 2/3-a jut ide) csak azok régiók jogosultak a maximálisan igénybe vehető támogatásra, ahol az egy főre jutó GDP < Uniós átlag 75%-a azok a régiók, amelyek átlépik a 75%-os küszöböt, a „fokozatos megszüntetés” (phasing out) keretében átmeneti jelleggel, évente csökkenő mértékben számíthatnak a közösségi forrásokra
AGENDA 2000 reformjainak lényege II. 2. célkitűzés: a gazdasági és szociális átalakítás problémáival küzdő régiók támogatása hanyatló iparágak átalakítása a vidéki területek korszerűsítése A városi körzetek modernizálása 3. Célkitűzés támogatásai az alábbi feladatokhoz nyújt támogatást: a tagországok oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerének megújítása Az európai szociális rendszer megőrzése A munkanélküliség csökkentése
AGENDA 2000 reformjainak lényege III. Közösségi kezdeményezések (2000-2006) Az AGENDA 2000-hez kapcsolódtak már Magyarország szempontjából is fontosak ↓ milyen fejlesztési programok megvalósításához kívántunk Uniós támogatást igénybe venni Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006)
AGENDA 2000 reformjainak lényege IV. INTERREG, amelynek céljai: a határokon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése (határmenti együttműködés) az európai térség területi integrációjának elősegítése (transznacionális együttműködés) A regionális fejlesztés stratégiájának és eszközeinek fejlesztése (interregionális együttműködés) EQUAL, amelynek célja újszerű megoldási módszerek kidolgozása a munkaerőpiacon lévő (1) hátrányos megkülönböztetések és (2) egyenlőtlenségek megszüntetéséhez 2004-2006 között az új tagállamoknak nem nyitották meg. Helyette: Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP)
AGENDA 2000 reformjainak lényege V. LEADER + (francia rövidítés, magyarul: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében), amelynek céljai: a helyi termékek piacra jutásának segítése természeti és kulturális erőforrások fenntartható használata új munkahelyek teremtése a vidéki térségekben 4) URBAN, amelynek céljai a városi életfeltételek javítása (pl. lakótömbök renoválása, zöldterületek létrehozása stb.) megfizethető közszolgáltatások esélyegyenlőség az oktatásban és munkavállalásban
Magyarország és a regionális politika (2004-2006) Magyarország a csatlakozást követő 3 évben (2004-2006) Strukturális Alapokból 500 mrd Ft támogatásban részesült Kohéziós Alapból pedig 250 mrd Ft támogatásban ↓ Ezekhez hozzávéve a kötelező hazai támogatásokat Kb. 1350 mrd-nyi fejlesztés valósult meg ez idő alatt (ez az összes hazai fejlesztés mintegy 50%-a) Ehhez szükség volt (1) Nemzeti Fejlesztési Tervre és (2) Operatív programokra
Magyarország és a regionális politika (2004-2006) II. 2) Az Uniós támogatási források általában 7 éves programozási időszak keretében kerülnek felhasználásra (pl. 2000-2006, 2007-2013) ↓ így tagállami szinten is szükség van középtávú tervezésre, vagyis középtávú stratégiai dokumentum elkészítésére 3) A regionális politikával kapcsolatos dokumentumokról Európa Tanácsi rendelet szól 4) Ezen rendelet értelmében az időszak közben csatlakozott országoknak is el kellett készítenie (1) a Nemzeti Fejlesztési Tervet és (2) az Operatív Programokat
Magyarország és a regionális politika (2004-2006) III. 5) A Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kellett: a helyzetelemzést a célokat és prioritásokat az előzetes értékelést a pénzügyi kimutatást a partnerség elve érvényesülésének bemutatását a lebonyolítás intézményrendszerének bemutatását 6) Az Operatív programoknak pedig a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket kellett bemutatnia
A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv lényege (2004-2006) Hosszú távú célok: az életminőség javítása az EU jövedelmi szintjének közelítése Specifikus célok: A versenyképesség növelése A humántőke fejlesztése A jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése
A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv lényege (2004-2006) II. 3) Prioritások A termelőszektor versenyképességének javítása A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra és tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál 4) Operatív Programok: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)