SZILÁGYI ESZTER Egyházi megújulás és szerepvállalás a társadalompolitikai és közösségépítési feladatokban

Kiindulási helyzet 1. Válság-tapasztalat  társadalmi bázis fogyása  „A keresztény üzenet abba a kedvezőtlen, történetét tekintve azonban nem szokatlan, és ezért nem is kilátástalan helyzetbe került, hogy univerzális érvénnyel lép fel, de partikuláris helyzetbe kerül.” (M. Herbst) Monopólium elvesztése  az egyház csupán a társadalmi valóság definiálásáért versengő plauzibilitási struktúrák egyike  „Az egyházak (…) versenyhelyzetbe kerülnek, akár akarják, akár nem” (Peter L. Berger, McJesus Kft.)  válság, mint kereslet-csökkenés

Kiindulási helyzet 2. Életvilágok pluralizációja (vs. szekularizáció) 1. a vallási tapasztalat „intézményietlenedése” 2. a vallási hitek „keresztényietlenedése” bricollage (Hervieu-Léger), magánvallásosság (Tomka Miklós) 3. az élet gyakorlati szféráinak demoralizálódása vallás „hasadása”: spiritualitás és erkölcs szétválása

Következmények 1. Hangsúlyok átrendeződése az egyház 4 alapfunkciója körül tanúságtétel, evangelizáció martüria közösségépítés szeretetszolgálat koinónia & diakónia papi szolgálat, istentisztelet liturgia

Következmények 2. A népegyház/hivatali egyház modelljének átalakulása missziós egyház modellje egyre fontosabbá válik „népegyház és hitvalló egyház egyszerre” (Magyar Református Egyház) territorialitás vs. mobilitás: „Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet!”/templom-, parókiaépületek:”Maradjatok!” „állványimádás” vs. „élő kövek egyháza” (Magyar Evangélikus Egyház)

Következmények 3. Hangsúlyok átrendeződése örökérvényűség – időszerűség  „Az egyház kötelessége, (…) hogy szüntelenül vizsgálja és az evangélium fényénél értelmezze az idők jeleit, enélkül ugyanis nem adhatja meg minden egyes nemzedéknek a korszerű választ az örök emberi kérdésekre.” (Gaudium et spes c. konstitúció)  tartalom és forma feszültsége: mi a teológiai üzenet megfogalmazásában az a határ, ami alá missziós céllal sem szabad menni? organizáció - organizmus  spiritualitás vs. merev struktúra, karizma vs. intézmény  bázisközösségek, lelkiségi mozgalmak szerepe

Egyház & nyilvánosság

1. RITUÁLIS-SPIRITUÁLIS MEGÚJULÁS 2. ÚJ TÁRSADALMI CSOPORT EVANGELIZÁLÁSA: CIGÁNYPASZTORÁCIÓ 3. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁBAN VALÓ NÖVEKVŐ RÉSZVÉTEL A Görögkatolikus Egyház válaszai a társadalmi bázis megrendülésére - egy laikus szemével

1. Rituális és spirituális megújulás előzmény: II. Vatikáni Zsinat, Rendelkezés a keleti katolikus egyházakról  „igyekezzenek visszatérni az ősi hagyományokhoz”, „ápolni a keletiek dúsgazdag liturgiai és lelkiéleti örökségét” keleti keresztény rítusok és spiritualitás revitalizációja  sajátos niche a nyugati kereszténységben (Stéphanie Mahieu)  modernista „vad bizánciak” – tradicionalista latinosok  társadalmi bázis bővítése - megtartása - elvesztése (?)

A görögkatolikus népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: KSH, a évi népszámlálás adatai) 2. Új társadalmi csoport evangelizálása: cigánypasztoráció

A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: KSH, a évi népszámlálás adatai)

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek (forrás: KSH 2007) Görögkatolikus egyház & LHH Az egyház által intézményesen lefedett települések 37 %-a az LHH-kistérségekben van (BAZ, SZSZB megyék) 2. Új társadalmi csoport evangelizálása: cigánypasztoráció

egyre központibb hely a pasztorációban  BAZ megye: legfőbb feladat legitimizációs bázis  „tőszomszédság”  régiség (Sója Miklós – „cigánypasztorációban világelső”) mérethez képest jó versenypozíció  nyilvánosság megteremtése, társadalmi elismertség a hodászi eset tanulságai  közösségépítés & intézményesülés

3. Közszolgáltatások nyújtásában való részvétel társadalmi szerepvállalás, közszolgáltatások feladatellátásában való részvétel  közoktatás  szociális ellátás  gyermekvédelmi ellátás kedvező jogszabályi környezet - ugrásszerű növekedés  az egyház társadalmi környezetben betöltött szerepét, társadalmi felelősségvállalását nagyban befolyásolja az a push-pull hatás, amelyet a társadalmi környezet fejt ki rá szervezetfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési feladatok előtérbe kerülnek  szakmai protokollok kidolgozása, HR-fejlesztés, forrásszervezés stb. közvetlen társadalmi hasznosság elvének szekularizációs kockázata

Köszönöm a figyelmet! Szilágyi Eszter 0630/