Nyugdíjrendszer átalakítása? Magán és állami nyugdíjak jövője Dr. Kertész Krisztián
Hazai nyugdíjrendszer: 3+1 pillér I. pillér: állami ellátás kötelező felosztó-kirovó (pay-as-you-go) II. pillér: magánnyugdíjpénztár 1998 kötelező (pályakezdők) tőkefedezeti III. pillér: önkéntes nyugdíjpénztár 1994 önkéntes Tőkefedezeti IV. pillér ? NYESZ, TBSZ
Eddigi kormányzati bejelentések a második pillérről 2010. novemberétől 14 hónapra az állami pillérbe átirányított pénztári tagdíjak 2011. januártól megszűnik a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagsága 2011. január végéig nyilatkozni kell annak, aki marad, a többi magánnyugdíjpénztári tag visszatér az első pillérbe Megszűnik az állami garancia azok számára, aki marad magánnyugdíjpénztári tag. A magánnyugdíjpénztárban maradók elvesztik a jogosultságukat arra, hogy a munkáltatói járulék után is nyugdíjat kapjanak.
Eddigi kormányzati bejelentések az első pillérről Nyugdíjkorhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba Ügyészek, bírók nyugdíjkorhatárának lecsökkentése 62 évre Rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata Egyéni számla vezetése a felosztó-kirovó rendszeren belül? (részletes kidolgozása a második félévben) Megválaszolatlan kérdés: aki visszalép (vagy sose volt mnyp tag), az 10%-ot fizet a TB-be, de a 24% nyugdíjadóként beszedett rész mire megy?
Magánnyp: 3 millió tag, a szektor havi bevétele: 30 milliárd Ft a vagyon piaci értéke 2010. június 30-án: 2 700 milliárd (forrás: www.stabilitas.hu)
Önkéntes nyp: 1,3 millió tag a vagyon piaci értéke 2009 Önkéntes nyp: 1,3 millió tag a vagyon piaci értéke 2009. december 31-én: 756 milliárd a szektor havi bevétele: 7-8 milliárd
A „nyugdíjvédelmi” intézkedések hatása A két nyugdíjpillér közötti egyéni kockázatmegosztás eltűnik (pay as you go, tőkefedezeti) Az öngondoskodási hajlandóság csökken A jogbiztonság csökken Likviditási probléma merülhet fel a megtakarítások kivonása veszélyeztetheti az állampapírpiacot, a magyar tőzsdét és a lakossági hitelezést (jelzáloglevelek) a napi működést veszélyeztető cash-flow problémák a pénztárakban
Kire terjed ki a nyugdíjrendszer Kire terjed ki a nyugdíjrendszer? Átlagnyugdíj 83 ezer Ft, sajátjogú átlagnyugdíj: 92 ezer Ft (2010. januári létszámok és Ft) 1. Öregségi nyugdíj 2,1 millió fő (ebből 300 ezer fő korhatár alatti) korbetöltött rokkant: 350 ezer fő 2. korhatár alatti rokkant 400 ezer fő (ez 3 éve lassan csökken) Rokkant nyugdíj: 780 ezer fő 9. Rehabilitációs járadék (új) 2-3 ezer fő 1+2+9 saját jogú nyugdíj: 2,5 millió fő 3-4. Hozzátartozói nyugdíj (özvegy, szülő, árva) 242 ezer fő 5-8. egyéb járadékok~250 ezer fő 1-9. Összes nyugellátás: 3 millió fő (1,8 m nő és 1,2 m férfi) A másik oldalon: Munkavállalási korú: 6,4 millió fő, ebből 56% aktív Foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 3,6 millió fő Regisztrált munkanélküliek száma: 300 ezer fő Gazdaságilag aktív: ~4 millió
Jelentős demográfiai változás hazánkban 2001-2050 között (Hablicsek László alapprognózisa, 1,3 gyerek/nő)
A szolgálati idő, a nyugdíjazás kor-centruma és a 62 éves nyugdíjkorhatár
Hányféle nyugdíj és korhatár van? Teljes öregségi nyugdíj – unisex Öregségi résznyugdíj: korhatárt betöltötte, legalább 15 év szolgálati ideje van, nem áll biztosítási jogviszonyban Előrehozott öregségi nyugdíj – 2 változata Csökkentés nélkül, ha férfi 60, nő 59 éves év szolgálati idő >40 Csökkentett, ha 60+ éves és szolgálati idő >37
Időskori eltartási ráta számláló: 60 vagy 65 év Nevezője: az aktív korú vagy a járulékfizető?
Időskori eltartási ráta számláló: 60 vagy 65 év Nevezője: az aktív korú vagy a járulékfizető?
Köszönöm a figyelmet!